
Fotó: Mediafax
2010. január 18., 08:582010. január 18., 08:58
Sokkoló hatással volt a válság Kovászna megye gazdaságára – állapította meg az elmúlt év kielemzését követően Herman Rosner. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly több mint 1100 cég függesztette fel a tevékenységét, kilencszer több, mint egy évvel korábban. Továbbá közel 800 vállalkozást teljesen feloszlattak, töröltek a cégjegyzékből – ez a szám is háromszorosa a 2008-as adatnak.
Ezek után az elmúlt év végén valamivel több mint kilencezer vállalkozás működött Kovászna megyében, a többségük jogi személy, 41 százalékuk pedig egyéni vállalkozó.
„2009 egy szomorú premier éve volt, húsz év kapitalizmus után először fordult elő, hogy többen léptek ki a vállalkozói szférából, mint ahányan vállalkozásra adták a fejüket” – fogalmazott a gazdasági szakember, ismertetve, tavaly mindössze 300 új céget alapítottak a megyében. Rosner megismételte többször is hangoztatott véleményét, miszerint a gazdasági válság mellett elsősorban a tavaly bevezetett átalányadó lehetetlenítette el a vállalkozások működését.
„Háromszéken kevés tartós vállalkozás tudta felvenni a versenyt az egységes európai piac elvárásaival, ugyanakkor a térségben nem tudott kialakulni a vállalkozói kultúra” – hangsúlyozta a kereskedelmi kamara elnöke, aki szerint a 2010-es költségvetés alapján nincs remény arra, hogy olyan infrastrukturális beruházásokra kerüljön sor, amelyek élénkíthetnék a térség gazdaságát.
Mindennek ellenére Rosner optimista, szerinte a helyi önkormányzatok által megnyert és a helyi vállalkozók által kivitelezhető nagyszabású uniós projektek, illetve a magánszférában tervezett beruházások új korszakot nyithatnak Kovászna megye gazdasági életében. Ez csak 2010 második felében valósul meg, és anélkül, hogy idén a várt munkahelyteremtés bekövetkezne. Rosnert szerint a válságkezelésben nagy szerepe lehet a bankszférának, ha a hitelezést elfogadható feltételek mellett újraindítják.
Mivel a válság minden valószínűség szerint idén is folytatódik, a kamara korábban nyílt levélben kérte a megye önkormányzatait, hogy ne emeljék a helyi adókat és illetékeket. A helyi hatóságok azonban nem vették figyelembe a felhívást, Rosner szerint pedig ennek a valós decentralizáció hiánya a magyarázata, a befizetett összegek 70 százalékát ugyanis továbbra is központi szinten osztják újra. „Nem alakult ki a szükséges és valós kapcsolat az önkormányzatok és a helyi vállalkozói réteg között” – szögezte le Rosner, aki szerint ennek a negatív hatása a vártnál rövidebb idő alatt érződni fog.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.