2010. május 04., 18:082010. május 04., 18:08
„Azt mondják, az IMF-fel tárgyalni olyan, hogy bemész a saját véleményeddel és kijössz az IMF-ével” – szemléltette Şerbănescu az erőviszonyokat, illetve a kormányok alkupozícióit. Kérdésünkre, hogy hogyan alakul Románia gazdasága, lesz-e gazdasági növekedés, a szakember egyértelmű nemmel válaszol. Idén recesszió lesz, mondta. Hozzátette a recessziónak hosszú távon vége lesz, de román gazdaság válságának még nem. „A román gazdasági modell fenntarthatatlan, mert csak és kizárólag a fogyasztáson alapul, miközben nem termel és nem exportál eleget, ahhoz hogy meglegyen a fogyasztás alapja” – szögezte le Şerbănescu. Véleménye szerint a kormány és közalkalmazottak közötti egyezség sem old meg az ég adta világon semmit, a költségvetés konszolidációja szempontjából.
Arra a hírügynökségi információra, amely szerint az IMF azt kéri a kormánytól, hogy 16 százalékról 20 százalékra emelje az egységes adókulcsot, az áfát pedig 25 százalékig növelje, a gazdasági elemző úgy vélekedett: elkerülhetetlen az áfa és az adó emelése. „Az IMF rájött, hogy nem mehet ez így tovább, és nincs más megoldás, mint az adóemelés” – mondta Şerbănescu.
Kérdésünkre, hogy mi lehet ennek a következménye az ország gazdaságára és lakósságára, a szakember úgy nyilatkozott: az adóemelés hatásai korántsem lesznek olyan drasztikusak mint azt egyesek lefestik, de a fogyasztás mindenképp vissza fog esni. „Sajnálom, de azt kell mondanom, hogy ez egyáltalán nem rossz” – szögezte le. Hozzáfűzte: bármekkora az adó, maga a gazdaság ugyanaz marad, de a fogyasztás csökkenésével legalább javul a gazdaság egyensúlya. Arra a feltételezésre, miszerint az adóemelés a munkanélküliségi ráta drasztikus növekedéséhez vezethet, a szakértő úgy vélekedett, attól, hogy csökken a fogyasztás, a munkanélküliségnek nem kell feltétlenül nőnie.
Az adóemeléssel nem történik más, mint, hogy a kormánynak meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyeket már rég meg kellett volna tennie, fogalmazott. „A megszorítások árát azonban így az a magánszektor fogja megfizetni, amely eddig is ráfizetett a válságra, ugyanis a közalkalmazottakat korántsem érintette olyan mértékben válság, mint a vállalkozókat” – összegzett Ilie Şerbănescu.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.