Fotó: Gecse Noémi
Július 1-jétől kötelezővé válik a cégek és közintézmények közötti ügyletek esetében az elektronikus számla kiállítása, a cégeknek egymás között a magas adócsalási kockázatot jelentő áruk és szolgáltatások esetében kötelezően elektronikusan kell számlázniuk, és ezeket azonnal fel kell tölteni az adóhatóság rendszerébe. A változásokról Debreczeni László adószakértőt faggattuk.
2022. június 25., 14:052022. június 25., 14:05
A magas kockázatot jelentő termékek listáján a zöldség-gyümölcs, az ásványvíz, szeszes italok, az új építkezések, a homok-kavics, a készruha és a lábbeli szerepel. Ezekre a termékekre június 31-ig opcionális az e-számlázás, július 1-jétől viszont kötelező, tehát az érintett cégek fokozatosan megszokhatták az új módszert. Viszont sok kis cég nincs felkészülve arra, hogy azért kell elektronikus számlát kiállítania, mert közintézményekkel bonyolít le különböző tranzakciókat.
Ezek rengeteg adásvételt bonyolítanak le a versenyszférával, a papírt, az írószert, a tisztálkodási szereket magáncégektől szerzik be. Az adótanácsadó felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a közbeszerzéssel lebonyolított szerződések esetében, hanem valamennyi tranzakcióra kötelező lesz az e-számlázás, a cégeknek pedig fel kell készülniük, hogy ha nem állítanak ki elektronikus számlát, a közintézmények nem fognak fizetni.
„Az e-számlázás legfontosabb technikai feltétele, hogy a cégvezetőnek vagy a felhatalmazottjának kötelező módon kell legyen elektronikus aláírása” – mutatott rá Debreczeni László. Kifejtette, a privát virtuális térben sok esetben a könyvelési irodák intézik annak a cégvezetőnek az ügyeit, akinek nincs elektronikus aláírása, viszont az e-számlázást már nem lehet a könyvelőkre terhelni, a számla kiállítása a cégvezető felelőssége.
Továbbra is lehet ugyan kézzel vagy egyszerű programmal kiállítani a számlát, majd azt egyenként feltölteni az adóhatóság rendszerébe, de ez jó alkalom lehet arra, hogy a vállalkozók korszerűsítsék a nyilvántartásukat.
Érdemes feltelepíteni egy könyvviteli modult, kialakítani egy felhőalapú rendszert, amihez a cégvezetőn kívül hozzáfér a könyvelő, és amelyben a kiállított számla egyetlen kattintással feltölthető az e-számla rendszerbe. „Ahogy a koronavírus-járvány rákényszerített arra, hogy megtanuljunk online gyűléseket, megbeszéléseket szervezni, az e-számlázás bevezetése jó alkalom arra, hogy a cégek korszerűsítsék, digitalizálják a nyilvántartásukat” – véli Debreczeni László.
Egyrészt a bélyegző és az aláírás már nem kötelező, így ha a számlát elmentik egy adatbázisba, azt bármikor ki lehet nyomtatni és eredetinek számít, ha kéri az adóellenőr. Ha viszont kinyomtatják, aláírják és lepecsételik, minden utólag nyomtatott példány csak másolatnak számít.
Debreczeni szerint meg kell szűnnie a kézi számlázásnak, a pecsétnek és az aláírásnak, hiszen az a cél, hogy a dokumentumokat lehessen lementeni, és ha szükséges, bármikor, bármennyi példányban kinyomtatni.
A romlandó termékek, a nagy kereslet, a sajátos forgalmazási módok miatt gyakori a készpénzhasználat, nehézkes a visszakövetés, ami elősegíti az adócsalást. Az e-számlázás, az online nyilvántartási rendszer lehetővé teszi, hogy valós időben rálássanak a pénzmozgásokra, pontosabban meg tudják becsülni az állami költségvetés várható bevételeit.
A rendszer országosan, de az EU szintjén is jelentős mértékben csökkenti az áfacsalás lehetőségét. Az e-számlázás jó eszköz az adócsalás visszaszorítására, hiszen ha a számla az adóhatóság rendszerén fut át, már rögtön követi, mikor fizeti be a cég az áfát.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
1 hozzászólás