Frissítés. Nehéz egységes álláspontot kialakítani a négynapos munkahét kérdésében, de egyre több a kísérlet
Fotó: Haáz Vince
A belga parlament döntése értelmében négynapos munkahetet vezet be Brüsszel. Belgiumban a tervezet szerint a munkavállalók maguk dönthetnek az új munkarendről, amely szerint – négynapos munkahét választása esetén – fél évig érvényben marad döntésük, azt követően nyílik csak mód annak felülvizsgálatra.
2022. február 19., 12:192022. február 19., 12:19
2022. február 19., 12:352022. február 19., 12:35
A Híradó.hu beszámolója szerint a brüsszeli parlament döntése a 2022. januári munkanélküliségi adatok tükrében figyelemre méltó, ugyanis Belgiumban 1983 óta a legmagasabb, 7 százalékos a munkanélküliségi ráta,
Amint arról beszámoltunk, a világ több országában kísérleteztek már a négynapos munkahéttel, amelynek „szele” Erdélybe is eljutott. Tavaly tavasszal egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a nem új keletű, ám a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán egyre többek által népszerűsített, illetve alkalmazott projektbe. Bajkó Tibor, a Tig-Rad System építőipari vállalat vezetője a Krónika megkeresésére tavaly nyáron úgy nyilatkozott, sikertörténetként értékeli a négynapos munkahét bevezetését. A cégnél március 15-én vezették be a munkavállalók képviselőivel egyeztetve, hogy négy napig a 8 óra helyett 10-et dolgoznak, ám cserébe kapnak egy szabadnapot, tehát háromnapos lesz a hétvégéjük.
Nem szólok ugyan bele a többi vállalkozó stratégiájába, de merem javasolni ezt a megoldást, aki teheti, próbálja meg, hiszen komoly energiák szabadulnak fel” – osztotta meg tapasztalatait a gyergyószentmiklósi üzletember. Később a vállalkozó azt nyilatkozta, egyöntetűen azt a döntést hozták, hogy a négynapos munkahét érvényben marad tavaly november 1. után is.
Vonatkozó cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy „elsöprő sikerként” értékelték Izlandon is a kísérleti jelleggel bevezetett négynapos munkahetet: nem változott, sőt akár nőtt is a hatékonyság, ráadásul jelentősen javult az alkalmazottak egészsége, helyreállt a munka és a magánélet közötti egyensúly. Az alkalmazottak a rövidebb munkaprogram mellett is korábbi fizetésüket kapták. 2500 dolgozó vett részt a „kísérletben”, ami az ország lakosságának nagyjából 1 százalékát jelenti. Ők a korábbi 40 órás munkahét után már csak heti 35–36 órát dolgoztak. A program sikere nyomán a BBC beszámolója szerint a szakszervezetek megkezdték a munkaszerződések újratárgyalását, és tavaly már az izlandi alkalmazottak 86 százaléka vagy kevesebb ideig dolgozott ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot.
Akkora sikere volt Izlandon a négynapos munkahétnek, hogy mára már a szigetország alkalmazottainak 86 százaléka kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot. Gyergyószentmiklóson is sikertörténetről beszélnek.
Ugyanakkor a Híradó.hu szombati cikke szerint nem mindenhol lelkesednek hasonlóképpen az ötletért. A brit Chartered Management Institute elvégzett kutatása szerint a szigetországban vizsgált cégek vezetőinek mindössze 7 százaléka tett kísérletet a négynapos munkahét bevezetésére, és mindössze 20 százalékuk fontolta meg a kérdést.
Próbálkoztak ezzel Új-Zélandon is, illetve a Panasonic óriáscég is felajánlotta dolgozóinak a rövidített munkahetet, mégpedig a kiégés és a túlterheltség csökkentése végett. A legnagyobb japán gazdasági lap, a Nikkei által közölt felmérés szerint a felkelő nap országa vállalatainak csupán 8 százaléka kínált heti négynapos munkahetet.
Az amerikai AMN által megszólaltatott munkaügyi tanácsadók szerint nem feltétlen jó ötlet a csökkentett munkaidő bevezetése, ugyanis a heti négy-, tízórás munkanap negatív hatással lehet az innovatív gondolkodásra, a munka minőségére, illetve a termelékenységre – olvasható a Híradó.hu-n. A U. S. News témában megjelent cikke szerint nem lehet egységes álláspontot kialakítani a kérdésben, ugyanis
Az amerikai Gallup Intézet kimutatása szerint a munkahét hossza és a „kiégés állapota” között sincs feltétlen közvetlen összefüggés: a négy napot dolgozók kiégésének mértéke nem szignifikáns az ötnapos munkahétben dolgozókéhoz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!