Nem lesz nehéz megszámolni. Az emelés nyomán csupán nettó negyven lejjel nő a minimálbér
Fotó: Barabás Ákos
A bruttó minimálbér 2230 lejről 2300 lejre való emelését tervezi a román kormány 2021-től, ezt azonban a szakszervezetek keveslik, és tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba.
2020. december 28., 15:512020. december 28., 15:51
2020. december 28., 16:372020. december 28., 16:37
Florin Cîţu miniszterelnök és Raluca Turcan munkaügyi miniszter a minimálbér bruttó emeléséről tárgyalt hétfőn az országos érdekegyeztető tanács képviselőivel. A kormányfő szerint a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek érveit, valamint a jelenlegi gazdasági-társadalmi körülményeket figyelembe véve döntenek a minimálbér emelésének mértékéről. A kabinet Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint a szakszervezetek képviselői a minimálbér 2400 lejre való emelését kérték az egyeztetésen, míg a munkáltatói szövetségek a minimálbér jelenlegi szinten történő befagyasztását követelték a 2021-es év első hónapjaira.
Mindezen szempontokat figyelembe véve a kormány az infláció mértékénél nagyobb összeggel, 70 lejjel tervezi emelni a bruttó minimálbért, amely így 2230 lejről 2300 lejre nőne – szerepel a Victoria-palota közleményében, amelyből az is kiderül, hogy az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadja majd el a kabinet.
A szakszervezetek azonban mindezt roppant kevésnek tartják, és már mától tiltakozó akciót helyeztek kilátásba. A legnagyobb országos szakszervezeti tömb, az Alfa Kartell közölte: a 40 lejes nettó emelés nem fedezi a lakosságnak a járványügyi intézkedések idején megkövetelt óvintézkedésekkel, például a védőmaszkok beszerzésével járó többletköltségeit sem. „Nem fogadjuk el, hogy ilyen módon meglopják a dolgozók munkáját” – fogalmazott közleményében a szakszervezet. Hozzátették: Romániában 4,4 százalékkal emelkedett a termelékenység 2020-ban, ami jelenleg fele az uniós átlagnak, miközben a hazai bérek ennek csupán negyedére rúgnak. Az Alfa Kartell úgy véli, mindössze a „részvényesek és a tőke érdekeit szolgálja” a minimálbér ilyen szintű emelése, ha nem jár együtt az árak befagyasztásával.
A hétfői megbeszélésen arról született egyezség, hogy jövő év első felében a kormány és a szociális partnerek – a stabilitás és a kiszámíthatóság érdekében – megállapodásban rögzítik a minimálbér-emelés mechanizmusát a következő négy évre vonatkozóan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!