Górcső alatt a magyar gazdaság

A szerdai szokásos heti ülésén Magyarország, Lettország, Litvánia és Málta gazdasági helyzetét veszi nagyító alá az EU végrehajtó szerve. Ezeknek az országoknak az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa júliusban adott hathónapos határidőt arra, hogy hathatós lépéseket dolgozzanak ki az államháztartási hiány mérséklésére.

Az Unióban érvényes szabályok szerint a deficitnek mindenkor a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt kell maradnia. Azon tagállamok esetében, amelyek túllépik ezt a határt, a brüsszeli bizottság úgynevezett túlzott deficit miatt eljárást indít. Jóllehet, a hiány féken tartását az Unió elsősorban az euróövezet stabilitása miatt tartja fontosnak, az előírást a közös pénzövezetbe még be nem került országoknak is teljesíteniük kell.

Húszan a pácban

Jelenleg 20 EU-tagállammal szemben folyik ilyen procedúra. Magyarországgal szemben a legrégebben, 2004 júliusában indult eljárás, de egyes szakértők szerint nem kizárt, hogy a gazdasági válságot követően az elsők között is tér majd vissza az előírt küszöb alá. A bizottság – a pénzügyminiszteri tanács által később változtatás nélkül jóváhagyott értékelésében – tavaly májusban állapította meg, hogy a szóban forgó országokban „a 2008. évi végleges pénzügyi eredmények áprilisi bejelentése alapján ... túlzott hiány áll fenn”. A miniszterek féléves határidőt adtak a hatékony intézkedések kidolgozására.

Kiigazítási pályák

„A mai és a jövőbeni generációk adósságszolgálatának csökkentése céljából alapvetően fontos, hogy a kormányok olyan kiigazítási pályákat dolgozzanak ki, amelyek révén már a gazdaság élénkülésének 2010-re várt kezdetétől fogva hozzá lehet látni az államháztartási hiány leküzdéséhez” – mondta akkor Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos. Magyarországról a tavaly májusi jelentésben a bizottság megállapította, hogy „2006 közepe óta észrevehető eredményeket ért el a költségvetési egyensúlytalanságok megszüntetésében. A nominális hiánycélokat rendre jelentősen túlteljesítették, hiszen a GDP-arányos hiány a 2006. évi 9 százalékról 2008-ban 3,4 százalékra süllyedt.

A jelenlegi pénzügyi válság azonban igen kedvezőtlenül befolyásolta a magyar gazdaságot. A hatóságok válaszul 2008 októberében új gazdaságpolitikai programot fogadtak el, amelynek alapja egy 20 milliárd eurós, főként az EU-tól és az IMF-től származó nemzetközi pénzügyi támogatási csomag. A bizottság kiemelte: „a kormánynak ügyelnie kell arra, hogy 2009-ben állítsa meg a költségvetési egyenleg romlását, és hogy 2010-től következetesen hajtsa végre az államháztartási hiány újbóli csökkentésére irányuló konszolidációs intézkedéseket, fokozott hangsúlyt helyezve a strukturális intézkedésekre”.

Magyarországot emellett felkérték arra is, „hogy a túlzott hiány 2011-ig történő megszüntetése érdekében kellő időben dolgozzanak ki és fogadjanak el további konszolidációs intézkedéseket. A költségvetési kiigazítást egy átfogó, strukturális reformokra irányuló stratégiába kell ágyazni, és a nemrégiben elfogadott költségvetési felelősségről szóló törvény következetes végrehajtásával kell alátámasztani”.

Csökkenő sérülékenység

A most vizsgált többi ország közül Máltának idén, Litvániának szintén jövőre, Lettországnak 2012-re kellene kiigazítania hiányát. November elején kiadott őszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság már megállapította, hogy „a hathatós kiigazítási intézkedések segítettek csökkenteni a gazdaság sérülékenységét” Magyarországon. A prognózis szerint ugyanakkor az államháztartási hiány idén még valamivel 4 százalék fölött alakul a GDP-hez képest, bár messze az uniós átlag (7,5 százalék) alatt. A jövő évre vonatkozóan a bizottság 3,9 százalékos magyar deficitet prognosztizált legutóbb.