
Földön. Komoly erőfeszítést igényel a Tarom légitársaság megmentése
Fotó: 123RF
Meg lehet menteni a Tarom légitársaságot, azonban mélyreható átalakításra van szükség, az új vezetőség küldetése pedig, hogy élő húsba vágjanak – jelentette ki szerda este Lucian Bode közlekedésügyi miniszter azt követően, hogy alig négy hónap után lemondott az állami társaság élén betöltött tisztségéről George Barbu.
2020. június 10., 10:342020. június 10., 10:34
A minisztérium tájékoztatása szerint a vezérigazgatói feladatokat ideiglenesen, négy hónapra Ursu Mihăiţă, a Tarom igazgatótanácsának tagja veszi át.
„A légitársaságok világszerte, így Romániában is, óriási veszteségeket szenvedtek, több mint 95 százalékkal csökkentették járataik számát. A Tarom a válság előtt sem érezte jól magát, elsősorban elkapta a nepotizmus kórt, de voltak más dolgok is ott. Én bízom abban, hogy meg lehet menteni ezt az állami vállalatot. Mindent megteszünk, ami a kormányon múlik, azzal a 37 millió eurós mentőcsomaggal, úgy csináljuk, hogy egy mélyreható átalakítás nyomán tovább tudjon működni” – fejtette ki a közlekedési tárca vezetője a B1 hírtelevízió műsorában.
Ami az új ügyvivő vezérigazgatót illeti, Bode úgy vélekedett,
„Tudják, van egy mondás: a Taromnál dolgozók nem tudnak egymás között házasodni, mivel a legtöbben rokonok. Ezért szükséges egy sebészi beavatkozás a vállalat megmentéséhez, és meggyőződésem, hogy ez a dolog meg fog történni” – húzta alá a közlekedési miniszter.
Elmondása szerint a Taromnak ma 1700 alkalmazottja van, akik közül 800 személyt kényszerszabadságra küldtek. Mint ismeretes, az 1954-ben megalapított állami légitársaság a közlekedésügyi tárca irányítása alá tartozik.
Ahogyan Lucian Bode is említette, a légitársaságok mélyrepülése már az első negyedévben megkezdődött.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hét elején közzétett adatsorai szerint
Amúgy a legtöbben Nagy-Britanniából, Olaszországból, Németországból, Spanyolországból, valamint Franciaországból érkeztek a romániai repterekre, és a legtöbben ugyanezekbe az országokba repültek.
Ami a belföldi légi közlekedést illeti, ennek 49,2 százalékát a bukaresti Henri Coandă repülőtér bonyolította, a második 17,3 százalékkal a temesvári, harmadik pedig 15,5 százalékkal a kolozsvári légikikötő.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!