Fotó: Gozner Gertrud
2008. február 06., 00:002008. február 06., 00:00
és amennyiben az sérti az uniós kereskedelmi törvényeket, közösségi szinten szabályozza az áruházláncok jogait és kötelességeit. Hegyi bejelentette: az aláírásgyűjtés sikerrel zárult. A képviselők 60 százaléka, azaz 438 fő aláírta, így a kezdeményezés parlamenti többségi állásfoglalás lett, és a brüsszeli bizottságnak a vizsgálat ügyében nyilatkoznia kell. A kezdeményezés indoklásául azt hozták fel, hogy úgy tűnik, a szupermarketek egész Európában kiszorítják a piacról a kiskereskedőket, és nyomott átvételi áraikkal megnehezítik a termelők, beszállítók helyzetét. Sok helyen saját munkavállalóik is arról panaszkodnak, hogy jogaikat megnyirbálják. Az üzletek mesterségesen nyomott árakat tartva visszaélnek a beszállítók helyzetével, megtévesztő reklámjaikkal és üzleti praktikáikkal pedig a fogyasztókkal szemben nem tisztességesek – vélik a kezdeményezők. Dominanciára törő tevékenységük hosszabb távon a választékot és a fogyasztók választási lehetőségeit korlátozza az EP-tagok szerint. Ráadásul számos példa mutatja, sokszor a vásárlók jogai sérülnek a lejárt szavatosságú, rossz termékekkel. A kezdeményezők között szocialista, zöld és konzervatív párti is akadt.
„Nagyon kevés hasonló kezdeményezés esetén sikerül a képviselők több mint felének támogatását megszerezni. A rekordszám jelzi, hogy valóban gondok vannak a szupermarketek megítélésével. Az érdemi vizsgálat mindenki, így az iparág érdekeit is szolgálja, hiszen tiszta vizet önthet a pohárba” – áll a vizsgálat indoklásában. „Kétségtelen tény, hogy a szupermarketeknek óriási a versenyelőnye. Ezt kár tagadni. A vizsgálatnak azt kell kiderítenie, hogy csak élnek, vagy vissza is élnek-e a versenyelőnyükkel. Előző esetben versenytársaiknak kell jobban megszervezniük magukat, utóbbi esetben jogilag is korlátozni kell a szupermarketek működését” – összegezte a kezdeményezést Hegyi Gyula.
Néhány EU-tagállamban már létezik nemzeti szabályozás a témában. Mivel azonban olyan hálózatokról van szó, amelyek sok országban, az EU egészében megtalálhatók, a képviselők uniós szintű fellépést tartanak szükségesnek. Azt kérik a brüsszeli bizottságtól, vizsgálja meg, a nagyáruházláncok tevékenysége mennyiben felel meg az európai normáknak. Azt is szeretnék, ha a brüsszeli szervek új szabályokat fogalmaznának meg uniós szinten a szupermarketekkel szemben a fogyasztók, a dolgozók és a beszállítók jobb védelme érdekében.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok