Hasznos nyár: zsebpénz a diáknak

Az országos szintű program célja, hogy mindenki jól járjon: a vállalkozó pluszsegítséghez jut, a fiatalok pedig zsebpénzt és tapasztalatot szerezhetnek. Ugyanakkor szigorú szabályoknak is meg kell felelniük a jelentkezőknek, a 16 és 18 év közti fiatalokat például legtöbb hatvan napig lehet foglalkoztatni, s legkésőbb az iskolakezdésig dolgozhatnak. A kiskorúak ugyanakkor csupán szülői beleegyezéssel vállalhatnak nyári munkát, ők legtöbb napi hat órára köthetnek szerződést a munkaadóval, vagyis a felnőtt korúak, akik már betöltötték a 18 évet, nyolcórás munkaidőt is vállalhatnak. A diákokat foglalkoztató cégeknek továbbá biztosítaniuk kell a havi 800 lejes minimálbért, de természetesen nagyobb fizetést is ajánlhatnak a fiataloknak. Az állam a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségeken keresztül mindenképpen havi 250 lejt pótol a diákok bérébe.
Válság előtt több diákot foglalkoztattak

Hargita megyében még mindig népszerű a vállalkozók körében a lehetőség, bár a gazdasági válság óta valamennyire visszaesett az érdeklődés. Bota Roland, a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség munkatársa lapunknak elmondta, eddig két cég 18 diákot alkalmazott, de több vállalkozó érdeklődött még a lehetőség iránt. Egy udvarhelyi készruhagyár például száz gimnazistát és egyetemistát is felvenne. A szakemberek szerint azonban ezek a helyek nem fognak mind betelni, a térségben még nem terjedt el, hogy a fiatalok a nyári vakációt pénzkereséssel, munkával töltsék. Bota Roland ugyanakkor közölte, még asztalosműhelyben is ajánlottak diákoknak nyári munkalehetőséget, ám egyelőre kevés fiatal érdeklődik. Az ügynökség munkatársai úgy becsülik, ebben a vakációban 90-100 fiatalt alkalmaznak a Hargita megyei cégek. A csúcs egyébként 2008-ban, a gazdasági válság előtt volt, akkor 150 diákot foglalkoztattak a vakációban.

Rövid ideig dolgoznának a fiatalok

Háromszéken még egyetlen diákmunkára sem kötöttek szerződést, bár a támogatásra korlátlan a keret. A munkaerő-elhelyező ügynökség ezért igyekszik a cégek körében népszerűsíteni a lehetőséget, szórólapokat küldenek elsősorban azoknak a vállalkozóknak, akik az elmúlt években is vettek fel diákokat a nyári vakáció alatt, ugyanakkor az időszakosan sorra kerülő állásbörzéken is tájékoztatnak erről az opcióról.

Kelemen Tibor, az ügynökség vezetője elmondta, az elmúlt években nagyon kevés volt az ajánlat, viszont tavaly ezen téren sikerült rekordot dönteni: több mint tíz cég ötven középiskolás diákot és tíz egyetemistát alkalmazott a vakáció idejére. Kovászna megyében elsősorban a készruhagyártásban, az építő- és a nyomdaiparban, a mezőgazdaságban és a vendéglátásban foglalkoztatnak diákokat. Kelemen Tibor arra számít, hogy idén is több diák érdeklődik majd a lehetőség iránt.

A szakember egyébként támogatja a programot, meglátása szerint a munkaadónak a pluszmunkaerő segítséget jelent a nyári szabadságolások időszakában, a fiatalok pedig zsebpénzre és tapasztalatra tehetnek szert, azonkívül kapcsolatokat építhetnek ki a diákmunka során, amiket aztán az iskola elvégzése után, a munkahelykeresés során hasznosíthatnak. Az ifjúsági szervezetek szerint azonban a diákmunka egyik akadálya, hogy a fiatalok általában két-három hetet dolgoznának, hogy meglegyen a pénzük a nyaralásra, hosszabb időre nem szívesen kötik le magukat, ám a cégeknek nem éri meg ilyen rövid időre betanítani őket.

Később várható nagyobb érdeklődés

Népszerűnek számít eközben a diákmunka Szatmár megyében – tudtuk meg Marcel Maruşcától, a megyei munkaerő-elhelyezési ügynökség vezetőjétől. Mint ecsetelte, tavaly nyáron közel száz fiatal töltötte hasznosan a vakációját, legtöbbjük a nyári szezonban nyitva tartó teraszokon, sörözőkben teljesített szolgálatot. A szakember ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a nyári munkáknak csak egy részére vesznek fel diákot az ügynökség bevonásával – a tulajdonosok többségének a beosztottak gyerekeivel sikerül feltöltenie a nyári állásokat.

Tegnapi érdeklődésünkre az ügynökségen elmondták: egyelőre idén még nem jelentkezett náluk senki diákmunkára, azonban véleményük szerint ezen nincs mit csodálkozni, hiszen alig egy hete fejeződött be az iskola. Kifejtették: tavaly is pihentek a fiatalok egy jó hetet, csak utána kezdték el a jelentkezést vakációs munkára.

A hivatal egyébként széles körű kampányba kezdett a diákmunka népszerűsítése érdekében, hiszen – mint vallják – ez igen kedvező lehet mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára. Hasonló a helyzet Kolozs megyében is, ahol ez idáig még egyetlen cég sem regisztrált a diákoknak állami támogatással nyári munkát biztosító programra. Ennek szerintük is elsősorban az oka, hogy még korán van. Mint a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség sajtóirodáján elmondták, egyelőre inkább csak telefonon érdeklődnek a vállalatok a program iránt, az érdeklődőket viszont nem regisztrálták.

Állástalan frissen végzettek

Közel 4 ezer frissen végzett fiatalt vettek munkanélküliként nyilvántartásba júniusban, ugyanakkor több mint 3 ezer végzőst alkalmaztak az év első öt hónapjában az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adatai szerint. A végzősöket alkalmazó cégeknek szánt állami támogatást igénybe véve 1609 olyan fiatalt alkalmaztak, akik kevesebb, mint 12 hónapja végeztek valamilyen tanintézményben, további 1586 fiatal pedig úgy jutott munkahelyhez, hogy az ügynökség folyósította a bértámogatást. Ugyanakkor 396 végzős a munkanélküli segélyre feljogosító időszak előtt kapott állást, így ők a munkanélküliségi alapból megkapják azt az öszszeget, amelyre munkanélküliként lettek volna még jogosultak. Ez év júniusában 3970 frissen végzett fiatalt vettek nyilvántartásba, közülük 177-en kapnak munkanélküli-segélyt, derül ki a munkaerő-elhelyező ügynökség közleményéből.