
A Székelyföldön is volt már szükség Unión kívüli munkaerőre. A Srí Lanka-i pékek története mindenki számára ismerősen csenghet
Fotó: Beliczay László
Egyelőre nem tudnak az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkásokat alkalmazni a munkaerőhiánnyal küszködő romániai vállalkozások, miután a Ciucă-kabinet máig nem fogadta el azt a jogszabálytervezetet, amely meghatározza az idénre meglebegtetett 100 ezer fős keretet. Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója azt mondja, igény lenne, ám szerinte a vonatkozó rendelet kiadását azért is halogatják, mert a tervezett százezer fő túl sok.
2022. január 26., 08:272022. január 26., 08:27
Bár még tavaly előkészítették a tervezetet, ami szerint 100 ezer, Európai Unión kívülről érkező vendégmunkás foglalkoztatását engedélyezik a 2022-es év folyamán Romániában, a bukaresti kormány azóta sem fogadta el a vonatkozó rendeletet. A munkáltatók eközben munkaerőhiánnyal küzdenek, be is nyújtották a kérelmeket, hogy nem európai uniós állampolgárokat alkalmazhassanak, ám erre idén még nem kaptak engedélyt.
– nyilatkozta a késlekedés kapcsán a Hotnews portálnak Romulus Badea, a romániai munkaerő-importőrök szövetségének alelnöke. Rámutatott: egy hónapja nem lehet kéréseket rendezni, mert ha a kormány nem hagyja jóvá a keretet, az idegenrendészeti hivatal nem ad ki engedélyeket. Badea elismerte, hogy a tavalyi keretet nem használták ki, ám ami megmaradt, nem hozhatták át erre az évre.
A portál információi szerint amúgy
Ugyanakkor összegyűjtöttek néhány bérajánlatot is: a hegesztőknek 800–1000 dollárt, szakácssegédeknek 450, séfeknek 800–1200, az építkezésben 550–1000 dollárt kínálnak szakképesítéstől függően, a szobalányoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak 450, a mezőgazdasági gépkezelőknek 700 dollárt kínálnak.
Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer, 2020-ban 25 ezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkást fogadott be, majd tavaly a kormány ötvenezerre emelte az innen alkalmazható éves munkavállalói kvótát. Békési Csabától, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetőjétől megtudtuk, a munkaerőhiánnyal küszködő romániai vállalkozások már idén is sok kérvényt nyújtottak be, hogy az EU-n kívülről alkalmazhassanak.
Mint részletezte, Bihar megyében, de általában az országban is az a jellemző, hogy szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerőt keresnek. A tavaly megfogalmazott tervezetben az szerepelt, hogy idei kontingensben 100 ezer vendégmunkás szerepel, tehát legtöbb ennyi külföldi állampolgár alkalmazását lehet engedélyezni, ám ez a kormányrendelet még nem jött ki, erősítette meg Békési Csaba. Rámutatott,
„Ebből a megvilágításból a százezer soknak tűnik, nem valószínű, hogy szükség lesz ennyi vendégmunkásra” – mondta az igazgató, aki valószínűnek tartja, hogy azért napolták el a rendelet elfogadását, mert változtatnak a számon. Meglátása szerint a százezres szám inkább egy üzenet a munkáltatók részéről a hazai munkavállalóknak.
„Figyelembe véve, hogy tavaly országos szinten a húszezret sem érte el az Unión kívüli országokból behozott munkások száma, a százezer soknak tűnik. Ez inkább egy pszichológiai határérték, egy üzenet a munkáltatók részéről a hazai munkavállalóknak: ha ti nem vállaljátok a munkát, hozunk munkaerőt külföldről.
– fejtette ki Békési Csaba.
Az építőipar hatalmas munkaerőhiánnyal küzd. A sztrádákon is szükség lehet vendégmunkásokra
Fotó: Pixabay.com
Hangsúlyozta egyúttal, nem lesz probléma, előbb-utóbb elkezdődhet az engedélyeztetés, kérvényeket addig is be lehet nyújtani. Meglátása szerint ugyanakkor a külföldi munkaerő foglalkoztatása rövid távú megoldás, ez orvosolja ugyan a munkaerőhiányt, de közép- és hosszú távon nem lehet erre alapozni egy vállalkozást, annál is inkább, mert általában szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkavállalókat alkalmaznak. Van néhány kivétel is, például, ha vietnami jellegű éttermet működtetnek, akkor Vietnamból hoznak szakácsokat – példálózott a szakember.
– szögezte le Békési Csaba. Ugyanakkor elismerte, hogy ez nagy kihívás a vállalkozóknak, mert évről évre csökken a munkavállalók száma. Európában, de Romániában is fokozottan jellemző a népesség elöregedése, a kilencvenes évek óta negatív a szaporulat, sőt tavaly történelmi rekordot döntött a születések és az elhalálozások közötti negatív különbség, 187 ezerrel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, tehát egy Nagyvárad nagyságú város népessége tűnt el. Másrészt
Mindez nagymértékben befolyásolja a munkaerőpiacot – véli Békési Csaba, aki szerint az idei esztendő nagy kihívása, hogy az előző évek tapasztalatából tanulva, a munkaadók miként viszonyulnak az alkalmazottaikhoz. „Oda kell figyelniük arra, hogy a munkavállaló jól érezze magát a munkahelyén, nem szabad kihasználni, meg kell becsülni, konstruktív partnerkapcsolatot kell kiépíteni, hiszen hiába a technológiai fejlesztés, az anyagi háttér, ha nincs munkaerő, mindez nem elég” – tanácsolja a munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője a vállalkozóknak.
Mihai Daraban, a román kereskedelmi és iparkamara elnöke nemrég rámutatott, a hazai üzleti szféra számára a munkaerődeficit jelenti az egyik legnagyobb kihívást az elmúlt években, éppen ezért a köztestület gazdasági érdekképviseletként folyamatosan azt szorgalmazza, hogy a mindenkori kormányok lazítsanak a külföldi vendégmunkások alkalmazásának szabályozásán. Daraban úgy véli, lehetetlen küldetésnek számít hazacsalogatni a külföldre távozott román állampolgárokat, és a munkaerőhiányt csakis EU-n kívüli munkavállalókkal lehet pótolni.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!