
Fotó: Gozner Gertrud
2008. február 06., 00:002008. február 06., 00:00
és amennyiben az sérti az uniós kereskedelmi törvényeket, közösségi szinten szabályozza az áruházláncok jogait és kötelességeit. Hegyi bejelentette: az aláírásgyűjtés sikerrel zárult. A képviselők 60 százaléka, azaz 438 fő aláírta, így a kezdeményezés parlamenti többségi állásfoglalás lett, és a brüsszeli bizottságnak a vizsgálat ügyében nyilatkoznia kell. A kezdeményezés indoklásául azt hozták fel, hogy úgy tűnik, a szupermarketek egész Európában kiszorítják a piacról a kiskereskedőket, és nyomott átvételi áraikkal megnehezítik a termelők, beszállítók helyzetét. Sok helyen saját munkavállalóik is arról panaszkodnak, hogy jogaikat megnyirbálják. Az üzletek mesterségesen nyomott árakat tartva visszaélnek a beszállítók helyzetével, megtévesztő reklámjaikkal és üzleti praktikáikkal pedig a fogyasztókkal szemben nem tisztességesek – vélik a kezdeményezők. Dominanciára törő tevékenységük hosszabb távon a választékot és a fogyasztók választási lehetőségeit korlátozza az EP-tagok szerint. Ráadásul számos példa mutatja, sokszor a vásárlók jogai sérülnek a lejárt szavatosságú, rossz termékekkel. A kezdeményezők között szocialista, zöld és konzervatív párti is akadt.
„Nagyon kevés hasonló kezdeményezés esetén sikerül a képviselők több mint felének támogatását megszerezni. A rekordszám jelzi, hogy valóban gondok vannak a szupermarketek megítélésével. Az érdemi vizsgálat mindenki, így az iparág érdekeit is szolgálja, hiszen tiszta vizet önthet a pohárba” – áll a vizsgálat indoklásában. „Kétségtelen tény, hogy a szupermarketeknek óriási a versenyelőnye. Ezt kár tagadni. A vizsgálatnak azt kell kiderítenie, hogy csak élnek, vagy vissza is élnek-e a versenyelőnyükkel. Előző esetben versenytársaiknak kell jobban megszervezniük magukat, utóbbi esetben jogilag is korlátozni kell a szupermarketek működését” – összegezte a kezdeményezést Hegyi Gyula.
Néhány EU-tagállamban már létezik nemzeti szabályozás a témában. Mivel azonban olyan hálózatokról van szó, amelyek sok országban, az EU egészében megtalálhatók, a képviselők uniós szintű fellépést tartanak szükségesnek. Azt kérik a brüsszeli bizottságtól, vizsgálja meg, a nagyáruházláncok tevékenysége mennyiben felel meg az európai normáknak. Azt is szeretnék, ha a brüsszeli szervek új szabályokat fogalmaznának meg uniós szinten a szupermarketekkel szemben a fogyasztók, a dolgozók és a beszállítók jobb védelme érdekében.
Hírösszefoglaló
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.