
„Már több mint egy éve megszületett az ötlet, de tavaly kezdett igazából körvonalazódni, hogy szükség van a térségben a saját márkás termékekre. Akkor kezdtük el az igények, a vásárlási szokások feltérképezését” – nyilatkozta a Krónikának Boros Csaba, a Merkúr üzletlánc tulajdonosa. Mint hangsúlyozta, döntése meghozatalában azt tartotta szem előtt, hogy óvni kellene a helyi értékeket és a térségben kellene tartani a pénzt. Ötletével pedig felkereste a helyi termelőket.
Mint részletezte, az elején egy egyszerű, Merkúr márkanévvel indult, később aztán a székelyföldi üzletláncként ismert áruház szlogenjéből adódóan is, egy székelyes megnevezést próbált keresni, hogy az általuk forgalmazott termékek nevükben is tartalommal telítődjenek. Így lett a Góbé, tudtuk meg Gönczi Dezsőtől, az üzletlánc marketingmenedzserétől. A szakember elmondta, a felmérések azt mutatják, hogy Nyugat-Európában is megnövekedett az igény az elmúlt években a saját márkás termékek iránt, az itteni tapasztalatok pedig arra irányulnak, hogy ami ott elkezdődik, az másfél év múlva itt is megjelenik, „erre kellett felkészülni”.
Bár jelenleg közel húsz termelővel dolgoznak együtt, és még folynak tárgyalások másokkal, a kezdetek itt is kihívást jelentettek. „Első körben nehéz volt meggyőzni a termelőket. Tény, hogy a helyi termékek nem olcsók, és ahhoz, hogy ezek versenyképesek legyenek az importáruval, mind a termelőnek, mind pedig a kereskedőnek engednie kellett, de az összefogásnak meglett az eredménye. Mivel az üzletlánc a termelőnek jóval nagyobb értékesítési mennyiséget biztosít, ezáltal ő is kedvezményesebben tudja forgalmazni termékét” – részletezte Gönczi.
Mára a termékskála is egyre szélesebb és színesebb a szó átvitt és szoros értelmében. A Góbé termékeket ugyanis öt különböző színű címkével látják el: a csomagolt élelmiszer, ami nem sorolható be egy bizonyos nyersanyag alapján, így az asztali mustár, a fűszeres paradicsommártás vagy a havasi méz is, egy krémszínű címkét kapott. A zöld színű jegy jelenleg még egy helyi szakács által készített salátákat bélyegez, de várhatóan ez kerül majd a csíki burgonyára is, amint az is felkerül a Merkúr üzletek polcaira. A liszt alapú ételek, a száraz tészták, a kenyér, sötétbarna címkét kapott, a húskészítményeken vöröses árnyalatú jegy látható, és a jelenleg legnagyobb választékban megjelenített tejtermékek csomagolására egy erőteljes kék színű jelzés kerül.
„A közel húsz termelő 74 különböző árut gyárt az üzletláncnak. Ugyanakkor azért is fontos, hogy végül nem a Merkúr, hanem a Góbé nevet kapták ezek a termékek, mivel így ezeket hamarosan más székelyföldi üzletek is árulhatják, így a sarki ABC-ben vásárlónak is lehetősége nyílik ezekből választani” – fejtette ki a menedzser.
A további tervek között az is szerepel, hogy az Európai Unióban területi, minőségi védjegyként lefoglalt Székelyföldi termékhez csatlakozzanak. Gönczi Dezső elmondta: először egy szakemberrel konzultáltak ez ügyben. Az EU-ban a területi védjegyekkel foglalkozó Kovács Barnával vették fel a kapcsolatot az Uvarhelyi Kis- és Közepes Vállalkozók Szövetségén keresztül. Mint kiderült, a Góbé mint kereskedelmi márka, tartozhat a Székelyföldi minőségi védjegy égisze alá, és egész biztos, hogy pályázni fognak a termékeinkkel, hogy ami megfelel a bizottság kritériumrendszerének, arra felkerüljenek ezek a védjegyek.
„Nagyon szerencsésen alakult, hogy Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke személyesen vette fel a kapcsolatot cégünkkel, mert ebből egy nagyszerű összefogás lehet. Az elkövetkezendő időszakban lesznek még tárgyalások, hogy a helyi kisvállalkozók által kínált áru, amennyiben megfelel az előírásoknak, a Székelyföldi termék minőségi védjegy ernyője alá kerüljön” – szögezte le Gönczi, akitől azt is megtudtuk, hogy a Góbé termékek csomagolásának grafikáján helyet hagytak a minőségi védjegy esetleges feltüntetésére is.
A székelyföldi termékek népszerűsítését, a helyi kis- és nagyvállalatok felvirágoztatását célzó Góbé termékek gyártásába olyan cégek is bekapcsolódtak, akinek ez nem jelent új piacot. A Székelyudvarhelyhez közeli Szentléleken működő Gordon Prod Kft. tejfeldolgozó vállalat immár országos népszerűségnek örvend, azonban fontosnak tartják, hogy a helyi gazdáktól vásárolják fel a tejet, ezáltal megélhetést biztosítva számukra. „Nagyon jó ötletnek tartom Boros Csabáék kezdeményezését, mert így hozzájárulunk a vidéki társadalom fejlesztéséhez, de ha nem is a fejlesztéshez, akkor legalább a megmaradáshoz” – fejtette ki a Krónikának Magyari Árpád, a Gordon Prod Kft. vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy bár az évszázados hagyományok alapján készült élelmiszer-féleségekre van kereslet, azért nem ártana még inkább meggyőzni a vásárlókat, megváltoztatni a helyi vásárlási szokásokat, tudatosítani bennük azt, hogy választásukkal nemcsak minőségi, ízletes étkekhez juthatnak, hanem a helyi termelőket is segítik.
„Az Arterimpex termelő cég, a mi célunk, hogy minél többet adjunk el a termékeinkből” – jelentette ki a Krónika kérdésére Benedek Árpád vállalkozó, a Benedek márkanév alatt közismertté vált hentesárukat gyártó gyergyószentmiklósi cég vezetője. Elmondta, a székelyudvarhelyi Merkúr üzlethálózat vezetője kereste fel az ajánlattal, hogy Góbé védjeggyel szívesen forgalmazná az Arterimpex gyártotta szalámikat, kolbászokat, sonkákat és egyéb hentestermékeket. „Jónak találtam az ötletet, miszerint a székely gyártók termékeit népszerűsítenék, illetve forgalmaznák az új brand alatt, s elfogadtam az ajánlatot” – közölte Benedek, aki szerint az elképzelés életképes, ezt jelzik az egyre növekvő megrendelések is.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.