2012. március 21., 08:552012. március 21., 08:55
A Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője ugyanakkor közölte, aki visszautasítja a felkínált állást, munkanélküliként nyilvántartásba veszik, ám nem folyósítanak számukra segélyt. Amint arról beszámoltunk, az LRO nadrággyárat átszervezik, a megrendelések csökkenése miatt a jelenlegi hatszáz munkásból március végén négyszázat elbocsátanak. Őket a tervek szerint átvenné az Autoliv autóalkatrész-gyártó vállalat a Sepsiszentgyörgyön idén megnyíló gyárába.
A képzett és szakképzetlen varrónőkért azonban nagy a harc, az elbocsátás hírére a városban működő valamennyi nadrággyár jelezte az ügynökségnek, hogy alkalmazná őket, a TTC gyár például száz állást hirdetett meg, hogy a jelenlegi alkalmazottainak ne kelljen túlórázniuk. Az LRO-nál dolgozók azonban ódzkodnak a többi nadrággyártól, mert attól félnek, azokban még „németesebbek” a módszerek, másrészt az alkalmazásnál csak a minimálbért kapják. Azonban úgy tűnik, nem lesz választásuk. Kelemen ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy hátrányt jelent, ha az alkalmazottak nem tagjai a szakszervezetnek, hiszen az elbocsátáskor nem kapnak semmilyen kárpótlást.
Kovászna megyében egyébként jelenleg 8,5 százalékos a munkanélküliségi ráta, a nyilvántartott munkanélküliek 72 százaléka pedig már nem kap semmilyen juttatást. Idén 3529 munkaadó tett le jelentést a pénzügyhöz, kétszázzal kevesebb, mint egy évvel korábban, ennek ellenére az alkalmazottak száma 1200 fővel növekedett, és elérte a 46 700-at. Kelemen Tibor szerint ennek az a magyarázata, hogy azok a cégek, amelyek túlélték a válságot, megerősödtek, és növelték az alkalmazottaik számát. Gondot jelent viszont, hogy az átlagbér 5 lejjel csökkent, egy háromszéki bruttó havi keresete 1171 lej.
Ennek fő oka, hogy az alkalmazottakat általában szakképzetlenként veszik fel minimálbérrel, majd menet közben a munkahelyen tanulják meg a szakmát, de a besorolásuk és a fizetésük ritkán változik. A megyében az is gondot jelent, hogy a munkanélküliek többsége nem végezte el az elemi iskolát, a 7600 állástalan közül 5000 kevesebb mint nyolc osztályt végzett, sokan írástudatlanok. A második esély programban próbálják őket beiskolázni, jelenleg mintegy hatvanan járnak iskolába, az ősztől újabb 25 év alatti fiatal számára indítanak elemi osztályokat.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.