
Adrian Zuckerman nagykövet (balra) figyeli, amint Dan Brouillette amerikai energiaügyi és Virgil Popescu román gazdasági és energiaügyi miniszter ellátja kézjegyével a történelminek nevezett megállapodást
Fotó: Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége
Románia az Egyesült Államok segítségével tervezi korszerűsíteni a cernavodai atomerő egyes blokkját, illetve megépíteni a 3-as és a 4-es blokkot. Ezzel egy időben az amerikaiak autópályával és vasútvonallal akarják összekötni Konstancát a lengyelországi Gdanskkal.
2020. október 10., 14:102020. október 10., 14:10
2020. október 10., 19:262020. október 10., 19:26
A Dan Brouillette amerikai energiaügyi, illetve Virgil Popescu román gazdasági és energiaügyi miniszter által Washingtonban aláírt hosszú távú atomenergetikai együttműködésről szóló elvi megállapodás szerint a megépítendő új reaktorok is Candu 6 típusúak lesznek, akárcsak a működő egyes és kettes reaktor. A Románia történetének legnagyobb ipari beruházásának tekintett befektetéshez amerikai pénzintézetek – köztük az Exim Bank – bevonásával kötnek legalább hétmilliárd dolláros hitelszerződést.
Popescu szerint a stratégiai jelentőségű megállapodás előkészítését Klaus Iohannis államfő tavaly augusztusi washingtoni látogatása alapozta meg, amikor az amerikai-román stratégiai partnerség fejlesztéséről írt alá megállapodást Donald Trump amerikai elnökkel. A román elnök akkor kifejezte reményét, hogy a politikai és a katonai-biztonsági együttműködés mellett a román-amerikai gazdasági – főleg energiaipari és nukleáris – együttműködés is új lendületet kap.
Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete ugyanakkor a kormányközi megállapodás parafálását követően bejelentette, az amerikai kormányzat nagyszabású, autópályát és vasutat érintő projektet is tervez a térségben. A diplomata közölte, azt tervezik, hogy Lengyelország bevonásával sztrádával és vasútvonallal kötik össze Konstancát és a lengyelországi Gdanskot, ezáltal pedig a Fekete- és a Balti-tengert. „Ez az infrastrukturális projekt óriási nyereséget jelent Románia és Lengyelország, de a térség gazdasága számára, még jó ideig” – vélekedett Adrian Zuckerman, aki nem bocsátkozott részletekbe az autópálya- és vasútépítés kapcsán, a várható költségekről sem beszélt. Romániának egyébként nincs túl jó tapasztalata az amerikai sztrádaépítés terén: a Bechtel vállalat mindössze 52 kilométert épített meg a 415 kilométer hosszúra, 2,2 milliárd euró összköltségűre tervezett pályából Kolozs megyében.
Az MTI emlékeztet, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) kormánya tavaly májusban a China General Nuclear Power Corporationa kínai vállalattal kötött előzetes megállapodást a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának megépítéséről. A kínaiakkal 2013-ban, a Victor Ponta vezette baloldali kormány kezdte el a tárgyalásokat az erőműbővítésről. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) tavaly ősz óta hivatalban lévő kisebbségi kormányának felkérésére a cernavodai atomerőművet működtető Nucleareletrica állami vállalat idén júniusban felmondta az együttműködést a kínai vállalattal, és bejelentette, más lehetőségeket keres a bővítésre. Bukarest 2013 előtt több tendert is kiírt a cenavodai hármas és négyes blokk megépítésére, de jelentkezők híján, vagy visszalépésük miatt sorozatosan el kellett halasztania a bővítést.
Mark Esper amerikai (balra, maszk nélkül) és Nicolae Ciucă román védelmi miniszter (jobbról a második) tíz éves katonai együttműködésre vonatkozó útitervet írt alá Washingtonban
Fotó: Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége
A cernavodai atomerőműben az eredetileg tervezett öt reaktor közül eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe. 1400 megawatt összesített teljesítményükkel az atomreaktorok Románia beépített villamosenergia-teljesítményének 6,9 százalékát teszik ki, és az ország jelenlegi (a tavalyi évben 55 TWh) villamosenergia-szükségletének mintegy 22 százalékát képesek fedezni. A 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása a korábbi tervek szerint szintén 1400 megawatt lenne, így az atomerőmű teljesítménye megkétszereződne.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
szóljon hozzá!