
Fotó: MTI
2011. július 07., 09:242011. július 07., 09:24
A közlemény szerint a jogsegélykérelem értékelése folyamatban van. A jogsegélykérelem azt jelenti, hogy egy állam az országhatárain kívül segítséget kér egy másik államtól például egy bűnügy felderítésében. Pánczél Andrea, a Mol magyarországi kommunikációs vezetője eközben tegnap azt mondta: „sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott semmilyen megkeresést a horvát, illetve a magyar ügyészségtől”. Mint arról beszámoltunk, a Népszabadság kedden több, egymástól független – de meg nem nevezett – forrást idézve azt írta: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját, és kérték az előzetes kiadatását is. A Mol kérésére a lap a tegnapi számában helyreigazította az előző napi állítását a kiadatási kérelemről.
Feszültségeket sejtet azonban a Mol–INA-viszonyban a Business.hr horvát gazdasági hírportál. Tegnap ugyanis honlapjukon leszögezték, még csak most kezdődik a küzdelem az INA horvát olajtársaságért, s a szembenálló felek nem fognak válogatni az eszközökben. Ezt főként annak kapcsán jegyezték meg, hogy Orbán Viktor kormányfő előző nap Strasbourgban kizárta, hogy a magyar állam résztulajdonosként hozzájárul a Mol és az INA közötti szerződés módosításához. A Business.hr szerint a magyar miniszterelnök kijelentése egyértelműen megerősíti, kíméletlenek lesznek a horvát kormány és a Mol közötti tárgyalások az INA irányításának átalakításáról, a szembenálló felek céljaik elérése érdekében nem válogatnak majd az eszközökben. Horvát jogi szakértők mindazonáltal figyelmeztetik a horvát kormányt, nem szabad túlságosan számítania arra, hogy megsemmisíthető a Mollal 2003-ban kötött részvényesi szerződés és annak 2009-es – Zágrábban – vitatott módosítása.
E dokumentumok jogi semmisségét ilyen helyzetekben igen nehéz bizonyítani, mivel érvekkel kell alátámasztani, hogy a szerződések „valóban kétséges jogi és erkölcsi alapokon, vagy pontosabban szólva kenőpénzen alapultak” – jegyezte meg a hírportál, emlékeztetve: a Mol határozottan cáfolta a vesztegetés vádját. A Népszabadság téves keddi cikke egyébként mintegy 375 millió dolláros kárt okozott a Molnak – nyilatkozták tegnap a Magyar Nemzet által megkérdezett gazdasági elemzők. A napilap információit azonban a cég illetékesei nem kommentálták.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!