Gázolaj: túl a lélektani határon

Nem véletlen, hogy a tavalyi év elején az egy fõre esõ éves gázolajfogyasztás 107,5 liter volt Romániában, míg benzinbõl 81,1 liter volt az egy fõre esõ éves fogyasztás. Szakértõk szerint azonban az áremelkedésnek nem lesz jelentõs kihatása az autópiacra, ám a mezõgazdaságban tovább növelheti a termékek árát.

A Petrom és a Rompetrol kõolajtársaság a hét elején literenként három banival emelte a gázolaj árát, példájukat pedig a Lukoil is követte. A Petromnál literenkénti 3,71 lejért lehet a Top Euro Diesel 4 típusú gázolajból tankolni, míg ugyanezen kategóriába tartozó benzin, a 95-ös oktánszámú ólommentes Premium ára literenként 3,62 lej. A Rompetrol-kutaknál az Efix és a Super Euro 5 típusú gázolaj 3,76, illetve 4,02 lejbe kerül, míg a Premium Euro 4 és Efix 95 benzin ára 3,61 lej.

A gázolaj árának növelését a kõolajtársaságok a jövedéki adó emelkedésével magyarázzák: az illeték a tonnánkénti 308 euróról 325 euróra növekedett januártól, ami 5,6 százalékos emelkedésnek felel meg. Egy másik ok, hogy a nemzetközi üzemanyagpiacon folyamatosan emelkedik a kõolaj hordónkénti ára: õsszel ez még 80 dollár körül mozgott, mostanra azonban már eléri a száz dollárt is. A gázolaj ára azért is növekedett, mert a szigorúbb európai uniós környezetvédelmi elõírások miatt a tavalyi 2 helyett az idén már 3 százaléknak kell lennie a bioszármazékok arányának a dízelüzemanyagokban, ami költségesebbé teszi az elõállítási folyamatot. Az Unió elõírásai szerint a tagországokban 2010-re fokozatosan 5,75 százalékra kell emelni a gázolajban a bioszármazékok arányát, 2020-ra pedig 20 százalékosnak kell lennie. A repcébõl, napraforgóból, kukoricából vagy más növénybõl elõállítható biodízelt önmagában is használják már üzemanyagként – fõleg a mezõgazdaságban. Nagy elõnye, hogy a szén-dioxid-kibocsátása mintegy 90 százalékkal, a kénszármazékok kibocsátása pedig 98 százalékkal kisebb, mint a hagyományos gázolajé.

A drágulás ellenére a gazdasági elemzõk úgy vélik: a lakosság továbbra is ragaszkodik a gázolaj-meghajtású gépkocsikhoz. Hasonló áremelkedések ugyanis a nemzetközi piacokon is voltak, és a vásárlók ott sem fordultak el a dízel jármûvektõl. Dan Vardie román autóipari szakértõ szerint a gázolajjal hajtott autók továbbra is kedveltek maradnak az autósok körében. Az európai gépkocsieladások terén a gázolaj drágulásakor tapasztalt minimális visszaesésbõl következtetve úgy véli, Romániában is legfeljebb 2-3 százalékos visszaesésre lehet számítani.

Az európai trendekhez hasonlóan a dízelmotoros autók eladása az ezredforduló tájékán ugrott meg Romániában. A külföldrõl behozott használt autók között évek óta sokkal magasabb a dízelek aránya, és a gázolajjal mûködõ autók eladása az új autók piacán is látványos fejlõdésnek indult. A Gépjármûgyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének (APIA) adatai alapján 2005-ben még 22,8 százalék volt a dízelautók aránya az új autók piacán, 2006-ban viszont már 39,9 százalékra emelkedett, míg 2007 elsõ tíz hónapjában 42,2 százalék volt a gázolajjal üzemelõ új autók piaci részesedése.

Gazdaságosabban üzemel a dízelmotor

A gázolajjal üzemelõ autók fõ elõnye a gazdaságosabb fenntartás, ugyanis amellett, hogy a dízelautók átlagfogyasztása kisebb, mint a benzinmotoros jármûveké, korábban a gázolaj is olcsóbb volt. Öt évvel ezelõtt a gázolaj literenkénti ára átlag 14 700 régi lej körül alakult, vagyis mintegy 15 százalékkal került kevesebbe, mint a 17 400 lejért árusított benzin. A gázolajos autók nagyarányú elterjedéséhez hozzájárult a dízeltechnológia fejlõdése is. A turbófeltöltés és a magasnyomású befecskendezés (common-rail) folyamatos finomításával az autógyártók elérték, hogy a dízelmotorok már korántsem azok a gyenge, zajos és a hidegben nehezen induló erõforrások, mint ahogy az korábban megszokott volt. Motorteljesítmény szempontjából beérték a benzines erõforrásokat, miközben a magasabb forgatónyomaték és a kisebb fogyasztás elõnye megmaradt. Hátrány viszont a magasabb ár. A Dacia Logan 1,5 liter hengerûrtartalmú, 65 lóerõs dízelmotorral szerelt változatának alapára TVA nélkül 7900 euró, míg az 1,4 literes, 75 lóerõs benzinmotorral szerelt modell alapára 6400 euró TVA nélkül. A dízelmotoros Logan 100 kilométerenkénti átlagfogyasztása viszont a gyári adatok szerint 4,7 liter, míg a benzines változat átlagban 6,9 liter üzemanyagot fogyaszt ugyanezen a távon. Így amíg, a Petrom árait figyelembe véve, a dízel-Logannal 17,5 lejbe kerül 100 kilométer költsége, a benzines változatnál már 25 lej ez az összeg.

Támogatásra számítanak a gazdák

A gázolaj árának emelkedése a mezõgazdasági munkálatok költségeinek növelését is jelenti, aminek következtében a mezõgazdasági termékek is drágulhatnak. Török Jenõ, a Hargita megyei mezõgazdasági igazgatóság vezetõje reménykedik, hogy az állam az idén is támogatja a termelõk gázolajhasználatát. „Erre azért van szükség, mert a támogatott üzemanyagár és a piaci ár közötti különbséget a mezõgazdaság nem tudja kitermelni – mondta az intézményvezetõ. – Tavaly ez az összeg literenként egy lejben volt megszabva, ám az idei évre még nem határozták meg\". A szakember szerint a drágulások elkerülésére egy másik lehetõség a mezõgazdaságban felhasznált kõolaj jövedéki adójának csökkentése volna. A legutóbbi szubvenció átlagban az üzemanyagköltségek 30 százalékát tette ki, Török Jenõ szerint fontos volna, hogy ez az arány ne csökkenjen. „Szerencsére a gabona világpiaci ára másfél év alatt két és félszeresére nõtt, ez pedig részben fedezné azt a veszteséget, amit a támogatásnak a múlt évi szinten való tartása okozna a mezõgazdasági termelõnek\" – tette hozzá.

Kiss Csaba, Lázár Lehel