A Székelyföldön is volt már szükség Unión kívüli munkaerőre. A Srí Lanka-i pékek története mindenki számára ismerősen csenghet
Fotó: Beliczay László
Egyelőre nem tudnak az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkásokat alkalmazni a munkaerőhiánnyal küszködő romániai vállalkozások, miután a Ciucă-kabinet máig nem fogadta el azt a jogszabálytervezetet, amely meghatározza az idénre meglebegtetett 100 ezer fős keretet. Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója azt mondja, igény lenne, ám szerinte a vonatkozó rendelet kiadását azért is halogatják, mert a tervezett százezer fő túl sok.
2022. január 26., 08:272022. január 26., 08:27
Bár még tavaly előkészítették a tervezetet, ami szerint 100 ezer, Európai Unión kívülről érkező vendégmunkás foglalkoztatását engedélyezik a 2022-es év folyamán Romániában, a bukaresti kormány azóta sem fogadta el a vonatkozó rendeletet. A munkáltatók eközben munkaerőhiánnyal küzdenek, be is nyújtották a kérelmeket, hogy nem európai uniós állampolgárokat alkalmazhassanak, ám erre idén még nem kaptak engedélyt.
– nyilatkozta a késlekedés kapcsán a Hotnews portálnak Romulus Badea, a romániai munkaerő-importőrök szövetségének alelnöke. Rámutatott: egy hónapja nem lehet kéréseket rendezni, mert ha a kormány nem hagyja jóvá a keretet, az idegenrendészeti hivatal nem ad ki engedélyeket. Badea elismerte, hogy a tavalyi keretet nem használták ki, ám ami megmaradt, nem hozhatták át erre az évre.
A portál információi szerint amúgy
Ugyanakkor összegyűjtöttek néhány bérajánlatot is: a hegesztőknek 800–1000 dollárt, szakácssegédeknek 450, séfeknek 800–1200, az építkezésben 550–1000 dollárt kínálnak szakképesítéstől függően, a szobalányoknak és a mezőgazdasági dolgozóknak 450, a mezőgazdasági gépkezelőknek 700 dollárt kínálnak.
Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer, 2020-ban 25 ezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkást fogadott be, majd tavaly a kormány ötvenezerre emelte az innen alkalmazható éves munkavállalói kvótát. Békési Csabától, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség vezetőjétől megtudtuk, a munkaerőhiánnyal küszködő romániai vállalkozások már idén is sok kérvényt nyújtottak be, hogy az EU-n kívülről alkalmazhassanak.
Mint részletezte, Bihar megyében, de általában az országban is az a jellemző, hogy szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerőt keresnek. A tavaly megfogalmazott tervezetben az szerepelt, hogy idei kontingensben 100 ezer vendégmunkás szerepel, tehát legtöbb ennyi külföldi állampolgár alkalmazását lehet engedélyezni, ám ez a kormányrendelet még nem jött ki, erősítette meg Békési Csaba. Rámutatott,
„Ebből a megvilágításból a százezer soknak tűnik, nem valószínű, hogy szükség lesz ennyi vendégmunkásra” – mondta az igazgató, aki valószínűnek tartja, hogy azért napolták el a rendelet elfogadását, mert változtatnak a számon. Meglátása szerint a százezres szám inkább egy üzenet a munkáltatók részéről a hazai munkavállalóknak.
„Figyelembe véve, hogy tavaly országos szinten a húszezret sem érte el az Unión kívüli országokból behozott munkások száma, a százezer soknak tűnik. Ez inkább egy pszichológiai határérték, egy üzenet a munkáltatók részéről a hazai munkavállalóknak: ha ti nem vállaljátok a munkát, hozunk munkaerőt külföldről.
– fejtette ki Békési Csaba.
Az építőipar hatalmas munkaerőhiánnyal küzd. A sztrádákon is szükség lehet vendégmunkásokra
Fotó: Pixabay.com
Hangsúlyozta egyúttal, nem lesz probléma, előbb-utóbb elkezdődhet az engedélyeztetés, kérvényeket addig is be lehet nyújtani. Meglátása szerint ugyanakkor a külföldi munkaerő foglalkoztatása rövid távú megoldás, ez orvosolja ugyan a munkaerőhiányt, de közép- és hosszú távon nem lehet erre alapozni egy vállalkozást, annál is inkább, mert általában szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkavállalókat alkalmaznak. Van néhány kivétel is, például, ha vietnami jellegű éttermet működtetnek, akkor Vietnamból hoznak szakácsokat – példálózott a szakember.
– szögezte le Békési Csaba. Ugyanakkor elismerte, hogy ez nagy kihívás a vállalkozóknak, mert évről évre csökken a munkavállalók száma. Európában, de Romániában is fokozottan jellemző a népesség elöregedése, a kilencvenes évek óta negatív a szaporulat, sőt tavaly történelmi rekordot döntött a születések és az elhalálozások közötti negatív különbség, 187 ezerrel kevesebben születtek, mint ahányan meghaltak, tehát egy Nagyvárad nagyságú város népessége tűnt el. Másrészt
Mindez nagymértékben befolyásolja a munkaerőpiacot – véli Békési Csaba, aki szerint az idei esztendő nagy kihívása, hogy az előző évek tapasztalatából tanulva, a munkaadók miként viszonyulnak az alkalmazottaikhoz. „Oda kell figyelniük arra, hogy a munkavállaló jól érezze magát a munkahelyén, nem szabad kihasználni, meg kell becsülni, konstruktív partnerkapcsolatot kell kiépíteni, hiszen hiába a technológiai fejlesztés, az anyagi háttér, ha nincs munkaerő, mindez nem elég” – tanácsolja a munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője a vállalkozóknak.
Mihai Daraban, a román kereskedelmi és iparkamara elnöke nemrég rámutatott, a hazai üzleti szféra számára a munkaerődeficit jelenti az egyik legnagyobb kihívást az elmúlt években, éppen ezért a köztestület gazdasági érdekképviseletként folyamatosan azt szorgalmazza, hogy a mindenkori kormányok lazítsanak a külföldi vendégmunkások alkalmazásának szabályozásán. Daraban úgy véli, lehetetlen küldetésnek számít hazacsalogatni a külföldre távozott román állampolgárokat, és a munkaerőhiányt csakis EU-n kívüli munkavállalókkal lehet pótolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!