2010. május 04., 18:082010. május 04., 18:08
„Azt mondják, az IMF-fel tárgyalni olyan, hogy bemész a saját véleményeddel és kijössz az IMF-ével” – szemléltette Şerbănescu az erőviszonyokat, illetve a kormányok alkupozícióit. Kérdésünkre, hogy hogyan alakul Románia gazdasága, lesz-e gazdasági növekedés, a szakember egyértelmű nemmel válaszol. Idén recesszió lesz, mondta. Hozzátette a recessziónak hosszú távon vége lesz, de román gazdaság válságának még nem. „A román gazdasági modell fenntarthatatlan, mert csak és kizárólag a fogyasztáson alapul, miközben nem termel és nem exportál eleget, ahhoz hogy meglegyen a fogyasztás alapja” – szögezte le Şerbănescu. Véleménye szerint a kormány és közalkalmazottak közötti egyezség sem old meg az ég adta világon semmit, a költségvetés konszolidációja szempontjából.
Arra a hírügynökségi információra, amely szerint az IMF azt kéri a kormánytól, hogy 16 százalékról 20 százalékra emelje az egységes adókulcsot, az áfát pedig 25 százalékig növelje, a gazdasági elemző úgy vélekedett: elkerülhetetlen az áfa és az adó emelése. „Az IMF rájött, hogy nem mehet ez így tovább, és nincs más megoldás, mint az adóemelés” – mondta Şerbănescu.
Kérdésünkre, hogy mi lehet ennek a következménye az ország gazdaságára és lakósságára, a szakember úgy nyilatkozott: az adóemelés hatásai korántsem lesznek olyan drasztikusak mint azt egyesek lefestik, de a fogyasztás mindenképp vissza fog esni. „Sajnálom, de azt kell mondanom, hogy ez egyáltalán nem rossz” – szögezte le. Hozzáfűzte: bármekkora az adó, maga a gazdaság ugyanaz marad, de a fogyasztás csökkenésével legalább javul a gazdaság egyensúlya. Arra a feltételezésre, miszerint az adóemelés a munkanélküliségi ráta drasztikus növekedéséhez vezethet, a szakértő úgy vélekedett, attól, hogy csökken a fogyasztás, a munkanélküliségnek nem kell feltétlenül nőnie.
Az adóemeléssel nem történik más, mint, hogy a kormánynak meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyeket már rég meg kellett volna tennie, fogalmazott. „A megszorítások árát azonban így az a magánszektor fogja megfizetni, amely eddig is ráfizetett a válságra, ugyanis a közalkalmazottakat korántsem érintette olyan mértékben válság, mint a vállalkozókat” – összegzett Ilie Şerbănescu.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.