
Fotó: MTI
2011. július 07., 09:242011. július 07., 09:24
A közlemény szerint a jogsegélykérelem értékelése folyamatban van. A jogsegélykérelem azt jelenti, hogy egy állam az országhatárain kívül segítséget kér egy másik államtól például egy bűnügy felderítésében. Pánczél Andrea, a Mol magyarországi kommunikációs vezetője eközben tegnap azt mondta: „sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott semmilyen megkeresést a horvát, illetve a magyar ügyészségtől”. Mint arról beszámoltunk, a Népszabadság kedden több, egymástól független – de meg nem nevezett – forrást idézve azt írta: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként Hernádi Zsoltot, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját, és kérték az előzetes kiadatását is. A Mol kérésére a lap a tegnapi számában helyreigazította az előző napi állítását a kiadatási kérelemről.
Feszültségeket sejtet azonban a Mol–INA-viszonyban a Business.hr horvát gazdasági hírportál. Tegnap ugyanis honlapjukon leszögezték, még csak most kezdődik a küzdelem az INA horvát olajtársaságért, s a szembenálló felek nem fognak válogatni az eszközökben. Ezt főként annak kapcsán jegyezték meg, hogy Orbán Viktor kormányfő előző nap Strasbourgban kizárta, hogy a magyar állam résztulajdonosként hozzájárul a Mol és az INA közötti szerződés módosításához. A Business.hr szerint a magyar miniszterelnök kijelentése egyértelműen megerősíti, kíméletlenek lesznek a horvát kormány és a Mol közötti tárgyalások az INA irányításának átalakításáról, a szembenálló felek céljaik elérése érdekében nem válogatnak majd az eszközökben. Horvát jogi szakértők mindazonáltal figyelmeztetik a horvát kormányt, nem szabad túlságosan számítania arra, hogy megsemmisíthető a Mollal 2003-ban kötött részvényesi szerződés és annak 2009-es – Zágrábban – vitatott módosítása.
E dokumentumok jogi semmisségét ilyen helyzetekben igen nehéz bizonyítani, mivel érvekkel kell alátámasztani, hogy a szerződések „valóban kétséges jogi és erkölcsi alapokon, vagy pontosabban szólva kenőpénzen alapultak” – jegyezte meg a hírportál, emlékeztetve: a Mol határozottan cáfolta a vesztegetés vádját. A Népszabadság téves keddi cikke egyébként mintegy 375 millió dolláros kárt okozott a Molnak – nyilatkozták tegnap a Magyar Nemzet által megkérdezett gazdasági elemzők. A napilap információit azonban a cég illetékesei nem kommentálták.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!