Gazdasági recesszió jöhet év végén az OTP Bank Románia elemzői szerint

Az első félévben a bruttó hazai termék (GDP) járvány előtti szintjének elérését elsősorban a szolgáltatási szektor és az ipar figyelemre méltó fellendülése tette lehetővé. Azonban a gazdaság nem tud elszigetelődni a növekvő infláció, az ellátási láncok akadozásai és a pandémia által okozott problémáktól – olvasható az elemzésben.

„Az alacsony országos szintű átoltottsági ráta és a szigorú intézkedések elhalasztása miatt idén ősszel Románia egy intenzív 4. járványhullámon ment keresztül, ami negatívan befolyásolja az utolsó negyedév növekedési ütemét is. Ennek ellenére, ha figyelembe vesszük a bázishatásokat, akkor idén a bruttó hazai termék 7,2%-os növekedésére számítunk.

Az előrejelzés alapja a 2021 második felében tapasztalható gyengébb gazdasági teljesítmény, a nemzetközi és helyi ellátási láncok akadozásai, illetve a monetáris politika szigorítása” – nyilatkozták az OTP Bank elemzői.

A képet kiegészíti az infláció szeptember óta tartó felfelé ívelő pályája, a globális infláció alakulása, illetve a monetáris szigorítások lassú üteme is, amelyek miatt decemberben akár a 8%-os küszöb túllépése is várható. A helyzet legkorábban jövő év őszére normalizálódhat, mivel az Európai Központi Bank továbbra is átmeneti inflációra számít, ezért nem siet az alapkamat emelésével.

„Hasonló megközelítést tapasztalunk országos szinten is, ahol

Az infláció szintjét nehéz megbecsülni, de az egyértelműnek tűnik, hogy jövőre ez a mutató a jegybanki céltartományon kívül marad; ennek kezelésére a BNR 2022-ben több lépcsőben emelheti a referenciakamatot, amely várhatóan 12 hónapon belül eléri a 2,75%-ot” – áll a közleményben.

A monetáris politika hatással lesz a lakossági hitelezésre, amelyek csökkenő tendenciát mutatnak, miközben az ingatlan- vagy vállalati hitelezések továbbra is jól teljesítenek. A november végén lezárult politikai válsághelyzet, de különösen az árak általános emelkedése és a gyors infláció, valamint az államadósság növekedési üteme jelentős kockázatokat rejt magában a költségvetési konszolidáció és az európai források felhasználása szempontjából.

Ha az 50%-os GDP-arányos eladósodottság ma már alacsony is az európai átlaghoz képest, ezt a fejleményt fiskális konszolidációval kell megfékezni, különösen a költségvetési és kereskedelmi hiányok esetében, amelyeket 2019 óta már nem egyensúlyoz a közvetlen külföldi befektetések hozzájárulása.

„A költségvetési konszolidáció előrehaladtával az ikerdeficit probléma enyhülni kezdhet, azonban a külső egyenleget idén és jövőre is kedvezőtlenül befolyásolja az energiaárak emelkedése” – szerepel a közleményben. Az OTP Bank elemzői szerint az idén elfogadott konvergenciaprogramnak megfelelően fokozatos költségvetési konszolidáció következik, és ha az államadósság 2024-re eléri is a GDP 55%-át, akkor is mérsékelt szinten marad a régiós piacokhoz képest.