Fotó: Gecse Noémi
Július 1-jétől kötelezővé válik a cégek és közintézmények közötti ügyletek esetében az elektronikus számla kiállítása, a cégeknek egymás között a magas adócsalási kockázatot jelentő áruk és szolgáltatások esetében kötelezően elektronikusan kell számlázniuk, és ezeket azonnal fel kell tölteni az adóhatóság rendszerébe. A változásokról Debreczeni László adószakértőt faggattuk.
2022. június 25., 14:052022. június 25., 14:05
A magas kockázatot jelentő termékek listáján a zöldség-gyümölcs, az ásványvíz, szeszes italok, az új építkezések, a homok-kavics, a készruha és a lábbeli szerepel. Ezekre a termékekre június 31-ig opcionális az e-számlázás, július 1-jétől viszont kötelező, tehát az érintett cégek fokozatosan megszokhatták az új módszert. Viszont sok kis cég nincs felkészülve arra, hogy azért kell elektronikus számlát kiállítania, mert közintézményekkel bonyolít le különböző tranzakciókat.
Ezek rengeteg adásvételt bonyolítanak le a versenyszférával, a papírt, az írószert, a tisztálkodási szereket magáncégektől szerzik be. Az adótanácsadó felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a közbeszerzéssel lebonyolított szerződések esetében, hanem valamennyi tranzakcióra kötelező lesz az e-számlázás, a cégeknek pedig fel kell készülniük, hogy ha nem állítanak ki elektronikus számlát, a közintézmények nem fognak fizetni.
„Az e-számlázás legfontosabb technikai feltétele, hogy a cégvezetőnek vagy a felhatalmazottjának kötelező módon kell legyen elektronikus aláírása” – mutatott rá Debreczeni László. Kifejtette, a privát virtuális térben sok esetben a könyvelési irodák intézik annak a cégvezetőnek az ügyeit, akinek nincs elektronikus aláírása, viszont az e-számlázást már nem lehet a könyvelőkre terhelni, a számla kiállítása a cégvezető felelőssége.
Továbbra is lehet ugyan kézzel vagy egyszerű programmal kiállítani a számlát, majd azt egyenként feltölteni az adóhatóság rendszerébe, de ez jó alkalom lehet arra, hogy a vállalkozók korszerűsítsék a nyilvántartásukat.
Érdemes feltelepíteni egy könyvviteli modult, kialakítani egy felhőalapú rendszert, amihez a cégvezetőn kívül hozzáfér a könyvelő, és amelyben a kiállított számla egyetlen kattintással feltölthető az e-számla rendszerbe. „Ahogy a koronavírus-járvány rákényszerített arra, hogy megtanuljunk online gyűléseket, megbeszéléseket szervezni, az e-számlázás bevezetése jó alkalom arra, hogy a cégek korszerűsítsék, digitalizálják a nyilvántartásukat” – véli Debreczeni László.
Egyrészt a bélyegző és az aláírás már nem kötelező, így ha a számlát elmentik egy adatbázisba, azt bármikor ki lehet nyomtatni és eredetinek számít, ha kéri az adóellenőr. Ha viszont kinyomtatják, aláírják és lepecsételik, minden utólag nyomtatott példány csak másolatnak számít.
Debreczeni szerint meg kell szűnnie a kézi számlázásnak, a pecsétnek és az aláírásnak, hiszen az a cél, hogy a dokumentumokat lehessen lementeni, és ha szükséges, bármikor, bármennyi példányban kinyomtatni.
A romlandó termékek, a nagy kereslet, a sajátos forgalmazási módok miatt gyakori a készpénzhasználat, nehézkes a visszakövetés, ami elősegíti az adócsalást. Az e-számlázás, az online nyilvántartási rendszer lehetővé teszi, hogy valós időben rálássanak a pénzmozgásokra, pontosabban meg tudják becsülni az állami költségvetés várható bevételeit.
A rendszer országosan, de az EU szintjén is jelentős mértékben csökkenti az áfacsalás lehetőségét. Az e-számlázás jó eszköz az adócsalás visszaszorítására, hiszen ha a számla az adóhatóság rendszerén fut át, már rögtön követi, mikor fizeti be a cég az áfát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás