
Három szakaszban emelné a tanügyben dolgozók fizetését a munkaügyi minisztérium a hétvégén nyilvánosságra hozott tervezet szerint – a dokumentumról a hét elején kell a szakszervezeteknek véleményt nyilvánítaniuk.
2016. május 22., 19:442016. május 22., 19:44
2016. május 22., 20:132016. május 22., 20:13
A javaslat értelmében a bérkorrekciókat 2016 augusztusától alkalmaznák, az új fizetési rendszert 2017 augusztusától, a teljesítmény alapján meghatározott bónuszokat pedig 2018 januárjától adnák.
Kinek mennyi járna?
Így a szaktárca tervei szerint a közoktatásban egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező tanító vagy óvónő karrierje elején 1480 lejt kapna, az első két év során pedig fizetése legtöbb 1843 lej lehetne. 1990 lejes alapfizetése lenne eközben annak, aki már legalább negyven éve tanít, és amennyiben végleges az állása, akkor az összeg 2265 lejre nőne. A felsőfokú végzettséggel rendelkező tanár kezdő fizetésére 1650 lejt javasolnak, ami az 5-ös fokozat elérésével 2055 lejre nőne.
A közoktatásban a legnagyobb fizetés 3662 lej lenne, amihez több mint negyvenéves szakmai tapasztalat szükséges. Az egyetemi tanárok fizetése 2178 lejtől indulna a tanársegédek körében, a negyven éve tanító tanárok pedig 6866 lejt vihetnének haza. Az egyetemi vezetők is nagy fizetést kaphatnának a tervezet értelmében, egy tanszékvezető alapfizetése 7172 lej lenne, a dékáné 7586, a rektor munkáját pedig 8732 lejjel honorálnák. Az elszigetelt településeken tanítóknak az alapfizetés 20 százalékáig terjedő bérpótlék járna. A speciális tanintézetekben tanítók fizetése 15 százalékkal nőhet, amennyiben hatályba lépnek a most közzétett tervek. A munkaügyi minisztérium számításai szerint az új terv 1 milliárd lejt vonna el a költségvetésből.
Sanitas: ez nem béremelés
Közben az egészségügyben dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezet – mintegy reagálva arra, hogy a tanügyisek felrótták nekik, hogy béremelésben részesülnek – a hétvégén közölte, „az egészségügyben nem béremelést, hanem a fizetésrendszerben nyolc éve fennálló méltánytalanságok orvoslását harcolták ki\". Mint Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei elnöke pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, 2008 óta a 17-es számú miniszteri rendelet alapján emelték a béreket, a jogszabály a fizetések alsó és felső határát is megszabta, így például egy asszisztens bére havi 1000 és 1380 lej között lehetett.
A különböző intézmények akkori anyagi lehetőségeik függvényében döntötték el, hogy a határértéken belül mekkora fizetést adnak alkalmazottaiknak, így például a kovásznai szívkórházban az adható legmagasabb bért hagyták jóvá, míg a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban egy középértéket. Az évek során az alapfizetésre kiszámolt emelések következményeként a különbség tovább növekedett, a kormány viszont nem hagyta jóvá, hogy utólag egységes szintre emeljék a béreket. Neagovici azt mondja, az elmúlt időszakban szervezett tüntetések, tárgyalássorozatok eredményeként ezt sikerült kiharcolni, így most az egész rendszerben egységesen mindenki megkapja a legmagasabb bért, ami például a sepsiszentgyörgyi kórházban dolgozó asszisztensek esetében 500 lejes növekedést jelent.
A szakszervezeti vezető szerint a rendelet az egész közszférára érvényes lesz, például a gyermeknevelési szabadságon lévő alkalmazottakra nem vonatkozott a béremelés, ám az ígéretek szerint minden munkakörben lévő, azonos végzettséggel rendelkező közalkalmazott ugyanakkora alapfizetést kap. Neagovici elmondása szerint Dacian Cioloş kormányfő megígérte, hogy az emelésre pénzügyi forrásokat is biztosítanak.
„A kormány ígéretei szerint június elsején elfogadják az erre vonatkozó jogszabályt. Ha nem tartják be az ígéreteiket, június 15-ére nagyszabású tiltakozást tervezünk, és elkezdjük az aláírásgyűjtést a sztrájk kirobbantására\" – szögezte le Neagovici. Emlékeztetett, hogy a javadalmazáskülönbségek kiküszöbölése csak egy követelés a tizenegy pontos listájukon, a többiről – mint a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát kitevő finanszírozás az ágazatnak, az alkalmazási tilalom teljes feloldása, az ügyeleti és más pótlékok rendezése, a 25 százalékos béremelés – a következő időszakban tárgyalnak a döntéshozókkal.
Júliustól jön az emelt gyed
Dragoş Pâslaru munkaügyi miniszter arról biztosította a hétvégén a kismamákat, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően július elsejétől hatályba lépnek a gyermekgondozási díj (gyed) kapcsán tervezett módosítások, így ettől az időponttól már nem lesz felső határa a havi járandóságnak. Mint a Pro Tv egyik műsorában elmondta, a jogszabály alkalmazási módszertanát a napokban nyilvánosságra hozzák, és közvitára bocsátják. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új rendszer azokra a kismamákra is érvényes lesz, akik fizetés nélküli szabadságon vannak, vagy már visszatértek dolgozni.
Arra a kérdésre, hogy miből finanszírozzák a nagyobb járandóságot, Pâslaru azt mondta, hogy a költségvetés kiigazításakor irányoznak majd elő pénzt erre a célra. „Amíg nincs kész a jogszabály, és nincs meg a büdzsékiigazítás, csak valószínű. Ne feledjük el, hogy ezek a pénzösszegek azokkal a pénzekkel vannak versenyben, amelyeket azért kell kiadnunk, mivel a parlamentben különféle, többé-kevésbé mókás dolgokat fogadnak el. Ez komoly kérdés, a természetes szaporulatról, munkahelyteremtésről van szó\" – fejtette ki ugyanakkor a munkaügyi miniszter.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!