Jelenleg ugyanis az ingatlaneladások többsége esetében a vásárló készpénzben fizet, és a felek megegyezéses alapon a valósnál alacsonyabb árat jelentenek be a közjegyzõnél. Így kevesebb adót fizetnek be a tranzakciók nyomán az államkaszába. Viorel Mãnescu, a közjegyzõszövetség elnöke elmondta, a Román Nemzeti Bank illetékesei elvi szinten már igent is mondtak a javaslatra.
Az alulárazott ingatlanpiaci tranzakciók a közjegyzõket is érzékenyen érintik; õk ugyanis az ingatlan értéke alapján szabják meg az adásvételi szerzõdések kiállításáért járó jutalékot. A közjegyzõszövetség két héttel ezelõtt azt is bejelentette, összeállít egy ingatlanpiaci árjegyzéket. Az ebben szereplõ irányárakat az Ingatlanszakértõk Országos Társasága állapítaná meg. A közjegyzõk nem köteleznék az eladókat, hogy az árjegyzékben szereplõ értéken bocsássák áruba ingatlanjaikat, de ha az irányár alatti összegben állapodnának meg a vevõvel, az adót és a jutalékokat akkor is az irányár alapján számolnák.
A közjegyzõk által javasolt megoldások összecsengenek a kormány elképzeléseivel. A kabinet a múlt héten sürgõsségi kormányrendelettel módosította a pénzmosás visszaszorítására megalkotott 2002/656-os törvényt. A módosítás értelmében valamennyi banknak, biztosítótársaságnak, nyugdíjpénztárnak, közjegyzõnek, ügyvédnek, valamint szerencsejátékokat mûködtetõ cégnek jelentenie kell a 15 ezer eurót meghaladó tranzakciókat. A bejelentéseket a pénzmosás megelõzésére és büntetésére létrehozott országos hivatal regisztrálja. Gyanús esetekben a hivatal vizsgálatot rendel el.
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.