Helyrebillenő munkaerőpiac: csökken az állástalanok száma

Lassú, de biztos javulás figyelhető meg a Bihar megyei munkanélküliségi mutatókban az elmúlt hónapokban. Január végén már csak 15 447 regisztrált állástalan szerepelt az adatbázisban, ami a decemberi számnál 1500-zal kevesebb.

Dorel Drăghici, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója elmondta, a csökkenés már legalább négy hónapja tart. Meglátása szerint ennek egyik oka az, hogy az elmúlt esztendő második felében már nem történt annyi csoportos elbocsátás, mint a válság első éveiben, de a javulás annak is köszönhető, hogy sok munkanélküli kikerült a rendszerből – mintegy 8500-an találtak állást az elmúlt év során. Több, csoportos elbocsátást pedig csak bejelentettek a cégek, ám a valóságban nem történtek meg, vagy csak sokkal kisebb mértékben – a Bechtel, a Crişana Cons és a kolozsvári Acosim is kevesebb embert bocsátott el, mint tervezte, a Turism Felix cég pedig az előre bejelentett 160 helyett végül senkit nem küldött el a munkahelyéről.

Ugyanakkor további munkahelyek jönnek létre a közeljövőben. „Fontos célként kezeli a gazdaságélénkítést és a munkahelyteremtést a nagyváradi önkormányzat, ezért is tartozik a kiemelt befektetések közé a város ipari parkjának fejlesztése” – mondta el lapunknak Petri Csilla önkormányzati szóvivő. Mint megtudtuk, a lassan benépesülő park első gyárát nemrég meg is nyitották: a koreai Shin Heung Electronicsnak, amely a Samsung számára szerel össze számítógép-alkatrészeket, LCD-monitorokat és egyéb elektronikus eszközöket, már most 407 alkalmazottja van, és a tervek szerint a közeljövőben az ezret is meghaladja majd a dolgozók száma.

Új munkahelyek Szatmárban

Veronica Variu, a Szatmár Megyei Munkaerő-nyilvántartási Ügynökség (AJOFMSM) igazgatóhelyettese lapunk kérdésére elmondta, február végén 8898 regisztrált munkanélküli volt a partiumi megyében, amely 5,7 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Az arány az utóbbi hónapokban csökkenő tendenciát mutat, ugyanis a tavalyi év végén ez a szám 6 körüli volt. Ennek ellenére 1160 új regisztrációt jegyeztek február végéig, és 504 személy kap valamilyen összegű állami támogatást.

„Februárban 375 munkanélküli került ki a rendszerből, mivel nekik sikerült munkahelyet találniuk” – fogalmazott az intézményvezető. Tavaly ilyenkor jóval több munkanélkülivel kellett számolnia a szatmári intézménynek, ekkor ugyanis 10 948 állástalant regisztráltak. Az utóbbi években 2008 tavaszán volt a legkevesebb tartósan álláskereső Szatmárban, hiszen csupán 4614 személy jelentette, hogy nincsen rendszeres jövedelme, és közülük akkoriban 1668-an kaptak segélyt vagy valamilyen más állami juttatást. Ebben az időszakban 3,1 százalékos volt a munkanélküliek aránya.

Variu arról is beszámolt lapunknak, hogy április folyamán állásbörzét szerveznek, és már több helyi céggel is felvették a kapcsolatot annak érdekében, hogy megtudják, milyen szabad állásokra számíthatnak a munkakeresők. Szatmár megyében egyébként idén több nagyobb vállalat is bővített, vagy új üzemcsarnokok létesítését tervezi. Nagykároly legnagyobb külföldi tőkével rendelkező vállalata idén ünnepli 10 éves itteni jelenlétét, és ennek apropóján bővítést is tervez. Az utóbbi időszakban számos munkahelyet létesítettek itt, és újabbakat helyeztek kilátásba.

