
Fotó: Gecse Noémi
Július 1-jétől kötelezővé válik a cégek és közintézmények közötti ügyletek esetében az elektronikus számla kiállítása, a cégeknek egymás között a magas adócsalási kockázatot jelentő áruk és szolgáltatások esetében kötelezően elektronikusan kell számlázniuk, és ezeket azonnal fel kell tölteni az adóhatóság rendszerébe. A változásokról Debreczeni László adószakértőt faggattuk.
2022. június 25., 14:052022. június 25., 14:05
A magas kockázatot jelentő termékek listáján a zöldség-gyümölcs, az ásványvíz, szeszes italok, az új építkezések, a homok-kavics, a készruha és a lábbeli szerepel. Ezekre a termékekre június 31-ig opcionális az e-számlázás, július 1-jétől viszont kötelező, tehát az érintett cégek fokozatosan megszokhatták az új módszert. Viszont sok kis cég nincs felkészülve arra, hogy azért kell elektronikus számlát kiállítania, mert közintézményekkel bonyolít le különböző tranzakciókat.
Ezek rengeteg adásvételt bonyolítanak le a versenyszférával, a papírt, az írószert, a tisztálkodási szereket magáncégektől szerzik be. Az adótanácsadó felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a közbeszerzéssel lebonyolított szerződések esetében, hanem valamennyi tranzakcióra kötelező lesz az e-számlázás, a cégeknek pedig fel kell készülniük, hogy ha nem állítanak ki elektronikus számlát, a közintézmények nem fognak fizetni.
„Az e-számlázás legfontosabb technikai feltétele, hogy a cégvezetőnek vagy a felhatalmazottjának kötelező módon kell legyen elektronikus aláírása” – mutatott rá Debreczeni László. Kifejtette, a privát virtuális térben sok esetben a könyvelési irodák intézik annak a cégvezetőnek az ügyeit, akinek nincs elektronikus aláírása, viszont az e-számlázást már nem lehet a könyvelőkre terhelni, a számla kiállítása a cégvezető felelőssége.
Továbbra is lehet ugyan kézzel vagy egyszerű programmal kiállítani a számlát, majd azt egyenként feltölteni az adóhatóság rendszerébe, de ez jó alkalom lehet arra, hogy a vállalkozók korszerűsítsék a nyilvántartásukat.
Érdemes feltelepíteni egy könyvviteli modult, kialakítani egy felhőalapú rendszert, amihez a cégvezetőn kívül hozzáfér a könyvelő, és amelyben a kiállított számla egyetlen kattintással feltölthető az e-számla rendszerbe. „Ahogy a koronavírus-járvány rákényszerített arra, hogy megtanuljunk online gyűléseket, megbeszéléseket szervezni, az e-számlázás bevezetése jó alkalom arra, hogy a cégek korszerűsítsék, digitalizálják a nyilvántartásukat” – véli Debreczeni László.
Egyrészt a bélyegző és az aláírás már nem kötelező, így ha a számlát elmentik egy adatbázisba, azt bármikor ki lehet nyomtatni és eredetinek számít, ha kéri az adóellenőr. Ha viszont kinyomtatják, aláírják és lepecsételik, minden utólag nyomtatott példány csak másolatnak számít.
Debreczeni szerint meg kell szűnnie a kézi számlázásnak, a pecsétnek és az aláírásnak, hiszen az a cél, hogy a dokumentumokat lehessen lementeni, és ha szükséges, bármikor, bármennyi példányban kinyomtatni.
A romlandó termékek, a nagy kereslet, a sajátos forgalmazási módok miatt gyakori a készpénzhasználat, nehézkes a visszakövetés, ami elősegíti az adócsalást. Az e-számlázás, az online nyilvántartási rendszer lehetővé teszi, hogy valós időben rálássanak a pénzmozgásokra, pontosabban meg tudják becsülni az állami költségvetés várható bevételeit.
A rendszer országosan, de az EU szintjén is jelentős mértékben csökkenti az áfacsalás lehetőségét. Az e-számlázás jó eszköz az adócsalás visszaszorítására, hiszen ha a számla az adóhatóság rendszerén fut át, már rögtön követi, mikor fizeti be a cég az áfát.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
1 hozzászólás