2012. szeptember 10., 08:532012. szeptember 10., 08:53
A rendőrség becslése szerint a négy különböző menetben mintegy 12 ezren vettek részt. A meneteket a magánalkalmazottak szakszervezete, a közalkalmazottaké, a legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali radikális SZIRIZA és a kommunista párt szervezte, de csatlakoztak hozzá autonómok és szélsőbaloldaliak is.
A tiltakozás kiváltó oka az, hogy két év visszaesés után is tovább súlyosbodik a gazdasági szigor, noha az életszínvonal még az athéni kormány bevallása szerint is 35 százalékot esett vissza a válság előtti időszakhoz képest, s robbanásszerűen emelkedik a munkanélküliség aránya. A napokban napvilágot látott statisztikák szerint a munkanélküliek száma meghaladja a háború utáni rekordot jelentő 1,2 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig szintén rekordon, 24,4 százalékon áll. A fiatalok körében az arány több mint ötven százalék.
„Nem adjuk föl az évszázados vívmányokat” – volt olvasható az egyik feliraton, amelyet a tüntetők vittek magukkal, „A görög nép nem bírja tovább” – látszott egy másikon az egyik szakszervezeti menetben. „A görög nép óriási többsége nagyon hamar reagálni fog” – hangoztatta a szónokok egyike. A tüntetők körében felháborodást váltott ki az is, hogy a nemzetközi hitelezők többek között javasolják: dolgozzanak a görögök heti öt nap helyett ezután hatot. A rendőrség impozáns erőfitogtatással készült a tüntetésre: 3500 főt vezényeltek ki az utcákra, máshonnan is erősítést kérve. A rendőrök közül azonban több százan, tűzoltókkal és a parti őrség tagjaival közösen már délután saját felvonulást rendeztek a járandóságuk tervezett csökkentése ellen.
Néhány órával a nagy tüntetés előtt Antonisz Szamarasz miniszterelnök egy thesszaloniki vásárt megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy az új, 11,5 milliárd eurót kitevő takarékossági program az utolsó lesz, amelyet a görögöknek el kell viselniük. „Ha Görögország elhagyná az euróövezetet, az az ország pénzügyi halálát jelentené” – figyelmeztetett a kormányfő. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke – miután pénteken megbeszélést folytatott Athénban Szamarasszal – közölte: Görögországnak az euróövezetben van a helye, de a bennmaradásához következetesen végre kell hajtania az elvárt gazdasági reformokat, egyebek között javítania kell az adóbehajtás hatékonyságán.
Az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, a „trojka” pénteken érkezett Athénba a 130 milliárd eurós támogatási csomag feltételeinek teljesítésében elért eredmények felmérésére. Az októberben záruló vizsgálat eredményén múlik a csomag következő, 31,5 milliárd eurós részletének folyósítása, amelynek elmaradása fizetésképtelenné tenné az országot. Közben Angela Merkel német kancellár szerint feltétlenül meg kell őrizni Görögország euróövezeti tagságát, mert a dél-európai állam kiválása a közös pénzt használó uniós tagországok sorából dominóhatást váltana ki, mint a Lehman Brothers amerikai befektetési bank 2008-as csődje, amely a világgazdasági válság kiteljesedéséhez vezetett.
A Der Spiegel német hetilap tegnap megjelent számában közölt beszámoló szerint a kancellár a napokban szűk körben azt hangoztatta, „mindenképpen megoldást kell találni” a görög válságra. A Der Spiegel szerint ez meglepő fordulat a kormány politikájában, hiszen Berlin mostanáig azt az álláspontot képviselte, hogy Görögország csak akkor maradhat az övezet tagja, ha az athéni kormány végrehajtja a nemzetközi hitelekhez kapcsolódó reformokat, az ügyben pedig csak a hitelezői trojka jelentése alapján lehet dönteni. n Hírösszefoglaló
| Újabb, a munkavállalókat sújtó megszorító intézkedéseket jelentett be a portugál miniszterelnök pénteken. Pedro Passos Coelho a honfitársaihoz intézett beszédében közölte, jövőre 11 százalékról 18 százalékra emelik a munkavállalók által fizetendő társadalombiztosítási (tb-) járulékokat. A munkáltatók esetében viszont 23 százalékról 18 százalékra csökkentik a tb-járulék mértékét, hogy így támogassák a munkahelyteremtést. A konzervatív miniszterelnök egyebek között azzal indokolta a döntést, hogy az ország még mindig nem jutott ki a „gazdasági vészhelyzetből”, bár a pénzpiacok bizalma már erősebb. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Látogatottsági adatok