2009. március 12., 09:122009. március 12., 09:12
A Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő kormányzati források úgy nyilatkoztak, hogy a kormány a tárgyalások lezárását követően két évre szóló készenlétihitel-megállapodást kérő szándéknyilatkozatot fog eljuttatni a valutaalaphoz, amelyben törlesztési határidőként öt évet jelöl majd meg.
Mint elmondták, a törlesztési határidő tekintetében mind az IMF, mind Románia képviselői egyetértettek, hogy akkor kelljen kifizetni a részleteket, amikor a becslések szerint a legnagyobb összegek folynak be az államkasszába uniós alapokból, azaz 2013-ban. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, szintén kormányzati források nyilatkoztak kedden arról is, hogy várhatóan Románia 19 milliárd euró külföldi hitelt készül igényelni a válság átvészelésére, amelyből 7 milliárd eurót az Európai Unió, 12 milliárdot pedig a washingtoni székhelyű valutaalap folyósítana.
| Sürgősségi pénzügyi segítséget nyújt Romániának az Európai Bizottság, ám cserébe azt kéri a román hatóságoktól, hogy sokkal szigorúbb pénzügyi politikát alkalmazzanak – idézte tegnap a Reuters hírügynökség az Európai Bizottság álláspontját. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a kormány képviselői kedden küldték el az EB-nek azt a levelet, amelyben az uniós pénzügyi segítségről szóló hivatalos tárgyalások elkezdését kérik. Az EB illetékesei tegnap úgy nyilatkoztak, hogy a fizetési mérleghiánnyal küszködő országok számára elkülönített pénzalapból támogatják Romániát. Ebből az alapból részesült támogatásban korábban Magyarország és Lettország. |
Meg sem érkeztek még Romániába az IMF képviselői, a kormánykoalícióban máris vitákat szült a tervezett hitelmegállapodás. A Gândul napilap tegnapi lapszámában arról cikkezett, hogy az IMF-küldöttség Romániába érkezve „két kormányt talál”, utalva arra, hogy a szociáldemokraták egyelőre nem értenek egyet a hitelmegállapodás megkötésével.
Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnök tegnap is úgy nyilatkozott, hogy ebben a pillanatban a kormány nem rendelkezik politikai felhatalmazással egy ilyen megállapodás megkötésére. A szociáldemokraták azt kifogásolják, hogy őket senki nem értesítette arról, hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményezett az IMF-fel.
Bukarestben egyébként már hoszszabb ideje nyílt titoknak számít, hogy a kormányban paritásos alapon részt vevő két nagykoalíciós partner nem ért egyet a hitelmegállapodás megkötésével. A szociáldemokraták azért ellenzik az IMF-kölcsönt, mert a nemzetközi pénzintézet rendszerint szigorú feltételeket szab a közkiadások lefaragása tekintetében. Így a PSD attól tart, hogy a szociális védelemre fordítható források apadni fognak, ez pedig a saját szavazóbázisát érinti legérzékenyebben.
Geoană egyébként Traian Băsescu államfővel is éles szóváltásba került. A vita az államelnöknek a parlament előtt hétfőn elmondott beszéde nyomán bontakozott ki. Geoană szerint az államfő megkerülte az IMF-hitelmegállapodás kérdését. Ezt követően Băsescu élesen támadta a PSD elnökét, akiről kijelentette: neki köszönheti azt, hogy a szociáldemokraták elnöke maradt, hiszen ha a tavaly év végi parlamenti választások után a PSD ellenzékbe szorul, akkor Geoană most nem lehetne pártelnök.
| Romániában a válságkezelés nem túl nehéz, de az ország pénzintézetei mindenesetre részesülhetnek a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) közös programjából – jelentette ki tegnap a Világbank befektető fiókintézete, a Nemzetközi Pénzügyi Szervezet (IFC) romániai küldöttségvezetője, Ana Maria Mihăescu. A közös programban az IFC 2 milliárd dollárral vesz részt, ezt a pénzt a közép- és kelet-európai bankok támogatására szánva. Az IFC kisebbségi részesedések vásárlásával járulna hozzá a bankok tőkemegfelelési mutatójának javításához. „A romániai bankok nem szorulnak ugyan tőkefeltöltésre, de ha mégis szükség lenne erre, akkor beszállunk” – részletezte Mihăescu, aki elmondta azt is, hogy jelenleg négy romániai bankkal tárgyalnak, azok export-import finanszírozási képességének hiteltámogatásáról. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, február végén 24,5 milliárd eurós, közös finanszírozási programot állítottak össze a közép- és kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére a világ vezető nemzetközi pénzintézetei, élen a Világbankkal, az EBRD-vel és az EIB-bel, részben már korábban meghirdetett tervezetekből. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a három vezető nemzetközi pénzintézet által bejelentett finanszírozási program segíteni fog csillapítani a pénzügyi válságnak a régióbeli hiteláramlásra gyakorolt hatását. A programon belül a legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd euróval, az EBRD 2009–2010-re 6 milliárd eurót nyújt, elsősorban a térségi pénzügyi szektornak, a Világbank hozzávetőleg összesen 7,5 milliárd euróval vesz részt a finanszírozási programban. |
Eközben a Nemzetközi Valutaalap várhatóan szigorú feltételekhez köti majd a készenlétihitel-megállapodást. Ezek között pedig mindenképpen szerepel majd az infláció mérséklése és a szigorúbb pénzpolitika követése. Februárban azonban a vártnál gyorsabb ütemben gyorsult az infláció: a januári 6,7 százalékról 6,9 százalékra emelkedett. Az elemzői várakozásokban pedig az infláció 6,5 százalékra történő lassulása szerepelt.
A lej csekély mértékben azonnal csökkent az euróhoz képest az adatközlés után: árfolyama 4,2870 lej/euróra esett a keddi 4,2848 lej/euró záróárfolyamhoz képest. Az elemzők szerint a Román Nemzeti Bank (BNR) várhatóan az infláció gyorsulására való tekintettel nem dönt majd erőteljes kamatmérséklésről, egyéb eszközökkel viszont – például a kötelező banktartalék mérséklésével – igyekszik ellensúlyozni a növekedési ütem erőteljes csökkenését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok