2012. október 15., 08:122012. október 15., 08:12
„Egyetlen forgatókönyv veszélyeztetheti az IMF-fel kötendő megállapodást, nevezetesen a háztartások terheinek növelése a bankok megadóztatása helyett” – idézi a szerző Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét, hozzátéve: ezt a „csodálatos, gyarmatosítóellenes” álláspontot sajnos nem Romániában, hanem Magyarországon fogalmazták meg.
Şerbănescu hozzáteszi: Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen kimondta, mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne váljék gyarmattá, ezzel szemben Bukarestben sem a jobboldali, sem a baloldali politikusok nem merik kiejteni a gyarmat szót, holott – véleménye szerint – Románia sokkal közelebb került ahhoz, hogy gyarmattá váljék, mint Magyarország.
Az elemző hangsúlyozza, hogy Romániában a válságkezelés terhei kizárólag a lakosságot sújtják – a bércsökkentés, nyugdíjbefagyasztás és áfaemelés révén –, és megvédik azokat a bankokat, amelyek megfontolatlan hitelpolitikájukkal 90 százalékban felelősek a válság előidézéséért. Ezzel szemben Budapest a pénzintézeteket és nyugati kereskedőláncokat is igyekszik bevonni a közteherviselésbe. Ilie Şerbănescu szerint nem csoda, hogy egy ilyen különutas politika az Európai Bizottság és az IMF ellenállásába ütközik.
„Lehet nem szeretni, de el kell ismerni, hogy Orbán Viktor egy nagyon bonyolult világgazdasági helyzetben országa és nemzete egy figyelemre méltó újrapozícionálásával próbálkozik, és ezt nem konjunkturális, kapkodó módon, hanem átgondolt és következetes program alapján teszi. A program egyes elemei sokakat zavarnak, mert szembemennek az európainak nevezett megoldásokkal” – állapítja meg a szerző. Şerbănescu szerint Magyarország úgy döntött, nem teljesíti többé feltétel nélkül a nyugat-európai multik kívánságait, mert az országnak is kell, hogy legyen valami haszna ezek terjeszkedéséből. Ezzel szemben Románia az állam gazdasági szerepének a gyengítését, gyakorlatilag a megszűnését választotta, így már képtelen bármilyen stratégiát megvalósítani, mert ennek eszközeit átengedte a külföldi tőkének – véli az elemző.
„A magyar–román gazdasági versenynek szerepe kellene hogy legyen a jövőnk alakulásában. De nem lesz, mert ezt a versenyt Magyarország már megnyerte: már most is rendelkezik 30-50 évnyi előnnyel, ami a fejlettségét illeti, és a két ország által meghozott stratégiai döntések ezt a különbséget csak növelni fogják” – vonja le a következtetést a makrogazdasági szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Látogatottsági adatok