2009. december 17., 09:592009. december 17., 09:59
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított hitel harmadik részlete megérkezésének legreálisabb időpontja 2010 februárja – jelentette ki tegnap Bukarestben Jeffrey Franks, az IMF romániai főtárgyalója.
Franks és az őt kísérő szakértői gárda tegnap a jegybank illetékeseivel tárgyalt, ezt követően közölte, hogy a hitelrészlet várhatóan csak februárban érkezik meg. Korábban még arról beszélt, hogy a nemzetközi pénzintézet küldöttsége, amelynek feladata annak ellenőrzése, milyen mértékben ültette Bukarest gyakorlatba a hitelmegállapodásban foglalt gazdasági intézkedéseket, januárban érkezik Romániába, ennek nyomán pedig lehetséges, hogy a harmadik, 1,5 milliárd eurós részlet már az év első hónapjában megérkezik.
Kompenzálásképp ugyanakkor megjegyezte: megtörténhet, hogy a harmadik részlet mellett Románia februárban megkapja a negyediket is, amelynek folyósítását márciusra irányozták elő. Franks elmondta, a szakértők a lehető leghamarabb megküldik majd jelentésüket jóváhagyás végett az IMF vezető testületének, de nem valószínű, hogy február előtt megérkezne az összeg. Jelezte ugyanakkor, egyelőre nem hagyták jóvá azt az IMF központjában, hogy a két részletet egyszerre folyósítsák.
Jeffrey Franks egyébként még kedden este közölte, hogy az általa vezetett küldöttségnek sikerült megállapodnia a kormánnyal a 2010-es költségvetésről. Franks elmondta, a megállapodás szerint a jövő évi költségvetés a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. Az IMF szakembere azt mondta: a román kormány számára most az a nagy kihívás, hogy a költségvetés-tervezetet minél hamarabb a parlament elé terjessze. Franks elmondta: derűlátó, hogy ez mielőbb meg fog történni. Mint ismeretes, jelenleg az jelent akadályt a költségvetés előterjesztésében, hogy jelenleg is csak ügyvivő kormány irányítja az országot.
Az idei államháztartási hiányról elmondta, hogy novemberben egyes becslések még azt mutatták: a célértékként megállapított GDP-arányos 7,3 százalékot nem sikerül tartani, de most „valamivel jobbak a kilátások” – magyarázta Franks, aki szerint jó esély van arra, hogy Románia tartani tudja a 7,3 százalékos hiánycélt.
A költségvetés kapcsán Franks tegnap elmondta, az IMF nem kényszerített rá a kormányra semmilyen intézkedést a tekintetben, hogyan csökkentse a költségvetési kiadásokat, és a közszférában szükséges elbocsátások mértékéről is a kabinetnek kell döntenie. „A sajtóban olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyek szerint százezer ember elbocsátásáért lennénk felelősek. Nem erről van szó. Létezik egy terv a közalkalmazottak létszámának csökkentésére, amelyet elfogadtunk.
Hogy ez milyen szintű lesz, a kormány hatáskörébe tartozik” – mutatott rá Franks azt követően, hogy találkozott Mugur Isărescu jegybankelnökkel. Mint kifejtette, a legtöbb általuk jóváhagyott intézkedés a költségvetési kiadások csökkentésére vonatkozik, a cél az, hogy ezáltal a költségvetési hiánycélt a GDP 5,9 százalékára szorítsák le. Lucian Anghel, a BNR vezető közgazdásza leszögezte, a 2010-es év legfontosabb prioritása a túlzott költségvetési kiadások lefaragásának kell lennie.
„A fiskalitás növekedését már csak azért is el kell kerülni, mert ellenkező esetben nehezebbé vállna a gazdaság helyreállítása, és csökkenne a kormányzati reformra irányuló szándék. A következő kormánynak azt megelőzően, hogy adókat növelne, más problémákra kellene koncentrálnia. Ilyen például a feketemunka és az áfacsalás felszámolása, illetve a helyi önkormányzatok szigorú ellenőrzése” – hangsúlyozta Anghel.
Mint beszámoltunk, a Bukarest és az IMF között márciusban megkötött hitelmegállapodás futamideje 24 hónap, ezalatt 8 részletben kapja meg az ország a rendelkezésre álló összeget. Románia összesen 19,95 milliárd euró felvételéről kötött megállapodást az IMF mellett az Európai Bizottsággal, amely 5, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, amely 1, illetve a Világbankkal és más külső finanszírozókkal, amelyek szintén 1 milliárd eurót adnak.
Az ország eddig 6,5 milliárd eurót kapott meg az IMF-től és 330 milliót a Világbanktól. Az IMF szűk körű küldöttsége a hét elején érkezett Romániába, és az a feladata, hogy előkészítse az IMF második felülvizsgálatának folytatását, amelyet november elején szakították félbe a kormányválság miatt.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.