Lépéselőnyben. Lengyelország példája azt mutatja, megfelelő hozzáállással csodákat lehet tenni
Fotó: Krónika
A román vasút tragikus helyzete közismert, ahogyan az is, hogy egyelőre fényévekre állunk az Európa nyugati részén tapasztalható közlekedési infrastrukturális állapotoktól. Lengyelország példája ugyanakkor azt mutatja, megfelelő hozzáállással évek alatt csodákat lehet tenni a vasúti fejlesztésben.
2018. december 06., 18:142018. december 06., 18:14
Alig néhány évvel ezelőtt még sok közös vonásuk volt a lengyel és a román vonatoknak. Lengyelországban is több mint fél napot kellett utazni az ország egyik részéből a másikba. De 2014-re ez megváltozott. Üzembe helyeztek húsz gyorsvonatot, amelyek 250 kilométer/óra sebességgel képesek száguldani, s jelenleg a legnagyobb városok között az átlagsebességek 100 kilométer/óra fölött vannak.
A lengyelek tizenhatmilliárd eurót terveznek befektetni a vasúti szektorba 2023-ig, hatvan százalékát európai uniós finanszírozással – írta átfogó elemzésében a Hotnews hírportál. Bár Lengyelországban ma is vannak olyan vasúti szakaszok, ahol a szerelvények 50-60 kilométer/órával haladnak és a vagonok régiek, de ezek már ritka kivételeknek számítanak. A legnagyobb városok pályaudvarait felújították, üzleteknek, utazási irodáknak adnak otthont.
A lengyel vasútfejlesztés természetesen a vonalak felújításával kezdődött. A bukaresti hírportál beszámolója szerint az első tárgyalások a nagy sebességű vonatokról Lengyelországban 1994-ben kezdődtek, de csak 2007-ben készült el egy nemzeti stratégia a vonatok sebességének növelésére. 2011-ben már az Alstommal írt alá szerződést a PKP lengyel vasúttársaság húsz Pendolino vonat beszerzésére 665 millió euróért. Az összeg fele az Európai Beruházási Bank által nyújtott kölcsönből származott. Az összeg tartalmazza a tömítések karbantartását tizenhét évig.
Az egyik útvonal egy viszonylag kis részén elérik ezt a sebességet, átlagosan 130-160 kilométer/órával közlekednek. A menetidők ennek fényében látványosan csökkentek egyes szakaszokon közel a felére, másokon harmadára. A Pendolino vonatok érkezése előtt Lengyelország mintegy 3,5 milliárd eurót fektetett be a vasúti infrastruktúra korszerűsítésébe a főbb vonalakon.
Mint a Hotnews írásából kiderül, az új szerelvények rendkívül népszerűek lettek. A lengyel vasúttársaság alkalmazta a LOT légitársaság korábbi ügyvezetőjét, s egy olyan rendszert vezetett be a jegyeladásokra, mint amilyen a repülőjáratok esetén működik: tíz-tizenöt eurós árak azoknak, akik már az utazás előtt két héttel megvásárolják a jegyeket nagyobb távolságokra. Minden vonatra körülbelül húsz, rendkívül alacsony árú jegy érhető el. Az árak annak függvényében emelkednek ahogy a jegy vásárlási időpontja közeledik az utazáséhoz, de nem túlzottan drágák.
A nagy sebességű vonat fogalmát többféle módon határozzák meg, de általában olyan szerelvényekre vonatkozik, amelyek 250 kilométer/óra sebességre képesek a saját, speciálisan számukra tervezett vonalakon vagy pedig 200-220 kilométer/óra sebességgel roboghatnak a módosított, de hagyományos vasúti síneken. Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Németország egyes részein a vonatok 300 kilométer/óra sebességgel közlekednek, és két-három óra alatt képesek megtenni több száz kilométert (például Madrid és Barcelona között 3 óra alatt 620 kilométert).
Közép-Európában nincsenek TGV típusú szerelvények, de Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban vannak olyan gyors vonatok, amelyek képesek elérni a minimum 180-200 kilométer/óra sebességet, és pár száz kilométert tudnak haladni 100 kilométer/óra körüli átlagsebességgel.
A Lengyel Vasúttársaság tavaly 304 millió utast szállított, közel ötször többet, mint amennyit a Román Vasúttársaság (CFR Călători) és a romániai vasúti magáncégek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás