Fotó: Haáz Vince
Az OTP Bank elemzői szerint az év harmadik negyedévében érezhetően lelassult a romániai gazdasági fellendülés, az utolsó negyedévben pedig enyhe recesszióra is esély van.
2021. december 03., 14:522021. december 03., 14:52
A budapesti székhelyű nemzetközi pénzintézet romániai leányvállalatának szerkesztőségünkhöz eljuttatott pénteki közleményéből kiderül, ugyan a gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány előtti szintet,
Az első félévben a bruttó hazai termék (GDP) járvány előtti szintjének elérését elsősorban a szolgáltatási szektor és az ipar figyelemre méltó fellendülése tette lehetővé. Azonban a gazdaság nem tud elszigetelődni a növekvő infláció, az ellátási láncok akadozásai és a pandémia által okozott problémáktól – olvasható az elemzésben.
„Az alacsony országos szintű átoltottsági ráta és a szigorú intézkedések elhalasztása miatt idén ősszel Románia egy intenzív 4. járványhullámon ment keresztül, ami negatívan befolyásolja az utolsó negyedév növekedési ütemét is. Ennek ellenére, ha figyelembe vesszük a bázishatásokat, akkor idén a bruttó hazai termék 7,2%-os növekedésére számítunk.
Az előrejelzés alapja a 2021 második felében tapasztalható gyengébb gazdasági teljesítmény, a nemzetközi és helyi ellátási láncok akadozásai, illetve a monetáris politika szigorítása” – nyilatkozták az OTP Bank elemzői.
A képet kiegészíti az infláció szeptember óta tartó felfelé ívelő pályája, a globális infláció alakulása, illetve a monetáris szigorítások lassú üteme is, amelyek miatt decemberben akár a 8%-os küszöb túllépése is várható. A helyzet legkorábban jövő év őszére normalizálódhat, mivel az Európai Központi Bank továbbra is átmeneti inflációra számít, ezért nem siet az alapkamat emelésével.
„Hasonló megközelítést tapasztalunk országos szinten is, ahol
Az infláció szintjét nehéz megbecsülni, de az egyértelműnek tűnik, hogy jövőre ez a mutató a jegybanki céltartományon kívül marad; ennek kezelésére a BNR 2022-ben több lépcsőben emelheti a referenciakamatot, amely várhatóan 12 hónapon belül eléri a 2,75%-ot” – áll a közleményben.
A monetáris politika hatással lesz a lakossági hitelezésre, amelyek csökkenő tendenciát mutatnak, miközben az ingatlan- vagy vállalati hitelezések továbbra is jól teljesítenek. A november végén lezárult politikai válsághelyzet, de különösen az árak általános emelkedése és a gyors infláció, valamint az államadósság növekedési üteme jelentős kockázatokat rejt magában a költségvetési konszolidáció és az európai források felhasználása szempontjából.
Ha az 50%-os GDP-arányos eladósodottság ma már alacsony is az európai átlaghoz képest, ezt a fejleményt fiskális konszolidációval kell megfékezni, különösen a költségvetési és kereskedelmi hiányok esetében, amelyeket 2019 óta már nem egyensúlyoz a közvetlen külföldi befektetések hozzájárulása.
„A költségvetési konszolidáció előrehaladtával az ikerdeficit probléma enyhülni kezdhet, azonban a külső egyenleget idén és jövőre is kedvezőtlenül befolyásolja az energiaárak emelkedése” – szerepel a közleményben. Az OTP Bank elemzői szerint az idén elfogadott konvergenciaprogramnak megfelelően fokozatos költségvetési konszolidáció következik, és ha az államadósság 2024-re eléri is a GDP 55%-át, akkor is mérsékelt szinten marad a régiós piacokhoz képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!