2009. december 17., 09:592009. december 17., 09:59
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított hitel harmadik részlete megérkezésének legreálisabb időpontja 2010 februárja – jelentette ki tegnap Bukarestben Jeffrey Franks, az IMF romániai főtárgyalója.
Franks és az őt kísérő szakértői gárda tegnap a jegybank illetékeseivel tárgyalt, ezt követően közölte, hogy a hitelrészlet várhatóan csak februárban érkezik meg. Korábban még arról beszélt, hogy a nemzetközi pénzintézet küldöttsége, amelynek feladata annak ellenőrzése, milyen mértékben ültette Bukarest gyakorlatba a hitelmegállapodásban foglalt gazdasági intézkedéseket, januárban érkezik Romániába, ennek nyomán pedig lehetséges, hogy a harmadik, 1,5 milliárd eurós részlet már az év első hónapjában megérkezik.
Kompenzálásképp ugyanakkor megjegyezte: megtörténhet, hogy a harmadik részlet mellett Románia februárban megkapja a negyediket is, amelynek folyósítását márciusra irányozták elő. Franks elmondta, a szakértők a lehető leghamarabb megküldik majd jelentésüket jóváhagyás végett az IMF vezető testületének, de nem valószínű, hogy február előtt megérkezne az összeg. Jelezte ugyanakkor, egyelőre nem hagyták jóvá azt az IMF központjában, hogy a két részletet egyszerre folyósítsák.
Jeffrey Franks egyébként még kedden este közölte, hogy az általa vezetett küldöttségnek sikerült megállapodnia a kormánnyal a 2010-es költségvetésről. Franks elmondta, a megállapodás szerint a jövő évi költségvetés a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. Az IMF szakembere azt mondta: a román kormány számára most az a nagy kihívás, hogy a költségvetés-tervezetet minél hamarabb a parlament elé terjessze. Franks elmondta: derűlátó, hogy ez mielőbb meg fog történni. Mint ismeretes, jelenleg az jelent akadályt a költségvetés előterjesztésében, hogy jelenleg is csak ügyvivő kormány irányítja az országot.
Az idei államháztartási hiányról elmondta, hogy novemberben egyes becslések még azt mutatták: a célértékként megállapított GDP-arányos 7,3 százalékot nem sikerül tartani, de most „valamivel jobbak a kilátások” – magyarázta Franks, aki szerint jó esély van arra, hogy Románia tartani tudja a 7,3 százalékos hiánycélt.
A költségvetés kapcsán Franks tegnap elmondta, az IMF nem kényszerített rá a kormányra semmilyen intézkedést a tekintetben, hogyan csökkentse a költségvetési kiadásokat, és a közszférában szükséges elbocsátások mértékéről is a kabinetnek kell döntenie. „A sajtóban olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyek szerint százezer ember elbocsátásáért lennénk felelősek. Nem erről van szó. Létezik egy terv a közalkalmazottak létszámának csökkentésére, amelyet elfogadtunk.
Hogy ez milyen szintű lesz, a kormány hatáskörébe tartozik” – mutatott rá Franks azt követően, hogy találkozott Mugur Isărescu jegybankelnökkel. Mint kifejtette, a legtöbb általuk jóváhagyott intézkedés a költségvetési kiadások csökkentésére vonatkozik, a cél az, hogy ezáltal a költségvetési hiánycélt a GDP 5,9 százalékára szorítsák le. Lucian Anghel, a BNR vezető közgazdásza leszögezte, a 2010-es év legfontosabb prioritása a túlzott költségvetési kiadások lefaragásának kell lennie.
„A fiskalitás növekedését már csak azért is el kell kerülni, mert ellenkező esetben nehezebbé vállna a gazdaság helyreállítása, és csökkenne a kormányzati reformra irányuló szándék. A következő kormánynak azt megelőzően, hogy adókat növelne, más problémákra kellene koncentrálnia. Ilyen például a feketemunka és az áfacsalás felszámolása, illetve a helyi önkormányzatok szigorú ellenőrzése” – hangsúlyozta Anghel.
Mint beszámoltunk, a Bukarest és az IMF között márciusban megkötött hitelmegállapodás futamideje 24 hónap, ezalatt 8 részletben kapja meg az ország a rendelkezésre álló összeget. Románia összesen 19,95 milliárd euró felvételéről kötött megállapodást az IMF mellett az Európai Bizottsággal, amely 5, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, amely 1, illetve a Világbankkal és más külső finanszírozókkal, amelyek szintén 1 milliárd eurót adnak.
Az ország eddig 6,5 milliárd eurót kapott meg az IMF-től és 330 milliót a Világbanktól. Az IMF szűk körű küldöttsége a hét elején érkezett Romániába, és az a feladata, hogy előkészítse az IMF második felülvizsgálatának folytatását, amelyet november elején szakították félbe a kormányválság miatt.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.