2010. január 25., 09:332010. január 25., 09:33
A szerdai szokásos heti ülésén Magyarország, Lettország, Litvánia és Málta gazdasági helyzetét veszi nagyító alá az EU végrehajtó szerve. Ezeknek az országoknak az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa júliusban adott hathónapos határidőt arra, hogy hathatós lépéseket dolgozzanak ki az államháztartási hiány mérséklésére.
Az Unióban érvényes szabályok szerint a deficitnek mindenkor a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alatt kell maradnia. Azon tagállamok esetében, amelyek túllépik ezt a határt, a brüsszeli bizottság úgynevezett túlzott deficit miatt eljárást indít. Jóllehet, a hiány féken tartását az Unió elsősorban az euróövezet stabilitása miatt tartja fontosnak, az előírást a közös pénzövezetbe még be nem került országoknak is teljesíteniük kell.
Jelenleg 20 EU-tagállammal szemben folyik ilyen procedúra. Magyarországgal szemben a legrégebben, 2004 júliusában indult eljárás, de egyes szakértők szerint nem kizárt, hogy a gazdasági válságot követően az elsők között is tér majd vissza az előírt küszöb alá. A bizottság – a pénzügyminiszteri tanács által később változtatás nélkül jóváhagyott értékelésében – tavaly májusban állapította meg, hogy a szóban forgó országokban „a 2008. évi végleges pénzügyi eredmények áprilisi bejelentése alapján ... túlzott hiány áll fenn”. A miniszterek féléves határidőt adtak a hatékony intézkedések kidolgozására.
„A mai és a jövőbeni generációk adósságszolgálatának csökkentése céljából alapvetően fontos, hogy a kormányok olyan kiigazítási pályákat dolgozzanak ki, amelyek révén már a gazdaság élénkülésének 2010-re várt kezdetétől fogva hozzá lehet látni az államháztartási hiány leküzdéséhez” – mondta akkor Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos. Magyarországról a tavaly májusi jelentésben a bizottság megállapította, hogy „2006 közepe óta észrevehető eredményeket ért el a költségvetési egyensúlytalanságok megszüntetésében. A nominális hiánycélokat rendre jelentősen túlteljesítették, hiszen a GDP-arányos hiány a 2006. évi 9 százalékról 2008-ban 3,4 százalékra süllyedt.
A jelenlegi pénzügyi válság azonban igen kedvezőtlenül befolyásolta a magyar gazdaságot. A hatóságok válaszul 2008 októberében új gazdaságpolitikai programot fogadtak el, amelynek alapja egy 20 milliárd eurós, főként az EU-tól és az IMF-től származó nemzetközi pénzügyi támogatási csomag. A bizottság kiemelte: „a kormánynak ügyelnie kell arra, hogy 2009-ben állítsa meg a költségvetési egyenleg romlását, és hogy 2010-től következetesen hajtsa végre az államháztartási hiány újbóli csökkentésére irányuló konszolidációs intézkedéseket, fokozott hangsúlyt helyezve a strukturális intézkedésekre”.
Magyarországot emellett felkérték arra is, „hogy a túlzott hiány 2011-ig történő megszüntetése érdekében kellő időben dolgozzanak ki és fogadjanak el további konszolidációs intézkedéseket. A költségvetési kiigazítást egy átfogó, strukturális reformokra irányuló stratégiába kell ágyazni, és a nemrégiben elfogadott költségvetési felelősségről szóló törvény következetes végrehajtásával kell alátámasztani”.
A most vizsgált többi ország közül Máltának idén, Litvániának szintén jövőre, Lettországnak 2012-re kellene kiigazítania hiányát. November elején kiadott őszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság már megállapította, hogy „a hathatós kiigazítási intézkedések segítettek csökkenteni a gazdaság sérülékenységét” Magyarországon. A prognózis szerint ugyanakkor az államháztartási hiány idén még valamivel 4 százalék fölött alakul a GDP-hez képest, bár messze az uniós átlag (7,5 százalék) alatt. A jövő évre vonatkozóan a bizottság 3,9 százalékos magyar deficitet prognosztizált legutóbb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok