
Van pénz a Grindeanu-kormány által beígért béremelésekre Ilie Șerbănescu gazdasági elemző szerint, aki egyébként a bel- és a külgazdasági színtéren is bonyodalmas évet vár.
2017. január 18., 17:072017. január 18., 17:07
Bonyodalmakkal terhes év elé nézünk gazdasági szempontból – szögezte le a Krónika megkeresésére Ilie Șerbănescu makrogazdasági elemző. Mint ecsetelte, azért számít bonyodalmakra, mert a jelenlegi kormány – Romániában hosszú évek óta először – a rászorultabbaknak készül adni.
„Ezzel az ország tehetősebb rétege, a gazdagok és az őket befolyásoló külföldiek kétségkívül nem értenek egyet, és nem akarják majd hagyni. Én nem félek kimondani, hogy Románia egy gyarmat, és külföldi gazdái irányítják” – magyarázta az általa várt konfliktus lényegét Șerbănescu. Szerinte szinte biztos, hogy „a gazdasági elit majd igyekszik akadályokat gördíteni az intézkedéscsomag elé” például „azzal a túlzással, amellyel a költségvetés 2016-os bevételeit próbálják meg lebecsülni”.
„Nem a román gazdaság nő”
Hozzáfűzte: a gazdasági növekedés, amelyről oly sokat beszélnek, és amelyre a kormány alapozza a terveit, az nem a romániai gazdaság növekedése, hanem a külföldi gazdaság növekedése Romániában. A gazdasági növekedést ugyanis az országban működő multinacionális vállalatok érik el, azok pedig senkivel nem osztják meg az abból származó pluszjövedelmeket, hanem kiviszik az országból a bevételeket, ahol nem marad semmi. „Ha nem akarjuk látni ezt a valóságot, akkor nem is látjuk” – jegyezte meg némi iróniával.
Elmondta: a komoly gazdasági növekedés Romániában nem idén és nem is tavaly kezdődött, hanem 2013 óta tart. „Meglátszik ez a román állampolgárok zsebében, legyenek ők románok vagy magyarok? Nem látszik meg. Szerintem. Azért nem látszik meg, mert ez a jövedelem nem az övék. Ez a gazdasági növekedés, amelyet a külföldi tőke, illetve a tulajdonukban lévő cégek érnek el Romániában, csak azoknak a munkavállalóknak jelent nagyobb fizetést, akik nekik dolgoznak. A külföldi tőke a romániai kereskedelmi forgalom több mint felét bonyolítja le úgy, hogy az ország munkaerejének csak 25 százalékát foglalkoztatja. Tehát a munkavállalók egynegyedének még jut valami, de a fennmaradt 75 százaléknak, akiknek a kormányprogram szól, nem jut ebből a jövedelemből semmi. És nem is jut majd nekik semmi, mert azok úgysem adják oda” – fejtegette lapunknak a makrogazdasági szakértő.
Hisz a béremelésekben
Kérdésünkre ugyanakkor leszögezte: azok a kritikák amelyek szerint a költségvetés nem tudja majd finanszírozni a béremeléseket, nem komolyak. „Ezek mesék, amelyekkel ellenszegülnek azok, akik nem akarják, hogy megtörténjenek ezek az intézkedések. Hogy nem lesz elég a büdzsé, nem lesz elég bevétel, túl nagy lesz az államháztartási hiány, ezek járulékos dolgok, amelyek körül nagy lesz majd a tam-tam, de nem ez a lényegi kérdés. A lényegi kérdés az, hogy a rászorulók is kapnának valamit, ezzel viszont ők nem értenek egyet, mert az a pénz az ő tulajdonuk, mert valójában ők döntenek” – vallja Șerbănescu, aki szerint elképzelhető, hogy az intézekdések ellenzői majd Brüsszelhez fordulnak, hogy gyakoroljon nyomást a román kormányra.
„Persze majd azzal jönnek, hogy elvész a makrogazdasági egyensúly, majd jön Isărescu az idiotizmusával, aki nagy szaktekintély az idiotizmusokban, és majd azt mondja, hogy »évek óta dolgozunk, hogy legyen egyensúlyunk«. Hogyne: az egyensúly, ami az ő agyában van, az az egyensúly, amit a külföldi gazda kér” – fakadt ki Șerbănescu. Utána jóval higgadtabban hozzáfűzte: ez fog történni idén, ezért mondta azt, hogy az idei év a bonyodalmak éve lesz.
„Senki sem tudja, mit fog tenni Donald Trump”
A Krónika kérdésére, hogy milyen világgazdasági következményekkel járhat Európára nézve, hogy Donald Trump ténylegesen is átveszi a hatalmat az Amerikai Egyesült Államok elnökeként, és hogy Nagy-Britannia épp az EU-ból való kilépését készíti elő, Șerbănescu úgy fogalmazott: ez rendkívül bonyolult kérdés. „Szerintem azoknak, akik azt mondják, hogy így vagy úgy alakulnak majd a dolgok, nincs igazuk, mert nem tudhatják, hogy pontosan mit fog tenni Trump. Én beismerem, hogy senki vagyok, és nem tudom, hogy mit fog csinálni” – magyarázta. Hozzáfűzte: személyes véleménye az, hogy Trump Amerika új követeléseinek ad hangot, amelyek „nagyon-nagyon Ázsia felé irányulnak, és kevésbé Európa felé”. Kifejtette: ebből a realitásból nehéz következtetést lehet levonni, de „ha az USA Ázsia felé fordul, akkor Európa azt megszenvedi”.
„Minden az új egyezségekkel fog kezdődni. Az első egyezség, amelyet Amerika megköt, az Oroszországgal lesz. Ez biztos. Az USA és Ororszország tartották fenn az egyensúlyt Európában a második világháború után, megvédve ezáltal Európát. Ez a védelem azonban meg fog szűnni, mert a világgazdaság központja Ázsiába költözött” – fejtegette lapunknak Șerbănescu. Hozzátette: kétségei vannak afelől, hogy Trump kereskedelmi háborúba kezd Kínával, mint ígérte, mert ugye, ott vannak az amerikai pénzes vállalatok is, akiknek a bevétel mindennél fontosabb, ezért bonyolult a történet.
Ami a Brexitet illeti, Șerbănescu szerint Nagy-Britannia – a saját érdekeinek a szempontjából – azt a „bölcs döntést hozta”, hogy kilép az EU-ból. Szerinte a szigetország már nem válhat újból nagyhatalommá. „Amit még megtehet, hogy a saját érdekeit követve, ahelyett hogy madame Merkel cipőjét fűzné be, Trump cipőjét köti meg, képletesen szólva” – mutatott az Egyesült Királyság jelenlegi világpolitikai státusára Ilie Șerbănescu.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
szóljon hozzá!