Fotó: Mediafax
2010. január 18., 08:582010. január 18., 08:58
Sokkoló hatással volt a válság Kovászna megye gazdaságára – állapította meg az elmúlt év kielemzését követően Herman Rosner. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly több mint 1100 cég függesztette fel a tevékenységét, kilencszer több, mint egy évvel korábban. Továbbá közel 800 vállalkozást teljesen feloszlattak, töröltek a cégjegyzékből – ez a szám is háromszorosa a 2008-as adatnak.
Ezek után az elmúlt év végén valamivel több mint kilencezer vállalkozás működött Kovászna megyében, a többségük jogi személy, 41 százalékuk pedig egyéni vállalkozó.
„2009 egy szomorú premier éve volt, húsz év kapitalizmus után először fordult elő, hogy többen léptek ki a vállalkozói szférából, mint ahányan vállalkozásra adták a fejüket” – fogalmazott a gazdasági szakember, ismertetve, tavaly mindössze 300 új céget alapítottak a megyében. Rosner megismételte többször is hangoztatott véleményét, miszerint a gazdasági válság mellett elsősorban a tavaly bevezetett átalányadó lehetetlenítette el a vállalkozások működését.
„Háromszéken kevés tartós vállalkozás tudta felvenni a versenyt az egységes európai piac elvárásaival, ugyanakkor a térségben nem tudott kialakulni a vállalkozói kultúra” – hangsúlyozta a kereskedelmi kamara elnöke, aki szerint a 2010-es költségvetés alapján nincs remény arra, hogy olyan infrastrukturális beruházásokra kerüljön sor, amelyek élénkíthetnék a térség gazdaságát.
Mindennek ellenére Rosner optimista, szerinte a helyi önkormányzatok által megnyert és a helyi vállalkozók által kivitelezhető nagyszabású uniós projektek, illetve a magánszférában tervezett beruházások új korszakot nyithatnak Kovászna megye gazdasági életében. Ez csak 2010 második felében valósul meg, és anélkül, hogy idén a várt munkahelyteremtés bekövetkezne. Rosnert szerint a válságkezelésben nagy szerepe lehet a bankszférának, ha a hitelezést elfogadható feltételek mellett újraindítják.
Mivel a válság minden valószínűség szerint idén is folytatódik, a kamara korábban nyílt levélben kérte a megye önkormányzatait, hogy ne emeljék a helyi adókat és illetékeket. A helyi hatóságok azonban nem vették figyelembe a felhívást, Rosner szerint pedig ennek a valós decentralizáció hiánya a magyarázata, a befizetett összegek 70 százalékát ugyanis továbbra is központi szinten osztják újra. „Nem alakult ki a szükséges és valós kapcsolat az önkormányzatok és a helyi vállalkozói réteg között” – szögezte le Rosner, aki szerint ennek a negatív hatása a vártnál rövidebb idő alatt érződni fog.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Látogatottsági adatok