
Ilyen körülmények között pedig már oda jutottunk, hogy annak a családnak, akinek a havi fix hiteltörlesztő részletét 250 euróban állapították meg, annak az év elejéhez képest most mintegy 60 lejjel többet kell fizetnie. Május elején, a Ponta-kormány beiktatása előtt ez az összeg még 40 lej volt.
A szakemberek eközben arra hívják fel a figyelmet, hogy a mostani gyors lejtmenetet megelőzően is hónapról hónapra nőtt a nem törlesztők száma, júniusra elérte a 16,28 százalékot a tavalyi év hatodik hónapjában mért 13,35 százalékhoz viszonyítva.
Idén többet romlott a hitelportfólió, mint tavaly egész évben – fejtette ki a Krónika megkeresésére Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. Mint részletezte, ez rossz hatással van a bankszektorra, a pénzintézetek óvatosabban hiteleznek, kevesebb tőkét mozgatnak meg, és ez nem tesz jót a gazdaságnak sem. Diósi azt mondja, a tapasztalatok szerint három-négy hónapnál tovább nem tart a visszaesés, ezért abban bízik, hogy október–novemberre helyreáll a helyzet.
„Ehhez azonban feltétlenül kiszámítható politikára van szükség, olyanra, amit a külföldi befektetők, a nemzetközi gazdasági élet szereplői is elhisznek” – szögezte le a pénzpiaci szakember. Diósi rámutatott, ha párhuzamosan vizsgáljuk a devizák mozgását, azt látjuk, hogy a lengyel zloty, a magyar forint és a román lej is időnként gyengül a többihez képest, ám most a forint visszaerősödött, a lej pedig a politikai bizonytalanság miatt meggyengült. „Amíg nincs kiszámítható politikai-gazdasági környezet, a befektetők kivárnak” – vallja Diósi, aki szerint ezeket a mozgásokat ellensúlyozza, hogy az infláció az elmúlt húsz évben nem volt annyira alacsony, mint most, „amikor a gazdaság rendkívül jól teljesít”.
A szakember meglátásában azonban Románia különleges helyzetben van amiatt, hogy sok árat euróban szabnak meg, például a telefon, az albérlet díjszabását, tehát nemcsak a hiteltörlesztők, hanem az egyszerű fogyasztók is azonnal érzik az árfolyam-ingadozást, míg az csak akkor gyűrűzik be például a magyarországi fogyasztókhoz, ha megérződik az üzemanyag árán. „Az exportnak jót tenne a lej gyengülése, de a válság miatt annyira telítődtek a piacok, hogy nagyobb kivitelre már nem lehet számítani” – fogalmazott Diósi László.
A vezérigazgató azonban optimista, szerinte kiszámítható politikával a lej vissza tud erősödni. Hasonlóképpen bizakodó Bordás Attila, az OTP Bank Románia területi igazgatója, aki elmondta, a nyári hónapokat mindenki könnyebben átvészeli, hiszen olcsóbban hozzá lehet jutni az élelemhez, és a fenntartási költségek sem olyan magasak, mint télen. „Nyáron nem olyan nagy a pénztől való függőség, ezért nagyon fontos, hogy a következő hónapokban stabilizálódjon a politikai helyzet, hogy ne romoljon tovább a hitelportfólió minősége” – összegzett Bordás Attila.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.