Frissítés. Nehéz egységes álláspontot kialakítani a négynapos munkahét kérdésében, de egyre több a kísérlet
Fotó: Haáz Vince
A belga parlament döntése értelmében négynapos munkahetet vezet be Brüsszel. Belgiumban a tervezet szerint a munkavállalók maguk dönthetnek az új munkarendről, amely szerint – négynapos munkahét választása esetén – fél évig érvényben marad döntésük, azt követően nyílik csak mód annak felülvizsgálatra.
2022. február 19., 12:192022. február 19., 12:19
2022. február 19., 12:352022. február 19., 12:35
A Híradó.hu beszámolója szerint a brüsszeli parlament döntése a 2022. januári munkanélküliségi adatok tükrében figyelemre méltó, ugyanis Belgiumban 1983 óta a legmagasabb, 7 százalékos a munkanélküliségi ráta,
Amint arról beszámoltunk, a világ több országában kísérleteztek már a négynapos munkahéttel, amelynek „szele” Erdélybe is eljutott. Tavaly tavasszal egy gyergyószentmiklósi cég is belevágott a nem új keletű, ám a koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán egyre többek által népszerűsített, illetve alkalmazott projektbe. Bajkó Tibor, a Tig-Rad System építőipari vállalat vezetője a Krónika megkeresésére tavaly nyáron úgy nyilatkozott, sikertörténetként értékeli a négynapos munkahét bevezetését. A cégnél március 15-én vezették be a munkavállalók képviselőivel egyeztetve, hogy négy napig a 8 óra helyett 10-et dolgoznak, ám cserébe kapnak egy szabadnapot, tehát háromnapos lesz a hétvégéjük.
Nem szólok ugyan bele a többi vállalkozó stratégiájába, de merem javasolni ezt a megoldást, aki teheti, próbálja meg, hiszen komoly energiák szabadulnak fel” – osztotta meg tapasztalatait a gyergyószentmiklósi üzletember. Később a vállalkozó azt nyilatkozta, egyöntetűen azt a döntést hozták, hogy a négynapos munkahét érvényben marad tavaly november 1. után is.
Vonatkozó cikkünkben arról is beszámoltunk, hogy „elsöprő sikerként” értékelték Izlandon is a kísérleti jelleggel bevezetett négynapos munkahetet: nem változott, sőt akár nőtt is a hatékonyság, ráadásul jelentősen javult az alkalmazottak egészsége, helyreállt a munka és a magánélet közötti egyensúly. Az alkalmazottak a rövidebb munkaprogram mellett is korábbi fizetésüket kapták. 2500 dolgozó vett részt a „kísérletben”, ami az ország lakosságának nagyjából 1 százalékát jelenti. Ők a korábbi 40 órás munkahét után már csak heti 35–36 órát dolgoztak. A program sikere nyomán a BBC beszámolója szerint a szakszervezetek megkezdték a munkaszerződések újratárgyalását, és tavaly már az izlandi alkalmazottak 86 százaléka vagy kevesebb ideig dolgozott ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot.
Akkora sikere volt Izlandon a négynapos munkahétnek, hogy mára már a szigetország alkalmazottainak 86 százaléka kevesebb ideig dolgozik ugyanazért a fizetésért, vagy a közeljövőben megkapja ezt a jogot. Gyergyószentmiklóson is sikertörténetről beszélnek.
Ugyanakkor a Híradó.hu szombati cikke szerint nem mindenhol lelkesednek hasonlóképpen az ötletért. A brit Chartered Management Institute elvégzett kutatása szerint a szigetországban vizsgált cégek vezetőinek mindössze 7 százaléka tett kísérletet a négynapos munkahét bevezetésére, és mindössze 20 százalékuk fontolta meg a kérdést.
Próbálkoztak ezzel Új-Zélandon is, illetve a Panasonic óriáscég is felajánlotta dolgozóinak a rövidített munkahetet, mégpedig a kiégés és a túlterheltség csökkentése végett. A legnagyobb japán gazdasági lap, a Nikkei által közölt felmérés szerint a felkelő nap országa vállalatainak csupán 8 százaléka kínált heti négynapos munkahetet.
Az amerikai AMN által megszólaltatott munkaügyi tanácsadók szerint nem feltétlen jó ötlet a csökkentett munkaidő bevezetése, ugyanis a heti négy-, tízórás munkanap negatív hatással lehet az innovatív gondolkodásra, a munka minőségére, illetve a termelékenységre – olvasható a Híradó.hu-n. A U. S. News témában megjelent cikke szerint nem lehet egységes álláspontot kialakítani a kérdésben, ugyanis
Az amerikai Gallup Intézet kimutatása szerint a munkahét hossza és a „kiégés állapota” között sincs feltétlen közvetlen összefüggés: a négy napot dolgozók kiégésének mértéke nem szignifikáns az ötnapos munkahétben dolgozókéhoz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!