2009. március 12., 09:122009. március 12., 09:12
A Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő kormányzati források úgy nyilatkoztak, hogy a kormány a tárgyalások lezárását követően két évre szóló készenlétihitel-megállapodást kérő szándéknyilatkozatot fog eljuttatni a valutaalaphoz, amelyben törlesztési határidőként öt évet jelöl majd meg.
Mint elmondták, a törlesztési határidő tekintetében mind az IMF, mind Románia képviselői egyetértettek, hogy akkor kelljen kifizetni a részleteket, amikor a becslések szerint a legnagyobb összegek folynak be az államkasszába uniós alapokból, azaz 2013-ban. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, szintén kormányzati források nyilatkoztak kedden arról is, hogy várhatóan Románia 19 milliárd euró külföldi hitelt készül igényelni a válság átvészelésére, amelyből 7 milliárd eurót az Európai Unió, 12 milliárdot pedig a washingtoni székhelyű valutaalap folyósítana.
| Sürgősségi pénzügyi segítséget nyújt Romániának az Európai Bizottság, ám cserébe azt kéri a román hatóságoktól, hogy sokkal szigorúbb pénzügyi politikát alkalmazzanak – idézte tegnap a Reuters hírügynökség az Európai Bizottság álláspontját. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a kormány képviselői kedden küldték el az EB-nek azt a levelet, amelyben az uniós pénzügyi segítségről szóló hivatalos tárgyalások elkezdését kérik. Az EB illetékesei tegnap úgy nyilatkoztak, hogy a fizetési mérleghiánnyal küszködő országok számára elkülönített pénzalapból támogatják Romániát. Ebből az alapból részesült támogatásban korábban Magyarország és Lettország. |
Meg sem érkeztek még Romániába az IMF képviselői, a kormánykoalícióban máris vitákat szült a tervezett hitelmegállapodás. A Gândul napilap tegnapi lapszámában arról cikkezett, hogy az IMF-küldöttség Romániába érkezve „két kormányt talál”, utalva arra, hogy a szociáldemokraták egyelőre nem értenek egyet a hitelmegállapodás megkötésével.
Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnök tegnap is úgy nyilatkozott, hogy ebben a pillanatban a kormány nem rendelkezik politikai felhatalmazással egy ilyen megállapodás megkötésére. A szociáldemokraták azt kifogásolják, hogy őket senki nem értesítette arról, hogy a kormány tárgyalásokat kezdeményezett az IMF-fel.
Bukarestben egyébként már hoszszabb ideje nyílt titoknak számít, hogy a kormányban paritásos alapon részt vevő két nagykoalíciós partner nem ért egyet a hitelmegállapodás megkötésével. A szociáldemokraták azért ellenzik az IMF-kölcsönt, mert a nemzetközi pénzintézet rendszerint szigorú feltételeket szab a közkiadások lefaragása tekintetében. Így a PSD attól tart, hogy a szociális védelemre fordítható források apadni fognak, ez pedig a saját szavazóbázisát érinti legérzékenyebben.
Geoană egyébként Traian Băsescu államfővel is éles szóváltásba került. A vita az államelnöknek a parlament előtt hétfőn elmondott beszéde nyomán bontakozott ki. Geoană szerint az államfő megkerülte az IMF-hitelmegállapodás kérdését. Ezt követően Băsescu élesen támadta a PSD elnökét, akiről kijelentette: neki köszönheti azt, hogy a szociáldemokraták elnöke maradt, hiszen ha a tavaly év végi parlamenti választások után a PSD ellenzékbe szorul, akkor Geoană most nem lehetne pártelnök.
| Romániában a válságkezelés nem túl nehéz, de az ország pénzintézetei mindenesetre részesülhetnek a Világbank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) közös programjából – jelentette ki tegnap a Világbank befektető fiókintézete, a Nemzetközi Pénzügyi Szervezet (IFC) romániai küldöttségvezetője, Ana Maria Mihăescu. A közös programban az IFC 2 milliárd dollárral vesz részt, ezt a pénzt a közép- és kelet-európai bankok támogatására szánva. Az IFC kisebbségi részesedések vásárlásával járulna hozzá a bankok tőkemegfelelési mutatójának javításához. „A romániai bankok nem szorulnak ugyan tőkefeltöltésre, de ha mégis szükség lenne erre, akkor beszállunk” – részletezte Mihăescu, aki elmondta azt is, hogy jelenleg négy romániai bankkal tárgyalnak, azok export-import finanszírozási képességének hiteltámogatásáról. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, február végén 24,5 milliárd eurós, közös finanszírozási programot állítottak össze a közép- és kelet-európai bankrendszerek és vállalatok megsegítésére a világ vezető nemzetközi pénzintézetei, élen a Világbankkal, az EBRD-vel és az EIB-bel, részben már korábban meghirdetett tervezetekből. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a három vezető nemzetközi pénzintézet által bejelentett finanszírozási program segíteni fog csillapítani a pénzügyi válságnak a régióbeli hiteláramlásra gyakorolt hatását. A programon belül a legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milliárd euróval, az EBRD 2009–2010-re 6 milliárd eurót nyújt, elsősorban a térségi pénzügyi szektornak, a Világbank hozzávetőleg összesen 7,5 milliárd euróval vesz részt a finanszírozási programban. |
Eközben a Nemzetközi Valutaalap várhatóan szigorú feltételekhez köti majd a készenlétihitel-megállapodást. Ezek között pedig mindenképpen szerepel majd az infláció mérséklése és a szigorúbb pénzpolitika követése. Februárban azonban a vártnál gyorsabb ütemben gyorsult az infláció: a januári 6,7 százalékról 6,9 százalékra emelkedett. Az elemzői várakozásokban pedig az infláció 6,5 százalékra történő lassulása szerepelt.
A lej csekély mértékben azonnal csökkent az euróhoz képest az adatközlés után: árfolyama 4,2870 lej/euróra esett a keddi 4,2848 lej/euró záróárfolyamhoz képest. Az elemzők szerint a Román Nemzeti Bank (BNR) várhatóan az infláció gyorsulására való tekintettel nem dönt majd erőteljes kamatmérséklésről, egyéb eszközökkel viszont – például a kötelező banktartalék mérséklésével – igyekszik ellensúlyozni a növekedési ütem erőteljes csökkenését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok