Hivatalos eljárást indított „hanyagság" miatt Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenlegi főigazgatója, volt francia gazdasági és pénzügyminiszter ellen a francia köztársasági bíróság (CJR) a Bernard Tapie üzletembernek 2008-ban nyújtott nagy összegű kártalanítás ügyében.
2014. augusztus 27., 16:152014. augusztus 27., 16:15
Erről maga az IMF-vezér tájékoztatta szerdán a francia hírügynökséget. Lagarde jelezte: nem kíván lemondani tisztségéről és fellebbez a döntés ellen, amelyet teljesen alaptalannak tart.
A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó bíróság kedden negyedik alkalommal hallgatta ki az IMF-főigazgatót az Adidas sportszergyártó cég eladása körüli, a gyanú szerint az államot megkárosító szövevényes kártérítési ügyben, amelyben az állam 2008-ban összesen 403 millió euró kártérítést fizetett Bernard Tapie üzletembernek, a cég korábbi tulajdonosának.
A vitatott kártérítési ügy húsz évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor Tapie eladta az Adidast egy francia állami vállalatnak. Az ügyben eddig öt ember ellen emeltek vádat, köztük Bernard Tapie ellen is. A 70 éves marseille-i üzletembert azzal vádolják, hogy az ő ötlete alapján fordult választott bírósághoz 2007-ben Christine Lagarde akkori gazdasági és pénzügyminiszter annak érdekében, hogy megegyezéssel zárják le a 15 éve tartó pereskedést.
A nyomozók azt gyanítják, hogy a francia kormány azért vitte választott bíróság elé a jogvitát, hogy a marseille-i üzletember gyorsabban hozzájusson az államtól követelt kártérítéshez. A bíróság azt vizsgálja, pontosan milyen szerepe volt Lagarde-nak abban, hogy nem hagyományos jogi úton, hanem választott bíróság előtt zárták le az ügyet.
Felmerült az a gyanú, hogy Nicolas Sarkozy akkori államfő így hálálta meg, hogy Tapie őt támogatta a 2007-es elnökválasztási kampányban. Az ügyészség már eljárást indított a döntést kimondó bíró ellen (akiről kiderült: eltitkolta, hogy régi barátság fűzi Tapie-hoz), továbbá az adósságrendezésre létrehozott konzorcium volt vezetője, Jean-Francois Rocchi és Lagarde volt kabinetfőnöke, Stéphane Richard ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!