Eltérő prioritások. Brüsszel szerint Bukarest túl sokat költene sztrádaépítésre, a román hatóságok szerint viszont ez létfontosságú az országnak
Fotó: Haáz Vince
Május 31-én nyújtják be az Európai Bizottsághoz jóváhagyásra a romániai helyreállítási csomagot, amelyen még mindig dolgoznak a különböző minisztériumok, és ezzel párhuzamosan elkezdődtek az informális tárgyalások, egyeztetések a brüsszeli illetékesekkel. A bukaresti kormány reméli, sikerül közös nevezőre jutni, és kezdődhetnek a rég várt fejlesztések.
2021. április 28., 08:412021. április 28., 08:41
2021. április 28., 08:442021. április 28., 08:44
Támadások kereszttüzébe került az elmúlt napokban a koronavírus-járvány okozta válság kiegyenlítésére létrejött országos helyreállítási terv (PNRR), a bukaresti ellenzéki politikusok és a sajtó is azt hangoztatja, hogy az Európai Bizottság visszautasította a bukaresti kormány által kidolgozott csomagot, több ponton is kifogásolva azt.
Klaus Iohannis államfő hétfő délután „válságtanácskozást” hívott össze a Cotroceni-palotába a koalíciós pártok és a kormány képviselőivel, valamint Cristian Ghinea európai uniós forrásokért felelős miniszterrel. Ghinea a találkozót követően úgy nyilatkozott, abban állapodtak meg, hogy
„Az Európai Bizottság értékelte az országos helyreállítási tervben az oktatás, az egészségügyi és vasúti infrastruktúra, illetve az erdősítés ágazatában tervezett fejlesztéseket, azonban az öntözésre vonatkozó részt újra kell gondolni, mert korszerűtlen” – jelentette ki a találkozót követően Dan Barna miniszterelnök-helyettes.
Mint magyarázta, az öntözéses mezőgazdálkodás hagyományos formája – a síkságokat átszelő csatornarendszer, amelyből szivattyúk segítségével öntözik a földeket – korszerűtlen és káros a környezetre, mivel hozzájárul a sivatagosodáshoz azzal, hogy a talajból kivonják a vizet, amelynek egy része visszakerül ugyan a talajba, de a másik része elpárolog. „A megoldást a fejlettebb országokban használt, csőrendszeren keresztül vezetett víz jelenti, ez a módszer korszerű, gazdaságosabb és környezetkímélőbb” – szögezte le Barna a Digi 24 hírtelevízió hétfő esti műsorában. Aláhúzta:
A sajtóhírek szerint ugyanakkor az Európai Bizottság kifogásolja a román kormány 4,5 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési és autópálya-építési terveit is. Ghinea elmondása szerint viszont nem visszautasították a terveket, hanem inkább megjegyzéseket tettek, illetve túl magasnak ítélték az erre a célra előirányzott forrásokat. Cătălin Drulă közlekedési miniszter éppen ezért hétfőn tárgyalt a brüsszeli illetékesekkel, majd bizakodóan nyilatkozott. Elmondta, az A7-es sztráda Ploieşti–Paşcani, az A8-as autópálya Marosvásárhely–Nyárádszereda és Leghin–Paşcani, az A3-as Magyarnádas–Vaskapu, valamint az A1-es Marzsina–Holgya közötti Hunyad megyei szakaszát szeretnék finanszírozni a program keretében.
„Érett és a kor elvárásainak megfelelő projektekről van szó. A romániai infrastruktúrának sürgős és a régiók közötti méltányosság elvét szem előtt tartó fejlesztésre van szüksége, az országos helyreállítási terv pedig létfontosságú forrás. Bizakodással tekintek a Románia és az Európai Bizottság közötti tárgyalások végkifejletére, és bevallom, türelmetlenül várom, hogy nekilássunk az építkezésnek” – írta Facebook-bejegyzésében a közlekedési tárca vezetője.
– szögezte le kedden a Krónika megkeresésére Hegedüs Csilla, az uniós forrásokért felelős minisztérium államtitkára. Aláhúzta: a terven még mindig dolgoznak, de ezzel párhuzamosan elkezdődtek az informális tárgyalások. A brüsszeli testület ugyanis azt az elvárást fogalmazta meg a tagállamok felé, hogy még a dokumentumok benyújtása előtt egyeztessenek, mert azután két hónap áll a rendelkezésére, hogy azokat elemezze, majd jóváhagyja, és ne akkor kezdődjenek a viták arról, hogy ki mit szeretne.
– mutatott rá az RMDSZ-es államtitkár. Felidézte: a tárgyalások már másfél hónapja zajlanak, és még május végéig eltartanak arról, miként lehet „zöld ágra vergődni”, hogy az EB célkitűzései és Románia érdekei is helyet kapjanak az országos helyreállítási tervben. Több területen egyetértés van, viszont vannak területek, amelyekről zajlik a vita az EB-vel, ugyanakkor a kormánykoalíción belül is arról, hogy mit lépnek az EB válaszaira.
az összeg valamivel kevesebb mint fele vissza nem térítendő támogatás, a többi kölcsön.
