2010. május 04., 18:082010. május 04., 18:08
„Azt mondják, az IMF-fel tárgyalni olyan, hogy bemész a saját véleményeddel és kijössz az IMF-ével” – szemléltette Şerbănescu az erőviszonyokat, illetve a kormányok alkupozícióit. Kérdésünkre, hogy hogyan alakul Románia gazdasága, lesz-e gazdasági növekedés, a szakember egyértelmű nemmel válaszol. Idén recesszió lesz, mondta. Hozzátette a recessziónak hosszú távon vége lesz, de román gazdaság válságának még nem. „A román gazdasági modell fenntarthatatlan, mert csak és kizárólag a fogyasztáson alapul, miközben nem termel és nem exportál eleget, ahhoz hogy meglegyen a fogyasztás alapja” – szögezte le Şerbănescu. Véleménye szerint a kormány és közalkalmazottak közötti egyezség sem old meg az ég adta világon semmit, a költségvetés konszolidációja szempontjából.
Arra a hírügynökségi információra, amely szerint az IMF azt kéri a kormánytól, hogy 16 százalékról 20 százalékra emelje az egységes adókulcsot, az áfát pedig 25 százalékig növelje, a gazdasági elemző úgy vélekedett: elkerülhetetlen az áfa és az adó emelése. „Az IMF rájött, hogy nem mehet ez így tovább, és nincs más megoldás, mint az adóemelés” – mondta Şerbănescu.
Kérdésünkre, hogy mi lehet ennek a következménye az ország gazdaságára és lakósságára, a szakember úgy nyilatkozott: az adóemelés hatásai korántsem lesznek olyan drasztikusak mint azt egyesek lefestik, de a fogyasztás mindenképp vissza fog esni. „Sajnálom, de azt kell mondanom, hogy ez egyáltalán nem rossz” – szögezte le. Hozzáfűzte: bármekkora az adó, maga a gazdaság ugyanaz marad, de a fogyasztás csökkenésével legalább javul a gazdaság egyensúlya. Arra a feltételezésre, miszerint az adóemelés a munkanélküliségi ráta drasztikus növekedéséhez vezethet, a szakértő úgy vélekedett, attól, hogy csökken a fogyasztás, a munkanélküliségnek nem kell feltétlenül nőnie.
Az adóemeléssel nem történik más, mint, hogy a kormánynak meg kell hoznia azokat az intézkedéseket, amelyeket már rég meg kellett volna tennie, fogalmazott. „A megszorítások árát azonban így az a magánszektor fogja megfizetni, amely eddig is ráfizetett a válságra, ugyanis a közalkalmazottakat korántsem érintette olyan mértékben válság, mint a vállalkozókat” – összegzett Ilie Şerbănescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok