Görögország: elegük van a drámából

A rendőrség becslése szerint a négy különböző menetben mintegy 12 ezren vettek részt. A meneteket a magánalkalmazottak szakszervezete, a közalkalmazottaké, a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali radikális SZIRIZA és a kommunista párt szervezte, de csatlakoztak hozzá autonómok és szélsőbaloldaliak is.

A tiltakozás kiváltó oka az, hogy két év visszaesés után is tovább súlyosbodik a gazdasági szigor, noha az életszínvonal még az athéni kormány bevallása szerint is 35 százalékot esett vissza a válság előtti időszakhoz képest, s robbanásszerűen emelkedik a munkanélküliség aránya. A napokban napvilágot látott statisztikák szerint a munkanélküliek száma meghaladja a háború utáni rekordot jelentő 1,2 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig szintén rekordon, 24,4 százalékon áll. A fiatalok körében az arány több mint ötven százalék.

„Nem adjuk föl az évszázados vívmányokat” – volt olvasható az egyik feliraton, amelyet a tüntetők vittek magukkal, „A görög nép nem bírja tovább” – látszott egy másikon az egyik szakszervezeti menetben. „A görög nép óriási többsége nagyon hamar reagálni fog” – hangoztatta a szónokok egyike. A tüntetők körében felháborodást váltott ki az is, hogy a nemzetközi hitelezők többek között javasolják: dolgozzanak a görögök heti öt nap helyett ezután hatot. A rendőrség impozáns erőfitogtatással készült a tüntetésre: 3500 főt vezényeltek ki az utcákra, máshonnan is erősítést kérve. A rendőrök közül azonban több százan, tűzoltókkal és a parti őrség tagjaival közösen már délután saját felvonulást rendeztek a járandóságuk tervezett csökkentése ellen.

Néhány órával a nagy tüntetés előtt Antonisz Szamarasz miniszterelnök egy thesszaloniki vásárt megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy az új, 11,5 milliárd eurót kitevő takarékossági program az utolsó lesz, amelyet a görögöknek el kell viselniük. „Ha Görögország elhagyná az euróövezetet, az az ország pénzügyi halálát jelentené” – figyelmeztetett a kormányfő. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke – miután pénteken megbeszélést folytatott Athénban Szamarasszal – közölte: Görögországnak az euróövezetben van a helye, de a bennmaradásához következetesen végre kell hajtania az elvárt gazdasági reformokat, egyebek között javítania kell az adóbehajtás hatékonyságán.

Az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, a „trojka” pénteken érkezett Athénba a 130 milliárd eurós támogatási csomag feltételeinek teljesítésében elért eredmények felmérésére. Az októberben záruló vizsgálat eredményén múlik a csomag következő, 31,5 milliárd eurós részletének folyósítása, amelynek elmaradása fizetésképtelenné tenné az országot. Közben Angela Merkel német kancellár szerint feltétlenül meg kell őrizni Görögország euróövezeti tagságát, mert a dél-európai állam kiválása a közös pénzt használó uniós tagországok sorából dominóhatást váltana ki, mint a Lehman Brothers amerikai befektetési bank 2008-as csődje, amely a világgazdasági válság kiteljesedéséhez vezetett.

A Der Spiegel német hetilap tegnap megjelent számában közölt beszámoló szerint a kancellár a napokban szűk körben azt hangoztatta, „mindenképpen megoldást kell találni” a görög válságra. A Der Spiegel szerint ez meglepő fordulat a kormány politikájában, hiszen Berlin mostanáig azt az álláspontot képviselte, hogy Görögország csak akkor maradhat az övezet tagja, ha az athéni kormány végrehajtja a nemzetközi hitelekhez kapcsolódó reformokat, az ügyben pedig csak a hitelezői trojka jelentése alapján lehet dönteni. n Hírösszefoglaló