
Az Európai Bizottság (EB) a pozitívumok ellenére „általánosságban véve” gyengén kezelte a 2008-as pénzügyi válságot: a tagállamok eltérő bánásmódban részesültek, a minőségellenőrzés korlátozott körű volt, a végrehajtást nem követték megfelelően nyomon, és a dokumentáció terén is hiányosságok adódtak – írta kedden közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).
2016. január 26., 19:352016. január 26., 19:35
2016. január 26., 21:332016. január 26., 21:33
A helyzetértékelés szerint a brüsszeli testület nem volt felkészülve az első pénzügyi segítségnyújtási kérelmekre a válság során, mert figyelmen kívül hagyta a korábbi figyelmeztető jeleket. A számvevőszék ugyanakkor megállapította, hogy az EB tapasztalat hiányában is sikerrel irányította a reformokat eredményező programokat.
A számvevők azt vizsgálták, hogy a bizottság miként irányította öt tagállam – Magyarország, Lettország, Románia, Írország és Portugália – esetében a pénzügyi segítségnyújtást. Megállapítást nyert, hogy a szervezet sikeresen vállalt fel új irányítási feladatokat, ami az időbeli korlátokat tekintve önmagában is eredménynek minősül. A válság továbbgyűrűzésével az EB egyre nagyobb szakértelemre tett szert, és az érintett tagállamokban az érdekelt felek széles körét vonta be a folyamatba – mutattak rá a dokumentumban.
A jelentés készítői számos pozitív eredményt soroltak fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a programok alapvetően teljesítették a célkitűzéseiket. A hiánycélok többnyire teljesültek, a strukturális hiányok eltérő mértékben bár, de javultak, a tagországok a programokban szereplő legtöbb feltételt teljesítették, és sikeresen indították el a reformokat – közölték.
A hiányosságok közül kiemelték, hogy a válságkezelés során hasonló helyzetben lévő országokkal szemben gyakran eltérő bánásmódot alkalmaztak. Egyes programokban a segítségnyújtás feltételei enyhébbek voltak, ami könnyebben teljesíthetővé tette azokat. Az előírt strukturális reformok nem minden esetben voltak arányosak a fennálló problémákkal, illetve azok nagyban eltérő megközelítést követtek.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a végrehajtás nem megfelelő nyomon követése miatt a bizottság nem tudta minden esetben teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a tagállamok valóban teljesítették-e a célokat. „A válság hatásai még ma is érezhetők, és a válaszként hozott hitelprogramok azóta több milliárd eurósra nőttek, ezért alapvető fontosságú, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból” – közölte Baudilio Tomé Muguruza, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
szóljon hozzá!