Mindeddig számos dél-erdélyi megyében kimutatták a súrlókórt, emiatt a leghíresebb szebeni vásárokat bezárták
Fotó: Sándor Csilla
A súrlókór a legújabb fertőző állatbetegség, amelyik megtizedelheti az évek óta jól teljesítő romániai juhállományt. Az afrikai sertéspestis elleni védekezéshez hasonlóan a teljes juhállományt megsemmisítik, ahol felütötte a fejét a fertőzés. Az állategészségügyi hatóság most sem áll a helyzet magaslatán.
2018. november 11., 08:292018. november 11., 08:29
Újabb súlyos kór fenyegeti a romániai állattenyésztést, mégpedig a juhok és kecskék súrlókórja, ráadásul a román állategészségügyi hatóság nagyjából úgy viszonyul a vészhelyzethez, mint év elején az afrikai sertéspestishez: közönnyel.
Miközben az elmúlt hetekben a román sajtóban több cikk is megjelent elkeseredett juhászokról, akik a veszélyes kór miatt teljes juhállományukat elveszítették – ahol az állatorvos beteg állatot talál, ott az állományt erre szakosodott vágóhídon levágják –,
Az állatégészségügyi hatóság a folyamatosan terjedő afrikai sertéspestissel van elfoglalva, amely már 17 megye 276 településén fertőz 1062 gazdaságban. Úgy tűnik, minden kapacitását ez foglalja le.
Az Európai Unió egyik idevágó jogszabálya szerint 2001-től Romániában is nyomon követik a súrlókór felderítését erre szakosodott laboratóriumokban. Sikó-Barabási Sándor Kovászna megyei főállatorvos szerint a betegség felderítése nem könnyű, mert nincsenek jellegzetes tünetei, lévén, hogy idegrendszeri tünetekkel találja szembe magát a juhtartó gazda. „A fertőzés vizelet, széklet és nyál útján terjed” – összegzi a szakember. Az állat feltűnően ijedős, izgatott, bizonyossággal csak laboratóriumi vizsgálatok deríthetnek fényt a vírus jelenlétére. Sikó lapunknak elmondta: eddig is minden elhullt vagy kényszervágott juh és kecske fejét laboratóriumi vizsgálatra kellett beküldeni.
Sikó szerint Székelyföldet eddig elkerülte a kór. Hargita és Kovászna megyében az utóbbi tíz évben látványosan fellendült a juhászat, annak ellenére, hogy más tenyésztett állatfajok létszáma folyamatosan csökken. De ez Erdély más vidékein is így van. Az arab országokba, illetve az Izraelbe irányuló élőállatexport növekedésével egyre több termelő látott fantáziát a hazai juhászatban, ami szakemberek szerint könnyen leállhat, ha a fertőzés – a sertéspestishez hasonlóan – országos méreteket ölt, és az állategészségügyi hatóság ezt nem tudja idejében kezelni.
Köntös János mezőségi juhosgazda leginkább a szakszerű tájékoztatást hiányolja. „Nagyon zavar a mostani helyzet, mert ebből élünk meg. Nem arról van szó, hogy az állam kártérítést fizet, hanem a piac jövőjéről. Múlt héten kellett volna jöjjön a konstancai felvásárló az állatokért, de egyelőre lefújta, nem küld kamiont. Attól tartanak, hogy nem tudják továbbadni exportra az újabb felvásárolt állományokat” – panaszkodik a vállalkozó. Köntös hallott a betegségről, de szerinte a hagyományos, nemezes-gyapjas fajtákat kevésbé veszélyezteti, inkább a finom szervezetű, és a hagyományos fajtáknál sokkal igényesebb merinó juhok között üti fel a fejét.
Szilágyi István magyarfenesi (Kolozs megyei) juhosgazda arról beszélt lapunknak, hogy egyelőre nagyon zavaros az egész történet. Van, aki arra gyanakszik, hogy bizonyos körök így akarják „megfejni” az államot.
A vágóhíd fizeti a kényszervágott állat ellenértékét, a különbözetet pedig az államkasszából igényelheti a juhtartó.
Az egyik legolvasottabb román mezőgazdasági portál, az Agroinfo szerint a lap érdeme, hogy a súrlókór témája megjelent a romániai közbeszédben, miután munkatársaik tárták fel, hogy tavaly Szeben megyében több fertőzési gócpont volt, amiről az állategészségügyi hatóság hallgatott, és nem adtak ki erről hivatalos tájékoztatást. Mindeddig több dél-erdélyi megyében mutatták ki a kórt, emiatt a leghíresebb szebeni vásárokat bezárták. Az élőállat-vásárok már korábban minimális szintre csökkentek Erdély-szerte az afrikai sertéspestis miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!