Hat a gazdaságélénkítés

A jelek arra mutatnak, hogy jótékony hatást fejt ki az Európai Unió tagországaiban a gazdaság élénkítésére tavaly kidolgozott nagyszabású uniós terv – állapította meg egy csütörtökön megjelent írásában Jan Fischer cseh miniszterelnök, az állam- és kormányfői EU-tanács e fél évben soros elnöke.

A 27 EU-tagállam vezetői egy hét múlva tartandó brüsszeli találkozójukon foglalkoznak azzal a kérdéssel, hol tart és milyen hatást tett a nemzetközi gazdasági válság hatásait kivédeni próbáló uniós gazdaságra a tavaly jóváhagyott program, amely – főleg a tagországok nemzeti forrásaira építve – összességében több mint 200 milliárd eurónyi intézkedést helyezett kilátásba. Márciusi találkozójukon a kormányfők már megállapították, hogy a program végrehajtása jól halad, de most ismét napirendre tűzték a kérdést.

Egyértelmű jelek

A kormányfői ülést előkészítő minapi pénzügyminiszteri találkozóról kiadott közlemény szerint összességében már a bruttó össztermék 5 százalékára becsülhető az a költségvetési támogatás, amelyet az Unióban idén és jövőre gazdaságélénkítésre fordítanak, és ebből 2 százalékpont egyértelműen az uniós program kereteibe illik.

A European Voice című brüsszeli hetilapban közölt cikkében Fischer azt emelte ki, hogy a program teljes hatása csak hónapok múlva rajzolódik ki világosan, de az eddigi jelek egyértelműen azt mutatják, hogy a terv működik. Hozzátette, hogy ugyanez érvényes a pénzügyi rendszer megbízhatóságát, illetve az abba vetett bizalom helyreállítását célzó intézkedésekre. Aláhúzta, hogy ezzel együtt az Unió nem torpanhat meg, az eddigi ütemet tartva folytatnia kell a pénzügyi szektor reformját. Erről ugyancsak szó lesz a jövő heti csúcson – emelte ki.

Az éghajlatváltozás ellen

A közelgő állam- és kormányfői találkozó másik fontos témájának minősítette Fischer a káros éghajlatváltozás elleni fellépéssel kapcsolatos tárgyalásokat. Decemberben nemzetközi döntést kellene hozni a fejlett és a fejlődő országok által teendő lépésekről, és a tárgyalásokra az EU-nak világos pozícióval kell rendelkeznie – fejtette ki. Az egyik legfőbb kérdés Fischer szerint, hogy a fejlett országok milyen elvek mentén segítsék anyagilag a fejlődőket.

Hangsúlyozta, hogy olyan rendszer kell, amely egyszerű, hatékony, és biztosítja, hogy csak a károsanyag-kibocsátást ténylegesen csökkentő intézkedések kapnak pénzügyi támogatást.
Nincs még egyébként végleges döntés arról sem, az Unión belül hogyan alakuljon a klímavédelmi vállalások pénzügyi terheinek tagországonkénti megosztása. Csütörtöki cikkében Fischer kiemelt két intézményes kérdést is a jövő heti csúcstalálkozó témái közül.

Eszerint a kormányfők megvitatják majd azt, hogy ki legyen az idén lejáró megbízatású Európai Bizottság következő elnöke, továbbá azt, hogy hogyan fogalmazzák meg az Írországnak megígért – egyebek között adóügyi, biztonsági, családjogi kérdésekre vonatkozó – garanciákat, amelyek a kormányfők reményei szerint elvezetnek egy sikeres új népszavazáshoz az uniós reformszerződésről.

Fischer szerint a cseh elnökség már az utolsó simításokat végzi ez utóbbi dokumentumon, amely – fogalmazása szerint – elég egyértelmű lesz ahhoz, hogy eloszlassa az ír választóközönség aggodalmait, de nem teszi szükségessé a reformszerződés ratifikációjának megismétlését a többi tagállamban.