Mindeddig számos dél-erdélyi megyében kimutatták a súrlókórt, emiatt a leghíresebb szebeni vásárokat bezárták
Fotó: Sándor Csilla
A súrlókór a legújabb fertőző állatbetegség, amelyik megtizedelheti az évek óta jól teljesítő romániai juhállományt. Az afrikai sertéspestis elleni védekezéshez hasonlóan a teljes juhállományt megsemmisítik, ahol felütötte a fejét a fertőzés. Az állategészségügyi hatóság most sem áll a helyzet magaslatán.
2018. november 11., 08:292018. november 11., 08:29
Újabb súlyos kór fenyegeti a romániai állattenyésztést, mégpedig a juhok és kecskék súrlókórja, ráadásul a román állategészségügyi hatóság nagyjából úgy viszonyul a vészhelyzethez, mint év elején az afrikai sertéspestishez: közönnyel.
Miközben az elmúlt hetekben a román sajtóban több cikk is megjelent elkeseredett juhászokról, akik a veszélyes kór miatt teljes juhállományukat elveszítették – ahol az állatorvos beteg állatot talál, ott az állományt erre szakosodott vágóhídon levágják –,
Az állatégészségügyi hatóság a folyamatosan terjedő afrikai sertéspestissel van elfoglalva, amely már 17 megye 276 településén fertőz 1062 gazdaságban. Úgy tűnik, minden kapacitását ez foglalja le.
Az Európai Unió egyik idevágó jogszabálya szerint 2001-től Romániában is nyomon követik a súrlókór felderítését erre szakosodott laboratóriumokban. Sikó-Barabási Sándor Kovászna megyei főállatorvos szerint a betegség felderítése nem könnyű, mert nincsenek jellegzetes tünetei, lévén, hogy idegrendszeri tünetekkel találja szembe magát a juhtartó gazda. „A fertőzés vizelet, széklet és nyál útján terjed” – összegzi a szakember. Az állat feltűnően ijedős, izgatott, bizonyossággal csak laboratóriumi vizsgálatok deríthetnek fényt a vírus jelenlétére. Sikó lapunknak elmondta: eddig is minden elhullt vagy kényszervágott juh és kecske fejét laboratóriumi vizsgálatra kellett beküldeni.
Sikó szerint Székelyföldet eddig elkerülte a kór. Hargita és Kovászna megyében az utóbbi tíz évben látványosan fellendült a juhászat, annak ellenére, hogy más tenyésztett állatfajok létszáma folyamatosan csökken. De ez Erdély más vidékein is így van. Az arab országokba, illetve az Izraelbe irányuló élőállatexport növekedésével egyre több termelő látott fantáziát a hazai juhászatban, ami szakemberek szerint könnyen leállhat, ha a fertőzés – a sertéspestishez hasonlóan – országos méreteket ölt, és az állategészségügyi hatóság ezt nem tudja idejében kezelni.
Köntös János mezőségi juhosgazda leginkább a szakszerű tájékoztatást hiányolja. „Nagyon zavar a mostani helyzet, mert ebből élünk meg. Nem arról van szó, hogy az állam kártérítést fizet, hanem a piac jövőjéről. Múlt héten kellett volna jöjjön a konstancai felvásárló az állatokért, de egyelőre lefújta, nem küld kamiont. Attól tartanak, hogy nem tudják továbbadni exportra az újabb felvásárolt állományokat” – panaszkodik a vállalkozó. Köntös hallott a betegségről, de szerinte a hagyományos, nemezes-gyapjas fajtákat kevésbé veszélyezteti, inkább a finom szervezetű, és a hagyományos fajtáknál sokkal igényesebb merinó juhok között üti fel a fejét.
Szilágyi István magyarfenesi (Kolozs megyei) juhosgazda arról beszélt lapunknak, hogy egyelőre nagyon zavaros az egész történet. Van, aki arra gyanakszik, hogy bizonyos körök így akarják „megfejni” az államot.
A vágóhíd fizeti a kényszervágott állat ellenértékét, a különbözetet pedig az államkasszából igényelheti a juhtartó.
Az egyik legolvasottabb román mezőgazdasági portál, az Agroinfo szerint a lap érdeme, hogy a súrlókór témája megjelent a romániai közbeszédben, miután munkatársaik tárták fel, hogy tavaly Szeben megyében több fertőzési gócpont volt, amiről az állategészségügyi hatóság hallgatott, és nem adtak ki erről hivatalos tájékoztatást. Mindeddig több dél-erdélyi megyében mutatták ki a kórt, emiatt a leghíresebb szebeni vásárokat bezárták. Az élőállat-vásárok már korábban minimális szintre csökkentek Erdély-szerte az afrikai sertéspestis miatt.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 336,9552 lejt ért, miután hétfőn 336,2958 lej volt az ára. Ezzel a nemesfém ára 65,94 banival drágult, és újabb rekordot döntött.
Több mint 169 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly a biztosítótársaságok különféle lakáskárok miatt, 63 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Nagyváradon nyit üzemet az Etron Technology tajvani chipgyártó vállalat – közölte szerdán a CTP kereskedelmi ingatlanfejlesztő cég.
szóljon hozzá!