Emellett a kisvárosban több bevásárlóközpont nyílt meg az utóbbi hónapokban, és alkalmazott helyi munkaerőt, valamint újabb befektetők érkezésére lehet számítani. Értesüléseink szerint autóalkatrészeket gyártó üzem is indul majd, és egyéb kisebb vállalat is terjeszkedne. Szatmárnémetiben hamarosan biogázüzem épül, ahol több száz új munkahelyet létesít az üzemeltető, emellett a már évek óta jelen lévő autóelektronikai alkatrészeket gyártó üzem is folyamatosan hirdet munkaerő-felvételt, és több száz állást hirdetnek meg a készruha- és textilipari vállalatok is.

Hargita: kevés a munkahely

Hargita megyében is csökkent a munkanélküliségi ráta az utóbbi két évhez viszonyítva – tájékoztatta a Krónikát Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetője. „A statisztikában viszont nincsenek benne azok az állástalanok, akik a munkanélküli-segélyre jogosultság lejárta után nem igényelték az ügynökség támogatását a munkahelyszerzésben” – szögezte le Pănescu, kifejtve, hogy idén február végén 12 068 munkanélkülit tartottak nyilván az adatbázisukban, míg múlt év hasonló időszakában 16 442-t, illetve egy évvel korábban 10 619-et.

Mint részletezte, 2008-ban a válság előtt összesen 7005 munkanélkülit tartottak nyilván Hargita megyében, a „mélypont” pedig egyelőre úgy tűnik, a múlt évben volt, amikor havonta ezer vagy még annál is több személy kereste fel az ügynökséget a munkanélküli-segélyért. Az álláslehetőségek kapcsán az igazgató kifejtette, a megyében még mindig igen kevés az új munkahely. A könnyűipar kínál munkalehetőségeket, de itt főleg nők számára vannak szabad állások, ami annak tulajdonítható, hogy a szülési és gyermeknevelési szabadságok miatt ebben az iparágban meglehetősen nagy a fluktuáció.

Kovászna: nagy a kilátástalanság

Közel 10 százalékos a munkanélküliségi mutató Kovászna megyében, tájékoztatta a Krónikát Kelemen Tibor. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója elmondta, a központi fejlesztési régióban jelenleg Kovászna és Fehér megyében legmagasabb a munkanélküliség. Az elmúlt három évben Kovászna megyében 12 ezer munkahely szűnt meg, míg 2007-ben 52 ezer alkalmazottat tartottak nyilván, tavaly mindössze 40 ezer háromszékinek volt hivatalos munkaviszonya.

A 93 ezer munkaképes háromszéki több mint fele nem dolgozik, közülük azonban mindössze 9 ezer szerepel hivatalosan az ügynökség nyilvántartásában, és csupán 3380-an kapnak munkanélküli-segélyt. A feltételezések szerint a többiek külföldön dolgoznak, „túlélő” mezőgazdasággal foglalkoznak, előrehozott nyugdíjazást választották, szociális segélyből élnek, napszámosként vagy feketén dolgoznak. Egyre kevesebb az állásajánlat, havonta kevesebb mint száz munkahelyet hirdetnek, ezek többségét a készruhagyártásban. Húsz álláshirdető cég közül az első tíz általában nadrággyár.

A készruhagyárak hatvan állást ajánlanak havonta, ebből negyvenet szakképzett varrónőnek és húszat szakképzetlen munkásoknak. Kelemen Tibor úgy véli, mivel kevés az ajánlat, a háromszéki álláskeresők egyre kiszolgáltatottabbak, a munkaadók azokat alkalmazzák, akik kevés pénzzel megelégszenek, vállalják a túlórát, a hétvégi munkát, és nem követelik a jogaikat. A munkaerő-elhelyező ügynökség sem tudja betölteni a munkaerőpiac mozgását ösztönző szerepét, inkább csak közvetítő az állami költségvetés és a munkanélküliek között, fogalmazta meg Kelemen Tibor. A háromszékiek egy része a szomszédos Brassó megyében keres munkát, inkább vállalják az ingázást, de ott több ajánlatból válogathatnak.