„Ideges” Kelet-Közép-Európa

A tagjelölteket is be kell vonni az euróövezet jövőjéről folyó tárgyalásokba, mivel a francia–német irányítású valutauniós reformok jelenlegi formájukban a kelet-európaiak csatlakozását lehetetlenné tévő, „kétsebességű” Európa kialakulásának kockázatával járnak – jelentette ki tegnap Londonban megjelent nyilatkozatában az EU-bizottság költségvetési felelőse.

Hírösszefoglaló

2011. február 10., 09:352011. február 10., 09:35

Janusz Lewandowski a The Times című vezető konzervatív brit napilapnak kijelentette, hogy „a fejleményeket bizonyos idegességgel figyelik Varsóban és más fővárosokban”. Lengyelország, Magyarország és más kelet-közép-európai országok is csatlakozni kívánnak idővel a valutaunióhoz, ezért „úgy kellene érezniük, hogy részesei az euróövezet jövőjéről folyó tárgyalásoknak, mivel (az euróövezet) az úti céljuk”. A dolgok mai állása szerint azonban az euróövezet irányításának megerősítését célzó kezdeményezések azt a benyomást kelthetik, hogy „e belső klub ajtaja bezárulhat” – fogalmazott az EU-biztos. Lewandowski szerint tárgyalásokra van szükség arról, hogy miképp kerülhető el a kétsebességű Európa kialakulása. Ugyanakkor szerinte megoldást kínálhatna például a „részleges társulás” az euróövezethez, ami lehetővé tenné, hogy a jövőbeni euróövezeti tagországok is részesülhessenek a megerősített valutauniós pénzügyi stabilitási mechanizmusok előnyeiből. A kelet-európai országok most „fokozott kockázatoknak vannak kitéve”, mivel az egységes valutaövezet határain kívül várakoznak – mondta az EU-bizottság költségvetési biztosa.

Amint arról beszámoltunk, nagy londoni befektetési házak feltörekvő piaci szakértői korábbi elemzéseikben már többször felhívták a figyelmet arra a kockázatra, hogy az euróövezeti adósságválság miatt várhatóan szigorodó stabilitási feltételrendszer a közép-kelet-európai eurótagjelöltek felvételét is nehezítheti, és csatlakozásuk jelentős késedelmével járhat. A JP Morgan bankcsoport citybeli szakelemzői legutóbbi előrejelzésükben 2019-re tolták ki Magyarország és Lengyelország eurócsatlakozásának általuk valószínűsített lehetséges legkorábbi időpontját, Csehország belépését pedig most már csak 2020-ra, vagy még későbbre várják.

A BNP Paribas bankcsoport szakelemzői nemrégiben ismertetett új európai feltörekvő piaci előrejelzésükben közölték: jelenleg a 2019–2024-es idősávra valószínűsítik Magyarország, Lengyelország, Csehország, Bulgária és Románia euróövezeti belépését. A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési és elemző-részlegének egy korábbi jóslata szerint a görög tapasztalatok nyomán az uniós pénzügyi hatóságok ezután várhatóan már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek „a második tizedesjegyig” teljesítik az öszszes maastrichti feltételt.

Javul az üzleti hangulat
Az ifo gazdaságkutató intézet idei első negyedévre vonatkozó euróövezeti üzletihangulat-indexe jelentős mértékben növekedett, s 2007 óta első alkalommal haladta meg a hosszú távú gördülő átlagot – derül ki az ifo jelentéséből. Az összetett üzletihangulat-index 116,8 pontra emelkedett az idei első negyedévre vonatokozóan a 2010 negyedik negyedévre vonatkozó 107,5 pont után. Különösen az aktuális üzleti környezet megítélése javult a megkérdezett vállalati vezetők körében, de az elkövetkező hat hónap kilátásaira vonatkozó várakozások is javultak a 2010 negyedik negyedévihez képest. Mindezek arra utalnak, hogy az idei első félévben is folytatódik a gazdasági fellendülés az euróövezetben, bár országonként eltérő mértékben. Az aktuális üzleti környezet megítélését tükröző hangulatindex az euróövezetben 142,7 pont az idei első negyedévre a tavalyi negyedik negyedévi 131,5 pont után. Az aktuális üzleti környezet Németországban és Ausztriában kapta a legkedvezőbb megítélést a vállalati vezetők részéről. Kielégítőnek értékelték az aktuális helyzetet Belgiumban, Szlovákiában, Finnországban, és Luxembourgban. Javult a negyedik negyedévihez képest az aktuális helyzet megítélése Franciaországban, Olaszországban és Észtországban, de még mindig kedvezőtlennek számít. A perifériális euróövezeti országokban, Görögországban, Írországban, Spanyolországban és Portugáliában gyengének ítélik az üzleti környezetet a vállalati vezetők. A következő hat hónapra vonatkozó várakozások bizakodóak az egész euróövezetben Görögország és Portugália kivételével. A felmérésben megkérdezett gazdasági szakemberek az infláció emelkedését jelzik előre az euróövezetben az elkövetkező hónapokra. Az éves inflációs ráta véleményük szerint 1,9 százalék lesz, közel az Európai Központi Bank (EKB) inflációs céljához. A szakemberek EKB kamatemelésre számítanak hat hónapon belül. A hoszszabb lejáratú hitelkamatok megítélésük szerint nagyobb mértékben emelkednek majd a rövid lejáratúaknál. Az eurót túlértékeltnek tekintik a dollárral szemben, ezért az elkövetkező hat hónapban ennek enyhe korrekcióját várják.