
2010. február 08., 10:122010. február 08., 10:12
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision pénteken közölte, hogy a görög szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi londoni kereskedésben 437–447 bázispont között járt a 427,2 bázispontos előző záró után.
Ezek a CDS-díjszabások azt jelentik, hogy a görög törlesztési leállás ellen befektetői fedezetet kínáló piaci szereplők minden 10 millió euró görög kormánykötvény-adósság törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióiért évente 437–447 ezer euró közötti díjakat számítottak fel az irányadó ötéves futamidőre. Ez csaknem a tízszerese a szintén euróövezeti tag Németország CDS-árazásának, amely pénteken 44,9 bázisponton zárt.
A pénteki londoni zárásra azonban a „rekorderek” esetében is javult a helyzet: a CMA DataVision zárási adatsora szerint a görög CDS-díjszabás jóval az előző záró alá, 406,9 bázispontra süllyedt. Portugália CDS-árazása 233–
238, Spanyolországé 179–182 bázispont között mozgott pénteken napközben Londonban. A két ország esetében ezek is rekordszintek voltak. Estére azonban e két szuverén adós törlesztésbiztosítási tranzakciói is olcsóbbak lettek: a portugál CDS-kontraktusok ára 226,4, a spanyol CDS-ügyleteké 166,1 bázispontra csökkent.
Londoni elemzők már felvetették annak lehetőségét, hogy a piac esetleg nem fog elég időt engedni az EU-bizottságnak beterjesztett görög kiigazítási program elbírálására és végrehajtására, és ebben az esetben Görögország az euróövezet vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének minapi elemzése szerint a Görögországban kialakult helyzet súlyos aggodalom forrása az euróövezetben, amely „politikai és költségvetési unió nélküli pénzügyi unió”, és amelyben óriási a kockázata a görög járvány átterjedésének más, kisebb tagállamokra. Ez azt jelenti, hogy a valutaunió többi tagországának valamilyen módon mindenképpen ki kell állnia Görögország mellett, ha ez szükségessé válik, állt a JP Morgan londoni elemzésében.
A ház központi forgatókönyve azonban az, hogy Görögország külső segítség nélkül végre tudja hajtani a szükséges költségvetési kiigazítást. Az elemzés szerint ennek mértéke „nagyon nagy”, de nem elérhetetlen, ahogy azt más országok tapasztalatai mutatják.
A JP Morgan nem nevezte meg e „más országokat”, de egy korábbi, néhány hete kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját hajtotta végre – ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során –, és „nagyjából ez az a szigorítási mérték”, amelyre Görögországnak is szüksége lenne.
A The Economist című vezető londoni gazdasági-politikai folyóirat pénteken megjelent legújabb kiadása szerint az uniós illetékesek „elborzadnak” attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez „megalázó lenne Európa számára..., az euró hírneve forog kockán”.
Az EU készséggel együttműködött a valutaalappal, amikor Magyarország, Lettország és Románia kisegítéséről volt szó, de ezek az országok még nem tagjai az euróövezetnek.
Ha azonban Görögország szorulna IMF-mentőakcióra, az rávilágítana arra, hogy milyen gyenge a költségvetési lazaságok megakadályozását célzó euróövezeti mechanizmus. Emellett az európai illetékesek vonakodnak elismerni azt is, hogy az euró nem nyújt védelmet minden válsággal szemben, áll a The Economist pénteki írásában.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.