Lépéselőnyben. Lengyelország példája azt mutatja, megfelelő hozzáállással csodákat lehet tenni
Fotó: Krónika
A román vasút tragikus helyzete közismert, ahogyan az is, hogy egyelőre fényévekre állunk az Európa nyugati részén tapasztalható közlekedési infrastrukturális állapotoktól. Lengyelország példája ugyanakkor azt mutatja, megfelelő hozzáállással évek alatt csodákat lehet tenni a vasúti fejlesztésben.
2018. december 06., 18:142018. december 06., 18:14
Alig néhány évvel ezelőtt még sok közös vonásuk volt a lengyel és a román vonatoknak. Lengyelországban is több mint fél napot kellett utazni az ország egyik részéből a másikba. De 2014-re ez megváltozott. Üzembe helyeztek húsz gyorsvonatot, amelyek 250 kilométer/óra sebességgel képesek száguldani, s jelenleg a legnagyobb városok között az átlagsebességek 100 kilométer/óra fölött vannak.
A lengyelek tizenhatmilliárd eurót terveznek befektetni a vasúti szektorba 2023-ig, hatvan százalékát európai uniós finanszírozással – írta átfogó elemzésében a Hotnews hírportál. Bár Lengyelországban ma is vannak olyan vasúti szakaszok, ahol a szerelvények 50-60 kilométer/órával haladnak és a vagonok régiek, de ezek már ritka kivételeknek számítanak. A legnagyobb városok pályaudvarait felújították, üzleteknek, utazási irodáknak adnak otthont.
A lengyel vasútfejlesztés természetesen a vonalak felújításával kezdődött. A bukaresti hírportál beszámolója szerint az első tárgyalások a nagy sebességű vonatokról Lengyelországban 1994-ben kezdődtek, de csak 2007-ben készült el egy nemzeti stratégia a vonatok sebességének növelésére. 2011-ben már az Alstommal írt alá szerződést a PKP lengyel vasúttársaság húsz Pendolino vonat beszerzésére 665 millió euróért. Az összeg fele az Európai Beruházási Bank által nyújtott kölcsönből származott. Az összeg tartalmazza a tömítések karbantartását tizenhét évig.
Az egyik útvonal egy viszonylag kis részén elérik ezt a sebességet, átlagosan 130-160 kilométer/órával közlekednek. A menetidők ennek fényében látványosan csökkentek egyes szakaszokon közel a felére, másokon harmadára. A Pendolino vonatok érkezése előtt Lengyelország mintegy 3,5 milliárd eurót fektetett be a vasúti infrastruktúra korszerűsítésébe a főbb vonalakon.
Mint a Hotnews írásából kiderül, az új szerelvények rendkívül népszerűek lettek. A lengyel vasúttársaság alkalmazta a LOT légitársaság korábbi ügyvezetőjét, s egy olyan rendszert vezetett be a jegyeladásokra, mint amilyen a repülőjáratok esetén működik: tíz-tizenöt eurós árak azoknak, akik már az utazás előtt két héttel megvásárolják a jegyeket nagyobb távolságokra. Minden vonatra körülbelül húsz, rendkívül alacsony árú jegy érhető el. Az árak annak függvényében emelkednek ahogy a jegy vásárlási időpontja közeledik az utazáséhoz, de nem túlzottan drágák.
A nagy sebességű vonat fogalmát többféle módon határozzák meg, de általában olyan szerelvényekre vonatkozik, amelyek 250 kilométer/óra sebességre képesek a saját, speciálisan számukra tervezett vonalakon vagy pedig 200-220 kilométer/óra sebességgel roboghatnak a módosított, de hagyományos vasúti síneken. Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Németország egyes részein a vonatok 300 kilométer/óra sebességgel közlekednek, és két-három óra alatt képesek megtenni több száz kilométert (például Madrid és Barcelona között 3 óra alatt 620 kilométert).
Közép-Európában nincsenek TGV típusú szerelvények, de Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban vannak olyan gyors vonatok, amelyek képesek elérni a minimum 180-200 kilométer/óra sebességet, és pár száz kilométert tudnak haladni 100 kilométer/óra körüli átlagsebességgel.
A Lengyel Vasúttársaság tavaly 304 millió utast szállított, közel ötször többet, mint amennyit a Román Vasúttársaság (CFR Călători) és a romániai vasúti magáncégek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás