
Nem hiába aludt – saját bevallása szerint – nyugtalanul csütörtökre virradóra Victor Ponta kormányfő: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége novemberre halasztotta a készenlétihitel-megállapodás harmadik felülvizsgálatát, így szándéknyilatkozat nélkül hagyhatják el Bukarestet.
2014. június 12., 16:492014. június 12., 16:49
2014. június 12., 20:082014. június 12., 20:08
Minderről maga a miniszterelnök beszélt csütörtökön délután, az IMF képviselőivel folytatott megbeszélést követően a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban. Elmondása szerint a washingtoni székhelyű pénzintézet képviselői meg kívánják várni a 2015-ös költségvetést. A kormányfő egyébként úgy gondolja, hogy miután jövőre lejár a jelenlegi szerződés, Romániának nem lesz szüksége további hitelmegállapodásokra.
Az a tény egyébként, hogy nem születik most hivatalos jelentés, azzal jár, hogy nem folyósítják az ország számára a hitel soron következő részletét. A kormány illetékesei amúgy is számtalan alkalommal leszögezték, hogy a hitel csupán készenléti, a rendelkezésre álló összegeket nem készülnek lehívni, csupán biztosítékként van ezekre szükségük, hogy a nemzetközi piacokról olcsóbban jusson hitelhez Románia.
Dacolnak az IMF-fel?
A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozó hivatalos források szerint egyébként a nemzetközi hitelezők küldöttségének döntése mögött az áll, hogy nem sikerült megállapodásra jutniuk a kormánnyal a társadalombiztosítási hozzájárulás július elsejétől történő csökkentése kapcsán.
Tănăsescu: Románia boldogul újabb hitelmegállapodás nélkül
Románia képes önmagában is boldogulni, és meg tudja erősíteni stratégiáit a jelenleg érvényben levő készenlétihitel-megállapodás nélkül is – jelentette ki csütörtökön Mihai Tănăsescu, az Európai Befektetési Bank alelnöke, aki korábban Románia képviselője volt a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF).
Szerinte eljött az ideje annak, hogy ország megálljon a saját lábán. Románia boldogulni fog anélkül is, hogy mások mondják meg, mi a teendő, fogalmazott a szakember.
A tárgyalásokhoz közel állók a Gândul.ro-nak azt is elmondták, hogy a tb-csökkentés kivitelezése érdekében a kormány kérte, lehessen 0,2–0,3 százalékkal növelni az év végére várt költségvetési hiányt.
Ponta viszont a lapzártánkkor még tartó sajtótájékoztatóján leszögezte, ettől függetlenül hamarosan beterjesztik a parlament elé a tb-csökkentésről szóló törvénytervezetet, aminek értelmében október elsejétől 5 százalékponttal csökkenne annak mértéke.
A kormányfő szerint a román gazdaság növekedése fenntartható, ez pedig lehetővé teszi az intézkedést a deficit növelése nélkül is.
Szerinte az intézkedés haszonélvezői elsősorban az alkalmazottak lesznek, akik „fehérebb” béreket kapnak majd kézhez, ugyanakkor a tb-csökkentés új munkahelyeket is teremthet.
A kiszivárgott információk szerint ugyanakkor nem merülnek ki ennyiben az államfőválasztások előtti kedvezmények: növelni szeretnék többek között a közalkalmazottak fizetését, a szociális nyugdíjakat, különleges juttatásokat kapnának az alacsony jövedelmű családokban élő gyermekek. A Gândul szerint viszont nincs meg a fedezet ezekre az intézkedésekre, a munkaügyi minisztérium nem jelölte meg, hogy miből fogja finanszírozni az extra kiadásokat.
Optimistán futottak neki
Amint arról beszámoltunk, Ponta június 4-én még úgy vélekedett, hogy nem kell új adókat kivetni a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése által okozott költségvetési hiány fedezésére, és egy nappal korábban Constantin Niţă pénzügyminiszter is derűlátóan nyilatkozott a témában, mondván, az IMF éppen bukaresti felülvizsgálaton lévő küldöttsége rá fog bólintani a tb-csökkentésre, mint ahogy a visszaforgatott profit adómentessé tételére is.
Az előzetes bejelentések szerint a nemzetközi hitelezők felülvizsgálati látogatása június 16-áig tart. Az IMF igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött, 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia a washingtoni székhelyű pénzintézettel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, az illetékesek több ízben is leszögezték: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, és olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
A kormány 2013 őszén kötött elővigyázatossági típusú, kétéves futamidejű és 4 milliárd euró értékű hitelszerződést. Az országnak ez immár a tizedik kölcsöne, amit az IMF szervezésében kötött nemzetközi hitelezőkkel 1989 óta. A nemzetközi gazdasági válság kezdetétől pedig ez a harmadik, az elsőt 2009-ben, a másodikat 2011-ben, a harmadikat 2013-ban kötötte meg Bukarest. A kormány a bejelentések értelmében 2015 után már nem akar újabb hitelmegállapodást kötni.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!