Az ANSVA 2006-ban megjelentetett 301-es számú rendelete szerint a kistermelõk csak saját megyéjükben értékesíthetik termékeiket, nem adhatják el szabad árusításban a saját gazdaságukból származó szárnyas- vagy nyúlhúst, a vadhúst, tejet, tojást vagy mézet ezek származási településén kívül, legfeljebb a szomszédos településeken. Emellett pedig regisztrálniuk kell tevékenységüket a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hivatalnál. A jogszabály alkalmazásának határidejét azonban több ízben is elnapolták, a mezõgazdasági minisztérium utoljára a 2008-as év végét jelölte ki végsõ határidõként. Ez a türelmi idõszak lehetõséget ad a termelõknek, hogy regisztrálják tevékenységüket és vállalkozásukat, s az élelmiszeralapanyagok feldolgozását a szükséges élelmiszer-biztonsági elõírásoknak megfelelõvé tegyék. Az összesítések szerint 2007 közepén a romániai termelõknek mindössze 20 százaléka regisztrálta magát az állat-egészségügyi igazgatóságnál, ugyanakkor az állati eredetû termékeknek 50–60 százalékát szabadárusításban értékesítik. A jogszabály alkalmazásának halasztását a mezõgazdasági minisztérium kérte, mivel a romániai termelõk közül igen kevesen feleltek meg az új elõírásoknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok