Idén hopp, jövőre kopp?

Az emberek idén többet fognak költeni a pénzügyi enyhülés és az áfacsökkentés miatt, azonban hoszszú távon ennek negatív hatása lesz, ráadásul az ingatlanadó emelését szabályozó törvény pontatlanságai miatt felütheti fejét a káosz – jelentette ki a Krónikának Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemző, akit a 2016-os évre vonatkozó előrejelzéseiről faggattunk. Hozzátette: legalább százezer egyéni vállalkozó és kisvállalkozás dobja be idén a törülközőt ennek következtében.

„Látom, hogy egyes pénzügyi intézmények és a kormány előrejelzései arról szólnak, hogy továbbra is szolid gazdasági növekedés várható. Én nem mondhatok ellent ezeknek a várakozásoknak, mert nem vagyok kutatóintézet, de elmondhatom, hogy a realitások talaján állva szerintem mi fog történni az emberek zsebében\" – fogott hozzá mondandójához Şerbănescu. Mint kifejtette, egyfajta eufória jellemzi majd a fogyasztás növekedését, amelynek viszont „nagyon-nagyon negatív hatása\" lesz hosszú távon.

„Elképzelhető, hogy az emberek kiveszik a bankból a pénzüket, és talán nem fognak többé megtakarítani, hogy élvezzék a fiskális enyhülést különösen az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkenésére való tekintettel\" – magyarázta. Hozzáfűzte: a másik dolog, amire senki sem figyel oda kellő mértékben, az a tulajdonokra kivetett adók komoly, helyenként már-már elképesztő mértékű emelésének várható következménye. „Az új adótörvénykönyvben, amely most január elsejétől lépett érvénybe, amelyet még a Ponta-kormány fogadott el, de a Cioloş-kabinet is magáénak vallja, 25 százalékos ingatlanadó-emelést foglal magában\" – magyarázta.

Mint ismeretes, az adó mértékének emelése attól függ, hogy magánlakásról vagy kereskedelmi célra használt ingatlanról van szó. „Ezeket a normákat nem állapították meg elég tisztán és világosan az adótörvénykönyvben, hanem a polgármesteri hivatalokra és az önkormányzatokra bízták a törvény alkalmazását, ezek pedig jelenleg teljes káoszban vannak, mert fogalmuk sincs, mihez kezdjenek\" – ecsetelte Şerbănescu, aki szerint ez azért fordulhat elő, mert a törvény nem írja elő, hogy miként ültessék gyakorlatba az ingatlanadó-emelést.

„El tudja képzelni, hogy ha az ingatlanadó duplájára vagy tízszeresére nő, akkor semmi sem marad a csökkentett áfából származó megtakarításból, az az összeg az ingatlanadó kifizetésére sem lesz elegendő\" – magyarázta. Kifejtette: a legnagyobb gondot a bizonytalanság jelenti, mert az önkormányzatok sem tudják, hogy mihez kezdjenek a törvénnyel. Az adóemelés ugyanakkor több millió embert érint, nemcsak a 400 ezer aktív vállalatról van szó.

A legrosszabbul azok az egyéni vállalkozók (PFA) járnak, akik saját házukat jelentették be „cégük\" székhelyeként. „Összegezve a pénzügyi enyhítésnek pozitív hozadéka lesz idén, de ez majd megbosszulja magát 2017-ben\" – fogalmazta meg várakozásait a makrogazdasági elemző. Mint kifejtette, olyan hatásra számíthatunk, mint ami 2005 és 2008 között volt, amikor nőtt a fogyasztás, utána pedig nem tudtuk, hogy hogyan fizessük ki adósságainkat.

Pajzos Csaba: választások kivárás, bizonytalanság

Tekintettel arra, hogy választási év következik, ezért a 2016-os évben minden bizonnyal sok gazdaságfejlesztési ígéret is el fog hangzani, de nagy-nagy változásokat – azokon kívül, amelyek idéntől érvénybe léptek – szerintem nem várhatunk – válaszolta megkeresésünkre Pajzos Csaba nagyváradi közgazdász.

„Ez az egyik dolog, a másik pedig, hogy mindenki számít valahol arra, hogy 2016-ban végre tényleg elindulnak az Unió gazdaságfejlesztő projektjei\" – fűzte hozzá a szakember. Mint részletezte, valamennyi gazdasági szereplő igyekszik elsősorban finanszírozási forrásokat keresni, másodsorban pedig a fejlesztési stratégiáját, ahol lehet, ezekhez igazítani. Harmadsorban – tette hozzá – kilátásban van, „aztán meglátjuk, megvalósul-e\", a minimálbér 200 lejes emelése, amely léptékében messze meghaladja a korábbi években bevett apró lépéses gyakorlatot.

„Az infláció, illetve az energiahordozók árának alacsony szintje mindenképpen jó dolog, viszont mindenki keresi a forrásokat például a bérköltségek finanszírozására\" – magyarázta Pajzos. Kérdésünkre elmondta: a minimálbér emelése az olyan cégeket érintheti hátrányosan, amelyek nagy létszámú alkalmazottat foglalkoztatnak minimálbéren, ilyenek például a cipő- és textilipari vállalkozások, ahol százas vagy akár ezres nagyságrendben dolgoznak emberek minimálbéréért.

