
Fotó: A szerző felvétele
Amióta az államosító kommunista rendszer elsöpörte a régi Hargitát, az Elekest vagy a Súrlott Grádicsot, az azt követő vadkapitalizmus pedig a főtér sokadik bankjává minősítette át a város vendéglátóiparának több évtizedes jelképét, a Maros éttermet, majd bezárásra ítélte a somostetői kerthelyiséget, Vásárhelyen szép lassan a Laci Csárda lett a hagyományos magyar konyha zászlóvivője. „Ha regáti vendégeim vannak, mindig ide hozom őket, hogy kóstoljanak bele a helyi jellegzetességekbe. Mondanom sem kell, mennyire el vannak ragadtatva attól, amit látnak, hallanak, és főleg esznek” – meséli egy román nemzetiségű pszichológusnő. A cigánytéglából készült falak, a szúette oszlopok és gerendák, a rajtuk lógó korondi edények, vagy a búbos kályha épp olyan fontos eleme a csárdának, mint az esténként zenélő cigánybanda vagy a fatányéros ételkülönlegességek.
Cigányzene, nem manele
Gyárfás József, a Maros Művészegyüttes zenésze és cigánybandája már öt éve, nap mint nap, hét órától fél tizenkettőig húzzák a nótát. „Már csak ezért is megéri ide jönni, mert nem gépzene bömböl, hanem a kedvenc nótáinkat hallgathatjuk, ha meg olyan a társaságunk meg a kedvünk, mi is Gyárfásékkal együtt énekelünk” – mondja a középkorú Szász András, aki visszatérő vendégnek számít. „Amíg a ţurait húzzák, eszünk. Amikor áttérnek a mi zenénkre, gyakran nótázunk mi is. Alig tíz lejért pedig a füledbe játsszák azt, amit kérsz” – teszi hozzá elégedetten. Szavait Duka Miklós, a Malom utcai Tempo vendéglő és a vele egybenőtt Laci Csárda vezetője is megerősíti. Mint mondja, Gyárfás Józsi és zenekara éppen olyan jól játssza a magyar, mint a román zenét, de ha kell, a német vagy francia vendégeknek is képes egy-két dallal kedveskedni.
„Készíthetsz bármilyen egzotikumot”
„Egy biztos: készíthetsz bármilyen egzotikumot, a vendégek kilencven százaléka akkor is a hagyományos ételeket részesíti előnyben” – illusztrálja a vendégek szokásait Duka Miklós, a Tempo vendéglő és a Laci Csárda vezetője. Megfejtetlen rejtély a gasztronómiai hagyományőrzés a több mint húszéves régiséggel rendelkező főpincér számára is, aki nem érti: a vendégek nagytöbbsége miért nem próbálkozik a nemzetközi konyha ínyencségeivel.
Zsíros kenyér – télen-nyáron
A vendég egyébként itt nagy úr: esténként hagymával leszórt zsíros kenyérrel és egy kupica pálinkával fogadják. „Aki először lépi át a küszöbünket, azt nagyon meglepi, hogy Romániában létezik ilyen. Különben a vendégek kérésére foglaltuk az étrendbe a füstölt oldalast is, mely ma az oly sok mindennel megrakott betyárok tálja és a csülök Laci-módra elnevezésű ételek mellett az egyik leggyakrabban rendelt eledel” – büszkélkedik a főnök. Az előbbit hatalmas fatányéron szolgálják, melyet füstölt oldalassal, cigánypecsenyével, sült szalonnával, csülökkel, párolt káposztával, illetve hasábburgonyával raknak meg. Ehhez még hozzáadódik a vegyes saláta. Ára 70 lej, de fenséges adag négy személy jóllaktatására. Idénytől függetlenül a rangsor élén található a töltött káposzta, a báránysült meg a különböző gulyások. Különben a két vendéglő, melyben a főzést ugyanaz a séf irányítja, abban különbözik, hogy a Tempo étrendjébe – a panzióban megszálló idegenek kedvéért – becsempészték a nemzetközi konyhát is, míg a Laci Csárda elsősorban az erdélyi hagyományos eledeleket kínálja.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?