2009. június 12., 11:382009. június 12., 11:38
A jelek arra mutatnak, hogy jótékony hatást fejt ki az Európai Unió tagországaiban a gazdaság élénkítésére tavaly kidolgozott nagyszabású uniós terv – állapította meg egy csütörtökön megjelent írásában Jan Fischer cseh miniszterelnök, az állam- és kormányfői EU-tanács e fél évben soros elnöke.
A 27 EU-tagállam vezetői egy hét múlva tartandó brüsszeli találkozójukon foglalkoznak azzal a kérdéssel, hol tart és milyen hatást tett a nemzetközi gazdasági válság hatásait kivédeni próbáló uniós gazdaságra a tavaly jóváhagyott program, amely – főleg a tagországok nemzeti forrásaira építve – összességében több mint 200 milliárd eurónyi intézkedést helyezett kilátásba. Márciusi találkozójukon a kormányfők már megállapították, hogy a program végrehajtása jól halad, de most ismét napirendre tűzték a kérdést.
A kormányfői ülést előkészítő minapi pénzügyminiszteri találkozóról kiadott közlemény szerint összességében már a bruttó össztermék 5 százalékára becsülhető az a költségvetési támogatás, amelyet az Unióban idén és jövőre gazdaságélénkítésre fordítanak, és ebből 2 százalékpont egyértelműen az uniós program kereteibe illik.
A European Voice című brüsszeli hetilapban közölt cikkében Fischer azt emelte ki, hogy a program teljes hatása csak hónapok múlva rajzolódik ki világosan, de az eddigi jelek egyértelműen azt mutatják, hogy a terv működik. Hozzátette, hogy ugyanez érvényes a pénzügyi rendszer megbízhatóságát, illetve az abba vetett bizalom helyreállítását célzó intézkedésekre. Aláhúzta, hogy ezzel együtt az Unió nem torpanhat meg, az eddigi ütemet tartva folytatnia kell a pénzügyi szektor reformját. Erről ugyancsak szó lesz a jövő heti csúcson – emelte ki.
A közelgő állam- és kormányfői találkozó másik fontos témájának minősítette Fischer a káros éghajlatváltozás elleni fellépéssel kapcsolatos tárgyalásokat. Decemberben nemzetközi döntést kellene hozni a fejlett és a fejlődő országok által teendő lépésekről, és a tárgyalásokra az EU-nak világos pozícióval kell rendelkeznie – fejtette ki. Az egyik legfőbb kérdés Fischer szerint, hogy a fejlett országok milyen elvek mentén segítsék anyagilag a fejlődőket.
Hangsúlyozta, hogy olyan rendszer kell, amely egyszerű, hatékony, és biztosítja, hogy csak a károsanyag-kibocsátást ténylegesen csökkentő intézkedések kapnak pénzügyi támogatást.
Nincs még egyébként végleges döntés arról sem, az Unión belül hogyan alakuljon a klímavédelmi vállalások pénzügyi terheinek tagországonkénti megosztása. Csütörtöki cikkében Fischer kiemelt két intézményes kérdést is a jövő heti csúcstalálkozó témái közül.
Eszerint a kormányfők megvitatják majd azt, hogy ki legyen az idén lejáró megbízatású Európai Bizottság következő elnöke, továbbá azt, hogy hogyan fogalmazzák meg az Írországnak megígért – egyebek között adóügyi, biztonsági, családjogi kérdésekre vonatkozó – garanciákat, amelyek a kormányfők reményei szerint elvezetnek egy sikeres új népszavazáshoz az uniós reformszerződésről.
Fischer szerint a cseh elnökség már az utolsó simításokat végzi ez utóbbi dokumentumon, amely – fogalmazása szerint – elég egyértelmű lesz ahhoz, hogy eloszlassa az ír választóközönség aggodalmait, de nem teszi szükségessé a reformszerződés ratifikációjának megismétlését a többi tagállamban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok