Fotó: Jakab Mónika
Az egyre erősödő infláció, a pánikbevásárlások is okozta drágulási hullám kérdéskörével foglalkozik e heti kiadásában a Krónika Live videópodcast, amelynek vendége a román jegybank vezetőtanácsának tagja, Bálint Csaba közgazdász lesz.
2022. március 17., 15:062022. március 17., 15:06
Most már egyre jobban látszik, hogy az orosz–ukrán háború árát Romániában a gyengülő reálkeresettel, a magas inflációval és magasabb munkanélküliséggel fogjuk megfizetni.
Mit tehet az állam, és mit tehetnek az alkalmazók azért, hogy a reálkeresetek, ha nem is nőnek rövid távon, de legalább ne csökkenjenek annak tükrében, hogy a tíz százalékot is megközelíti most már elég hosszú ideje az éves infláció? Hogyan okoznak kárt viszont már rövid távon is a háborús bizonytalanságban gyökerező pánikbevásárlási hullámok, és biztos-e, hogy háborús időkben is a legjobb gazdasági rendszer a piacgazdaság? Nem-e lenne ajánlottabb több protekcionista, árkorlátozó intézkedést bevezetni, ami megnyugtatná a lakosságot? Mi lesz az árfolyamokkal, meddig tudja tartani a frontot a nemzeti bank?
A Krónika Live e heti vendége Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A videópodcast műsorát csütörtökön 19 óra 30 perces kezdettel a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet megnézni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!