
Nem hiába aludt – saját bevallása szerint – nyugtalanul csütörtökre virradóra Victor Ponta kormányfő: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége novemberre halasztotta a készenlétihitel-megállapodás harmadik felülvizsgálatát, így szándéknyilatkozat nélkül hagyhatják el Bukarestet.
2014. június 12., 16:492014. június 12., 16:49
2014. június 12., 20:082014. június 12., 20:08
Minderről maga a miniszterelnök beszélt csütörtökön délután, az IMF képviselőivel folytatott megbeszélést követően a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban. Elmondása szerint a washingtoni székhelyű pénzintézet képviselői meg kívánják várni a 2015-ös költségvetést. A kormányfő egyébként úgy gondolja, hogy miután jövőre lejár a jelenlegi szerződés, Romániának nem lesz szüksége további hitelmegállapodásokra.
Az a tény egyébként, hogy nem születik most hivatalos jelentés, azzal jár, hogy nem folyósítják az ország számára a hitel soron következő részletét. A kormány illetékesei amúgy is számtalan alkalommal leszögezték, hogy a hitel csupán készenléti, a rendelkezésre álló összegeket nem készülnek lehívni, csupán biztosítékként van ezekre szükségük, hogy a nemzetközi piacokról olcsóbban jusson hitelhez Románia.
Dacolnak az IMF-fel?
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó hivatalos források szerint egyébként a nemzetközi hitelezők küldöttségének döntése mögött az áll, hogy nem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánnyal a társadalombiztosítási hozzájárulás július elsejétől történő csökkentése kapcsán.
Tănăsescu: Románia boldogul újabb hitelmegállapodás nélkül
Románia képes önmagában is boldogulni, és meg tudja erősíteni stratégiáit a jelenleg érvényben levő készenlétihitel-megállapodás nélkül is – jelentette ki csütörtökön Mihai Tănăsescu, az Európai Befektetési Bank alelnöke, aki korábban Románia képviselője volt a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).
Szerinte eljött az ideje annak, hogy ország megálljon a saját lábán. Románia boldogulni fog anélkül is, hogy mások mondják meg, mi a teendő, fogalmazott a szakember.
A tárgyalásokhoz közel állók a Gândul.ro-nak azt is elmondták, hogy a tb-csökkentés kivitelezése érdekében a kormány kérte, lehessen 0,2–0,3 százalékkal növelni az év végére várt költségvetési hiányt.
Ponta viszont a lapzártánkkor még tartó sajtótájékoztatóján leszögezte, ettől függetlenül hamarosan beterjesztik a parlament elé a tb-csökkentésről szóló törvénytervezetet, aminek értelmében október elsejétől 5 százalékponttal csökkenne annak mértéke.
A kormányfő szerint a román gazdaság növekedése fenntartható, ez pedig lehetővé teszi az intézkedést a deficit növelése nélkül is.
Szerinte az intézkedés haszonélvezői elsősorban az alkalmazottak lesznek, akik „fehérebb” béreket kapnak majd kézhez, ugyanakkor a tb-csökkentés új munkahelyeket is teremthet.
A kiszivárgott információk szerint ugyanakkor nem merülnek ki ennyiben az államfőválasztások előtti kedvezmények: növelni szeretnék többek között a közalkalmazottak fizetését, a szociális nyugdíjakat, különleges juttatásokat kapnának az alacsony jövedelmű családokban élő gyermekek. A Gândul szerint viszont nincs meg a fedezet ezekre az intézkedésekre, a munkaügyi minisztérium nem jelölte meg, hogy miből fogja finanszírozni az extra kiadásokat.
Optimistán futottak neki
Amint arról beszámoltunk, Ponta június 4-én még úgy vélekedett, hogy nem kell új adókat kivetni a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése által okozott költségvetési hiány fedezésére, és egy nappal korábban Constantin Niţă pénzügyminiszter is derűlátóan nyilatkozott a témában, mondván, az IMF éppen bukaresti felülvizsgálaton lévő küldöttsége rá fog bólintani a tb-csökkentésre, mint ahogy a visszaforgatott profit adómentessé tételére is.
Az előzetes bejelentések szerint a nemzetközi hitelezők felülvizsgálati látogatása június 16-áig tart. Az IMF igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia a washingtoni székhelyű pénzintézettel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, az illetékesek több ízben is leszögezték: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, és olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
A kormány 2013 őszén kötött elővigyázatossági típusú, kétéves futamidejű és 4 milliárd euró értékű hitelszerződést. Az országnak ez immár a tizedik kölcsöne, amit az IMF szervezésében kötött nemzetközi hitelezőkkel 1989 óta. A nemzetközi gazdasági válság kezdetétől pedig ez a harmadik, az elsőt 2009-ben, a másodikat 2011-ben, a harmadikat 2013-ban kötötte meg Bukarest. A kormány a bejelentések értelmében 2015 után már nem akar újabb hitelmegállapodást kötni.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!