Szerinte ugyanakkor az árak emelkedése összefügg azzal, hogy mekkora a fizetőképes kereslet. „Ha emelkednek a bérek, akkor nyilvánvalóan megpróbálnak majd árat is emelni, viszont az rontja a cégek versenyképességét a nemzetközi piacon. Ez a jövőben kereslet-visszaesést jelenthet a multiknak beszállító alkatrészgyártók számára\" – magyarázta. A szakértő ugyanakkor elmondta, a lej értékének év eleji romlása a kivitelt támogatja, és a behozatalt visszafogja, jobban megéri euróért eladni, mint euróért vásárolni.

Kérdésünkre arra is kitért, hogy az áfacsökkentésből és a minimálbér-emelésből származó pluszjövedelmek a belső fogyasztást mindenképp meg fogják növelni. Hozzáfűzte: az emberek jövedelme ugyanakkor olyan alacsony szintről növekedik apró lépésekben, hogy szerinte nem az lesz az első gondolatuk, hogy rögtön elköltsék, különösen akkor, ha a család bankkölcsönt vett fel. „Szerintem inkább a megtakarítási hajlandóság fog erősödni, mintsem hogy azonnal elköltsék az emberek a pénzüket\" – vélte a szakember, hozzátéve, „a gazdasági racionalitás persze azt mondaná, hogy az emberek rögtön elköltik a pluszbevételeiket\", de nem venne mérget rá, hogy azonnal megteszik ezt, annyira alacsony a megtakarítások mértéke.

Szerinte a megtakarításokat az is indokolja, hogy a világpolitikai események sem azt sugallják, hogy a jövőben nem lehetnek váratlan kiadások. Erre utal a migránsválság megoldatlansága, illetve a fokozódó háborús veszély. Pajzos egyébként világviszonylatban arra számít, hogy a kínai gazdasági fejlődés lelassulásával a beruházók elgondolkodhatnak azon, hogy Kelet-Európába hozzanak termelői iparágakat.

„Ez jellemző trend lehet, de tekintettel arra, hogy gyakorlatilag 2016 világszinten is választási évnek számít, ezért nem számítok béketeremtési hullámra, a bizonytalanság éve lesz 2016, ez pedig kedvez annak, hogy a vállalatok most döntsenek nagy beruházások sorsáról. A kivárás éve lesz, majd ősszel hozzák meg 2017-re fontos döntéseket a világgazdaság szereplői\" – fejtette ki a szakember.

Gazdasági növekedésre számít Édler András

Optimista eközben az új év gazdasági kilátásait illetően Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Mint emlékeztetett, az elemzések szerint idén is gazdasági növekedés várható Romániában, ez pedig valamilyen mértékben a Székelyföldön is érezhető lesz. „Természetesen nem hasonlíthatjuk össze magunkat Bukaresttel vagy Kolozsvárral, ahol nagy beruházások történnek, de ha kisebb lépésekben is, mindenképpen fejlődésre, előrelépésre számítok\" – szögezte le a gazdasági szakember.

Hangsúlyozta, bármi is történik a világgazdaságban, ha újabb válság bontakozik ki, vagy éppen gazdasági növekedés lesz, ilyen gyorsan nem gyűrűzik be az országba, még ebben az évben nem befolyásolja a romániai irányzatokat. „2008-ban robbant ki világszinten a gazdasági válság, mi csak két évvel később éreztük a hatását\" – idézte fel Édler, aki szerint az új adótörvénykönyv is hozzájárulhat a gazdasági fellendüléshez, hiszen segíti a vállalkozókat, ha kevesebb adót kell fizetniük.

Szerinte az áfacsökkentés két módon csapódik le: egyrészt 3-4 százalékkal csökkennek az árak, ezáltal növekedhet a forgalom, másrészt a különbözetet megtarthatják a vállalkozók, és az a profitnövekedésben mutatkozik meg. Ám ennek egy részét visszafordíthatják a cégbe, ami további beruházásokat, fejlesztéseket eredményez, közép- és hosszú távon szintén a gazdaság élénkülését eredményezi.

Hasonlóképpen jó intézkedésnek tartja a sepsiszentgyörgyi szakember a visszafordított nyereség adómentességét, hiszen ha a hazai vállalkozók fejlesztik a technológiát, növekszik a versenyképességük. „A kisebb osztalékadó nem közvetlenül van hatással a gazdasági növekedésre, de az is segíthet, ha a vállalkozók többet költenek\" – ecsetelte a módosított adótörvénykönyv előnyeit Édler András. Szerinte előnyt jelenthet, hogy 2016-ban választások lesznek az országban, így megszorításokra nem kell számítani, viszont reménykedhetnek abban, hogy az állam növeli a beruházásokra fordított keretet.