
Fotó: Haáz Vince
Az OTP Bank elemzői szerint az év harmadik negyedévében érezhetően lelassult a romániai gazdasági fellendülés, az utolsó negyedévben pedig enyhe recesszióra is esély van.
2021. december 03., 14:522021. december 03., 14:52
A budapesti székhelyű nemzetközi pénzintézet romániai leányvállalatának szerkesztőségünkhöz eljuttatott pénteki közleményéből kiderül, ugyan a gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány előtti szintet,
Az első félévben a bruttó hazai termék (GDP) járvány előtti szintjének elérését elsősorban a szolgáltatási szektor és az ipar figyelemre méltó fellendülése tette lehetővé. Azonban a gazdaság nem tud elszigetelődni a növekvő infláció, az ellátási láncok akadozásai és a pandémia által okozott problémáktól – olvasható az elemzésben.
„Az alacsony országos szintű átoltottsági ráta és a szigorú intézkedések elhalasztása miatt idén ősszel Románia egy intenzív 4. járványhullámon ment keresztül, ami negatívan befolyásolja az utolsó negyedév növekedési ütemét is. Ennek ellenére, ha figyelembe vesszük a bázishatásokat, akkor idén a bruttó hazai termék 7,2%-os növekedésére számítunk.
Az előrejelzés alapja a 2021 második felében tapasztalható gyengébb gazdasági teljesítmény, a nemzetközi és helyi ellátási láncok akadozásai, illetve a monetáris politika szigorítása” – nyilatkozták az OTP Bank elemzői.
A képet kiegészíti az infláció szeptember óta tartó felfelé ívelő pályája, a globális infláció alakulása, illetve a monetáris szigorítások lassú üteme is, amelyek miatt decemberben akár a 8%-os küszöb túllépése is várható. A helyzet legkorábban jövő év őszére normalizálódhat, mivel az Európai Központi Bank továbbra is átmeneti inflációra számít, ezért nem siet az alapkamat emelésével.
„Hasonló megközelítést tapasztalunk országos szinten is, ahol
Az infláció szintjét nehéz megbecsülni, de az egyértelműnek tűnik, hogy jövőre ez a mutató a jegybanki céltartományon kívül marad; ennek kezelésére a BNR 2022-ben több lépcsőben emelheti a referenciakamatot, amely várhatóan 12 hónapon belül eléri a 2,75%-ot” – áll a közleményben.
A monetáris politika hatással lesz a lakossági hitelezésre, amelyek csökkenő tendenciát mutatnak, miközben az ingatlan- vagy vállalati hitelezések továbbra is jól teljesítenek. A november végén lezárult politikai válsághelyzet, de különösen az árak általános emelkedése és a gyors infláció, valamint az államadósság növekedési üteme jelentős kockázatokat rejt magában a költségvetési konszolidáció és az európai források felhasználása szempontjából.
Ha az 50%-os GDP-arányos eladósodottság ma már alacsony is az európai átlaghoz képest, ezt a fejleményt fiskális konszolidációval kell megfékezni, különösen a költségvetési és kereskedelmi hiányok esetében, amelyeket 2019 óta már nem egyensúlyoz a közvetlen külföldi befektetések hozzájárulása.
„A költségvetési konszolidáció előrehaladtával az ikerdeficit probléma enyhülni kezdhet, azonban a külső egyenleget idén és jövőre is kedvezőtlenül befolyásolja az energiaárak emelkedése” – szerepel a közleményben. Az OTP Bank elemzői szerint az idén elfogadott konvergenciaprogramnak megfelelően fokozatos költségvetési konszolidáció következik, és ha az államadósság 2024-re eléri is a GDP 55%-át, akkor is mérsékelt szinten marad a régiós piacokhoz képest.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!