Hegedüs Csilla jelezte, a brüsszeli testület pontosan meg akarja határozni, mire lehet ezt a pénzt elkölteni. Az államtitkár elmondása szerint a dokumentum alapját a 2019-es és a 2020-as országjelentés képezi.
„A bizottság éves jelentései valójában arról szólnak, hogy az ország egy év alatt mit valósított meg, és mit kell még meglépnie, hogy felfejlődjön az Unió többi tagállamának szintjére. Tehát
– részletezte a Krónikának Hegedüs Csilla.
Hozzáfűzte: miután megfogalmazódnak a reformok, következnek az ezeket alátámasztó befektetések. „Például az oktatás terén fel kell fejleszteni a rendszert a 21. századi szintre, ehhez fel kell újítani, bővíteni az iskolákat, újakat építeni. Megoldani, hogy ne legyenek kinti illemhelyek, legyenek digitális eszközök, a hátrányos helyzetű gyerekeket vonják be az oktatásba, fejlesszék a duális oktatást, hogy Románia szakembereket, ne három diplomás munkanélkülieket képezzen” – sorolta lapunknak az államtitkár.
Felidézte: 2020-ban a kisebbségi liberális kormány összeállított egy helyreállítási tervet, ám az átalakításra szorult. A tavaly decemberben alakult Cîțu-kormány felvállalta, hogy az európai uniós forrásokért felelős tárca koordinálásával módosítja ezt a tervet. Cristian Ghinea, az európai források minisztere tárgyalt valamennyi érintett minisztériummal, a megyei jogú városok, a megyei önkormányzatok, falvak szövetségeivel, a szakszervezetekkel, a civil szervezetekkel.
Brüsszel csak a román hatóságok által tervezettnél korszerűbb öntözőrendszerekre adna pénzt
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Az egyeztetések végén mintegy 70 millió euró értékben érkeztek be javaslatok a már meglevő célkitűzések mellé. Ezeket a különböző szakterületekért felelő minisztériumok összesítették, és ezek alapján mindegyik elkészítette a maga reform- és befektetési tervét. Az ebből kialakult terv sarokszámai mintegy 41 milliárd eurót jelentenek. Az ebből kialakult tervet három héttel ezelőtt kormányülésen fogadták el.
– szögezte le az államtitkár.
Hegedüs Csilla elmondása szerint Cristian Ghinea brüsszeli tárgyalásai során az EB képviselői bizonyos témakörökre azt mondták, hogy „nem találnak bele” az elképzeléseikbe, ezeket alaposabban meg kell vizsgálni, és meg kell indokolni. Az oktatás, az egészségügy vagy a nagy erdősítési program terén egyetértés mutatkozik. Az egészségügyben például arra hivatkozik Brüsszel, hogy a koronavírus-járvány előtt Romániában a két fő elhalálozási ok a rákos megbetegedések és a szív-érrendszeri betegségek voltak, ezeken a területeken akarnak eredményeket elérni, szűrőprogramok bevezetésével, a háziorvosi rendelők, valamint a kórházak korszerűsítésével. Erdősítésre egymilliárd eurót költenének, ebben sincs vita. Viszont az autópályák és az öntözőberendezések esetében alapos indoklást várt az uniós végrehajtó testület.
„Több tagország számára az autópálya nem prioritás, mert már megépültek, viszont Romániában a sztrádák, körgyűrűk hiánya azt eredményezi, hogy a településeken áthalad a forgalom, szennyezve a környezetet, ártva az emberek egészségének. Az EB inkább támogatja a metrót, a vasutat, de ha megépülnek az autópályák Romániában, akkor az azt jelenti, hogy kevésbé lesznek szennyezettek a településeink, mint most. Ezzel párhuzamosan azt mondjuk, hogy kétszer annyi kerékpárutat építünk, tervezünk metrót és a vasút korszerűsítését. Az áru- és személyszállításra vannak alternatívák a tervben, de ezek nem helyettesítik az autópályákat” – részletezte az államtitkár.
Hasonló a nézetkülönbség elmondása szerint az öntözőberendezések kapcsán.
Kiderült ugyanakkor, hogy az EB a romániai földgázhálózat 600 millió eurós bővítési tervét sem támogatja, holott a hazai lakosság mindössze 40 százaléka (vidéken 22 százaléka) fér hozzá a szolgáltatáshoz, szemben például Magyarországgal, ahol 90 százalék a lefedettség.
Hegedüs Csilla kérdésünkre arra is kitért, hogy az EB-vel a tárgyalásokat az érintett miniszterek folytatták a saját reformcsomagjuk kapcsán, ezek felelősek a reformok életbe léptetéséért, a befektetésekért, az európai forrásokért felelős tárca csak koordinálja mindezt. Reményeik szerint május végéig közös nevezőre juttatják a tervet az EB elvárásaival, és a kéthónapos elemzés, majd jóváhagyás után kezdődhet a procedúra itthon, hiszen ezt a pénzt 2026 végéig el kell költeni és el is kell számolni vele. „Nem vagyunk elkésve, eddig még csak Portugália nyújtotta be a tervét, de a tagországok többségével zajlik az egyeztetés, hiszen az EB egy uniós átlag mentén tárgyal. Németország és Franciaország e fölött van, Románia pedig alatta” – összegezte Hegedüs Csilla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás