Ilie Şerbănescu: „Magyarország nyerte a meccset”

 „Egyetlen forgatókönyv veszélyeztetheti az IMF-fel kötendő megállapodást, nevezetesen a háztartások terheinek növelése a bankok megadóztatása helyett” – idézi a szerző Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét, hozzátéve: ezt a „csodálatos, gyarmatosítóellenes” álláspontot sajnos nem Romániában, hanem Magyarországon fogalmazták meg.

Şerbănescu hozzáteszi: Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen kimondta, mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne váljék gyarmattá, ezzel szemben Bukarestben sem a jobboldali, sem a baloldali politikusok nem merik kiejteni a gyarmat szót, holott – véleménye szerint – Románia sokkal közelebb került ahhoz, hogy gyarmattá váljék, mint Magyarország.

Az elemző hangsúlyozza, hogy Romániában a válságkezelés terhei kizárólag a lakosságot sújtják – a bércsökkentés, nyugdíjbefagyasztás és áfaemelés révén –, és megvédik azokat a bankokat, amelyek megfontolatlan hitelpolitikájukkal 90 százalékban felelősek a válság előidézéséért. Ezzel szemben Budapest a pénzintézeteket és nyugati kereskedőláncokat is igyekszik bevonni a közteherviselésbe. Ilie Şerbănescu szerint nem csoda, hogy egy ilyen különutas politika az Európai Bizottság és az IMF ellenállásába ütközik.

„Lehet nem szeretni, de el kell ismerni, hogy Orbán Viktor egy nagyon bonyolult világgazdasági helyzetben országa és nemzete egy figyelemre méltó újrapozícionálásával próbálkozik, és ezt nem konjunkturális, kapkodó módon, hanem átgondolt és következetes program alapján teszi. A program egyes elemei sokakat zavarnak, mert szembemennek az európainak nevezett megoldásokkal” – állapítja meg a szerző. Şerbănescu  szerint Magyarország úgy döntött, nem teljesíti többé feltétel nélkül a nyugat-európai multik kívánságait, mert az országnak is kell, hogy legyen valami haszna ezek terjeszkedéséből. Ezzel szemben Románia az állam gazdasági szerepének a gyengítését, gyakorlatilag a megszűnését választotta, így már képtelen bármilyen stratégiát megvalósítani, mert ennek eszközeit átengedte a külföldi tőkének – véli az elemző.

„A magyar–román gazdasági versenynek szerepe kellene hogy legyen a jövőnk alakulásában. De nem lesz, mert ezt a versenyt Magyarország már megnyerte: már most is rendelkezik 30-50 évnyi előnnyel, ami a fejlettségét illeti, és a két ország által meghozott stratégiai döntések ezt a különbséget csak növelni fogják” – vonja le a következtetést a makrogazdasági szakértő.