
Fotó: Gecse Noémi
Július 1-jétől kötelezővé válik a cégek és közintézmények közötti ügyletek esetében az elektronikus számla kiállítása, a cégeknek egymás között a magas adócsalási kockázatot jelentő áruk és szolgáltatások esetében kötelezően elektronikusan kell számlázniuk, és ezeket azonnal fel kell tölteni az adóhatóság rendszerébe. A változásokról Debreczeni László adószakértőt faggattuk.
2022. június 25., 14:052022. június 25., 14:05
A magas kockázatot jelentő termékek listáján a zöldség-gyümölcs, az ásványvíz, szeszes italok, az új építkezések, a homok-kavics, a készruha és a lábbeli szerepel. Ezekre a termékekre június 31-ig opcionális az e-számlázás, július 1-jétől viszont kötelező, tehát az érintett cégek fokozatosan megszokhatták az új módszert. Viszont sok kis cég nincs felkészülve arra, hogy azért kell elektronikus számlát kiállítania, mert közintézményekkel bonyolít le különböző tranzakciókat.
Ezek rengeteg adásvételt bonyolítanak le a versenyszférával, a papírt, az írószert, a tisztálkodási szereket magáncégektől szerzik be. Az adótanácsadó felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a közbeszerzéssel lebonyolított szerződések esetében, hanem valamennyi tranzakcióra kötelező lesz az e-számlázás, a cégeknek pedig fel kell készülniük, hogy ha nem állítanak ki elektronikus számlát, a közintézmények nem fognak fizetni.
„Az e-számlázás legfontosabb technikai feltétele, hogy a cégvezetőnek vagy a felhatalmazottjának kötelező módon kell legyen elektronikus aláírása” – mutatott rá Debreczeni László. Kifejtette, a privát virtuális térben sok esetben a könyvelési irodák intézik annak a cégvezetőnek az ügyeit, akinek nincs elektronikus aláírása, viszont az e-számlázást már nem lehet a könyvelőkre terhelni, a számla kiállítása a cégvezető felelőssége.
Továbbra is lehet ugyan kézzel vagy egyszerű programmal kiállítani a számlát, majd azt egyenként feltölteni az adóhatóság rendszerébe, de ez jó alkalom lehet arra, hogy a vállalkozók korszerűsítsék a nyilvántartásukat.
Érdemes feltelepíteni egy könyvviteli modult, kialakítani egy felhőalapú rendszert, amihez a cégvezetőn kívül hozzáfér a könyvelő, és amelyben a kiállított számla egyetlen kattintással feltölthető az e-számla rendszerbe. „Ahogy a koronavírus-járvány rákényszerített arra, hogy megtanuljunk online gyűléseket, megbeszéléseket szervezni, az e-számlázás bevezetése jó alkalom arra, hogy a cégek korszerűsítsék, digitalizálják a nyilvántartásukat” – véli Debreczeni László.
Egyrészt a bélyegző és az aláírás már nem kötelező, így ha a számlát elmentik egy adatbázisba, azt bármikor ki lehet nyomtatni és eredetinek számít, ha kéri az adóellenőr. Ha viszont kinyomtatják, aláírják és lepecsételik, minden utólag nyomtatott példány csak másolatnak számít.
Debreczeni szerint meg kell szűnnie a kézi számlázásnak, a pecsétnek és az aláírásnak, hiszen az a cél, hogy a dokumentumokat lehessen lementeni, és ha szükséges, bármikor, bármennyi példányban kinyomtatni.
A romlandó termékek, a nagy kereslet, a sajátos forgalmazási módok miatt gyakori a készpénzhasználat, nehézkes a visszakövetés, ami elősegíti az adócsalást. Az e-számlázás, az online nyilvántartási rendszer lehetővé teszi, hogy valós időben rálássanak a pénzmozgásokra, pontosabban meg tudják becsülni az állami költségvetés várható bevételeit.
A rendszer országosan, de az EU szintjén is jelentős mértékben csökkenti az áfacsalás lehetőségét. Az e-számlázás jó eszköz az adócsalás visszaszorítására, hiszen ha a számla az adóhatóság rendszerén fut át, már rögtön követi, mikor fizeti be a cég az áfát.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
1 hozzászólás