Hitel kell, nem pénz Romániának

Traian Băsescu államfőhöz hasonlóan Croitoru is úgy látja, ennek a hitelnek az lenne a legfőbb erénye, hogy ennek révén Románia hitelképes lenne a külföldi beruházók, pénzintézetek szemében, aminek köszönhetően sokkal olcsóbban lehetne például külföldi hiteleket igényelni.

Egyébként a BNR-tanácsos nem túl derűlátó a román gazdaság jövőbeni alakulását illetően. Szerinte az idei hanyatlást követően előfordulhat, hogy a bruttó hazai termék (GDP) jövőre is csökkenni fog, ugyanakkor úgy látja, az idei GDP-csökkenés nagyobb lesz az eddig várt 1,9 százaléknál. Mint ismeretes, a GDP tavaly 7,1 százalékkal esett. Idénre a kormány a gazdaság 1,5 százalékos csökkenésével számolt, az év eleje óta azonban többször elhangzott, hogy nagyobb lehet a viszszaesés, már kormányzati szinten is 1,9 százalékról beszéltek annak a hatására, hogy a kormány júliustól öt százalékponttal, 19 százalékról 24 százalékra emelte az áfát, és több adót is bevezetett.

Az áfaemelésnek tudják be a szakértők, hogy 10,5 százalékkal esett júliusban a kiskereskedelmi forgalom júniushoz képest, amikor még 3,1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz viszonyítva. Éves összevetésben a júliusi kiskereskedelmi eladások 8,6 százalékkal hanyatlottak, elsősorban a nem élelmiszer jellegű termékek eladásának 9,4 százalékos esése miatt. Croitoru szerint amennyiben a gazdasági visszaesés 2011-ben is folytatódik, újabb kiigazításokra lesz szükség, azt pedig majd a kormánynak kell eldöntenie, hogy a bevételi oldalt kívánja például adóemeléssel növelni, vagy a fizetések, nyugdíjak, szociális juttatások csökkentésével farag le a kiadási oldalból. „Szerintem a kiadási oldalon még sok a tennivaló” – összegzett a jegybank szakértője.

Hasonlóan vélekedett az újabb IMF-hitel kapcsán Mihai Tănăsescu korábbi pénzügyminiszter is, aki jelenleg Romániát képviseli a Nemzetközi Valutaalapban. Mint csütörtökön elmondta, a megállapodás nem feltétlenül jelentené újabb anyagi erőforrások kölcsönzését, csak a reformok folytatását tenné lehetővé az IMF-fel, illetve az Európai Bizottsággal vállvetve annak érdekében, hogy Románia ismét vonzó célország legyen a külföldi beruházók szemében, s hogy előnyös kamattal tudjon az ország bel- és külföldi hitelekhez folyamodni. Ezek a lépések a szakember szerint például az új munkahelyek teremtésében is hasznosak lennének.

Tănăsescu ugyanakkor úgy ítéli meg, Románia költségvetési hiánya évről évre kisebb lesz, tehát évről évre kevesebbet kell majd fordítani a deficit finanszírozására. „A tét azonban az, hogy ezekhez az összegekhez is minél olcsóbban lehessen hozzájutni. Ezt csak úgy lehet elérni, ha ismét bíznak bennünk a bel- és külföldi hitelezők. A bizalmat pedig reformokkal lehet visszaszerezni” – hangsúlyozta a szakember. Mint beszámoltunk, korábban Traian Băsescu államfő úgy nyilatkozott, nincs esély arra, hogy az IMF egy újabb hitel esetén belemenjen abba, hogy a kormány a deficit finanszírozására fordítsa a hitel egy részét, tehát erre más összegeket kell felkutatni.

Késő kilábalás

Románia legkevesebb hat hónappal később fog kilábalni a gazdasági válságból, mint más országok, mivel más országokhoz képest Románia fél évvel később szembesült először a krízis következményeivel – jelentette ki csütörtökön Emil Boc miniszterelnök New Yorkban, ahol az ENSZ-közgyűlésen tartózkodik. Mint rámutatott, míg az Amerikai Egyesült Államok 2008 első felében már megérezte a válságot, addig a krízis csak 2009-ben gyűrűzött be Romániába. A miniszterelnök rámutatott, Románia nem tudna bevonzani külföldi forrásokat, ha „nem magasodna felette a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság, valamint a Világbank biztonsági kupolája”, mivel a fogyasztás szintje még mindig meghaladja a termelését. Hozzátette: a cél azonban az, hogy a román gazdaság saját erőforrásaira tudjon támaszkodni, az esetleges hiteleket pedig fejlesztésekre lehessen fordítani.

Pénz áll a házhoz

Az Európai Bizottság közben csütörtökön jóváhagyta Románia számára a korábban megítélt ötmilliárd eurós uniós hitelcsomag utolsó, 1,15 milliárd eurós részletét. A brüsszeli indoklás szerint a kormány jól halad a takarékossági intézkedésekkel és az államháztartási hiány csökkentésével. „A májusban és júniusban elhatározott ambiciózus konszolidációs intézkedések a tervek szerint haladnak” – közölte csütörtökön a bizottság. Az 5 milliárd eurós uniós hitel része annak a 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagnak, amit a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal közösen hagytak jóvá Románia számára.

Eközben egyre valószínűbbnek tűnik, hogy pénteki ülésén az IMF igazgatótanácsa is pozitívan értékeli a romániai helyzetet, s ezáltal zöld jelzést ad a következő hitelrészlet folyósítására. Minderről Mihai Tănăsescu nyilatkozott csütörtökön, szerinte Románia teljesítette a készenléti hitelmegállapodásban vállaltakat, így érkezhet az immár hatodik, 900 millió eurós hitelrészlet, amelyet a jegybankhoz utalnak a külkereskedelmi mérleghiány deficitjének finanszírozására fordítanak.
Mint ismeretes, a nemzetközi hitel keretében eddig 10,7 milliárd euró érkezett Romániába az IMF-től, s további 300 millió eurót a Világbank utalt. Az Európai Bizottság eddig 2,5 milliárd eurót folyósított.