Harc a varrónőkért Kovászna megyében

A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője ugyanakkor közölte, aki visszautasítja a felkínált állást, munkanélküliként nyilvántartásba veszik, ám nem folyósítanak számukra segélyt. Amint arról beszámoltunk, az LRO nadrággyárat átszervezik, a megrendelések csökkenése miatt a jelenlegi hatszáz munkásból március végén négyszázat elbocsátanak. Őket a tervek szerint átvenné az Autoliv autóalkatrész-gyártó vállalat a Sepsiszentgyörgyön idén megnyíló gyárába.

A képzett és szakképzetlen varrónőkért azonban nagy a harc, az elbocsátás hírére a városban működő valamennyi nadrággyár jelezte az ügynökségnek, hogy alkalmazná őket, a TTC gyár például száz állást hirdetett meg, hogy a jelenlegi alkalmazottainak ne kelljen túlórázniuk. Az LRO-nál dolgozók azonban ódzkodnak a többi nadrággyártól, mert attól félnek, azokban még „németesebbek” a módszerek, másrészt az alkalmazásnál csak a minimálbért kapják. Azonban úgy tűnik, nem lesz választásuk. Kelemen ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy hátrányt jelent, ha az alkalmazottak nem tagjai a szakszervezetnek, hiszen az elbocsátáskor nem kapnak semmilyen kárpótlást.

Kovászna megyében egyébként jelenleg 8,5 százalékos a munkanélküliségi ráta, a nyilvántartott munkanélküliek 72 százaléka pedig már nem kap semmilyen juttatást. Idén 3529 munkaadó tett le jelentést a pénzügyhöz, kétszázzal kevesebb, mint egy évvel korábban, ennek ellenére az alkalmazottak száma 1200 fővel növekedett, és elérte a 46 700-at. Kelemen Tibor szerint ennek az a magyarázata, hogy azok a cégek, amelyek túlélték a válságot, megerősödtek, és növelték az alkalmazottaik számát. Gondot jelent viszont, hogy az átlagbér 5 lejjel csökkent, egy háromszéki bruttó havi keresete 1171 lej.

Ennek fő oka, hogy az alkalmazottakat általában szakképzetlenként veszik fel minimálbérrel, majd menet közben a munkahelyen tanulják meg a szakmát, de a besorolásuk és a fizetésük ritkán változik. A megyében az is gondot jelent, hogy a munkanélküliek többsége nem végezte el az elemi iskolát, a 7600 állástalan közül 5000 kevesebb mint nyolc osztályt végzett, sokan írástudatlanok. A második esély programban próbálják őket beiskolázni, jelenleg mintegy hatvanan járnak iskolába, az ősztől újabb 25 év alatti fiatal számára indítanak elemi osztályokat.