2010. február 08., 10:122010. február 08., 10:12
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision pénteken közölte, hogy a görög szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi londoni kereskedésben 437–447 bázispont között járt a 427,2 bázispontos előző záró után.
Ezek a CDS-díjszabások azt jelentik, hogy a görög törlesztési leállás ellen befektetői fedezetet kínáló piaci szereplők minden 10 millió euró görög kormánykötvény-adósság törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióiért évente 437–447 ezer euró közötti díjakat számítottak fel az irányadó ötéves futamidőre. Ez csaknem a tízszerese a szintén euróövezeti tag Németország CDS-árazásának, amely pénteken 44,9 bázisponton zárt.
A pénteki londoni zárásra azonban a „rekorderek” esetében is javult a helyzet: a CMA DataVision zárási adatsora szerint a görög CDS-díjszabás jóval az előző záró alá, 406,9 bázispontra süllyedt. Portugália CDS-árazása 233–
238, Spanyolországé 179–182 bázispont között mozgott pénteken napközben Londonban. A két ország esetében ezek is rekordszintek voltak. Estére azonban e két szuverén adós törlesztésbiztosítási tranzakciói is olcsóbbak lettek: a portugál CDS-kontraktusok ára 226,4, a spanyol CDS-ügyleteké 166,1 bázispontra csökkent.
Londoni elemzők már felvetették annak lehetőségét, hogy a piac esetleg nem fog elég időt engedni az EU-bizottságnak beterjesztett görög kiigazítási program elbírálására és végrehajtására, és ebben az esetben Görögország az euróövezet vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének minapi elemzése szerint a Görögországban kialakult helyzet súlyos aggodalom forrása az euróövezetben, amely „politikai és költségvetési unió nélküli pénzügyi unió”, és amelyben óriási a kockázata a görög járvány átterjedésének más, kisebb tagállamokra. Ez azt jelenti, hogy a valutaunió többi tagországának valamilyen módon mindenképpen ki kell állnia Görögország mellett, ha ez szükségessé válik, állt a JP Morgan londoni elemzésében.
A ház központi forgatókönyve azonban az, hogy Görögország külső segítség nélkül végre tudja hajtani a szükséges költségvetési kiigazítást. Az elemzés szerint ennek mértéke „nagyon nagy”, de nem elérhetetlen, ahogy azt más országok tapasztalatai mutatják.
A JP Morgan nem nevezte meg e „más országokat”, de egy korábbi, néhány hete kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját hajtotta végre – ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során –, és „nagyjából ez az a szigorítási mérték”, amelyre Görögországnak is szüksége lenne.
A The Economist című vezető londoni gazdasági-politikai folyóirat pénteken megjelent legújabb kiadása szerint az uniós illetékesek „elborzadnak” attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez „megalázó lenne Európa számára..., az euró hírneve forog kockán”.
Az EU készséggel együttműködött a valutaalappal, amikor Magyarország, Lettország és Románia kisegítéséről volt szó, de ezek az országok még nem tagjai az euróövezetnek.
Ha azonban Görögország szorulna IMF-mentőakcióra, az rávilágítana arra, hogy milyen gyenge a költségvetési lazaságok megakadályozását célzó euróövezeti mechanizmus. Emellett az európai illetékesek vonakodnak elismerni azt is, hogy az euró nem nyújt védelmet minden válsággal szemben, áll a The Economist pénteki írásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok