Nem lesz nehéz megszámolni. Az emelés nyomán csupán nettó negyven lejjel nő a minimálbér
Fotó: Barabás Ákos
A bruttó minimálbér 2230 lejről 2300 lejre való emelését tervezi a román kormány 2021-től, ezt azonban a szakszervezetek keveslik, és tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba.
2020. december 28., 15:512020. december 28., 15:51
2020. december 28., 16:372020. december 28., 16:37
Florin Cîţu miniszterelnök és Raluca Turcan munkaügyi miniszter a minimálbér bruttó emeléséről tárgyalt hétfőn az országos érdekegyeztető tanács képviselőivel. A kormányfő szerint a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek érveit, valamint a jelenlegi gazdasági-társadalmi körülményeket figyelembe véve döntenek a minimálbér emelésének mértékéről. A kabinet Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint a szakszervezetek képviselői a minimálbér 2400 lejre való emelését kérték az egyeztetésen, míg a munkáltatói szövetségek a minimálbér jelenlegi szinten történő befagyasztását követelték a 2021-es év első hónapjaira.
Mindezen szempontokat figyelembe véve a kormány az infláció mértékénél nagyobb összeggel, 70 lejjel tervezi emelni a bruttó minimálbért, amely így 2230 lejről 2300 lejre nőne – szerepel a Victoria-palota közleményében, amelyből az is kiderül, hogy az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadja majd el a kabinet.
A szakszervezetek azonban mindezt roppant kevésnek tartják, és már mától tiltakozó akciót helyeztek kilátásba. A legnagyobb országos szakszervezeti tömb, az Alfa Kartell közölte: a 40 lejes nettó emelés nem fedezi a lakosságnak a járványügyi intézkedések idején megkövetelt óvintézkedésekkel, például a védőmaszkok beszerzésével járó többletköltségeit sem. „Nem fogadjuk el, hogy ilyen módon meglopják a dolgozók munkáját” – fogalmazott közleményében a szakszervezet. Hozzátették: Romániában 4,4 százalékkal emelkedett a termelékenység 2020-ban, ami jelenleg fele az uniós átlagnak, miközben a hazai bérek ennek csupán negyedére rúgnak. Az Alfa Kartell úgy véli, mindössze a „részvényesek és a tőke érdekeit szolgálja” a minimálbér ilyen szintű emelése, ha nem jár együtt az árak befagyasztásával.
A hétfői megbeszélésen arról született egyezség, hogy jövő év első felében a kormány és a szociális partnerek – a stabilitás és a kiszámíthatóság érdekében – megállapodásban rögzítik a minimálbér-emelés mechanizmusát a következő négy évre vonatkozóan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!