
Fotó: Haáz Vince
Az OTP Bank elemzői szerint az év harmadik negyedévében érezhetően lelassult a romániai gazdasági fellendülés, az utolsó negyedévben pedig enyhe recesszióra is esély van.
2021. december 03., 14:522021. december 03., 14:52
A budapesti székhelyű nemzetközi pénzintézet romániai leányvállalatának szerkesztőségünkhöz eljuttatott pénteki közleményéből kiderül, ugyan a gazdaság teljesítménye meghaladta a járvány előtti szintet,
Az első félévben a bruttó hazai termék (GDP) járvány előtti szintjének elérését elsősorban a szolgáltatási szektor és az ipar figyelemre méltó fellendülése tette lehetővé. Azonban a gazdaság nem tud elszigetelődni a növekvő infláció, az ellátási láncok akadozásai és a pandémia által okozott problémáktól – olvasható az elemzésben.
„Az alacsony országos szintű átoltottsági ráta és a szigorú intézkedések elhalasztása miatt idén ősszel Románia egy intenzív 4. járványhullámon ment keresztül, ami negatívan befolyásolja az utolsó negyedév növekedési ütemét is. Ennek ellenére, ha figyelembe vesszük a bázishatásokat, akkor idén a bruttó hazai termék 7,2%-os növekedésére számítunk.
Az előrejelzés alapja a 2021 második felében tapasztalható gyengébb gazdasági teljesítmény, a nemzetközi és helyi ellátási láncok akadozásai, illetve a monetáris politika szigorítása” – nyilatkozták az OTP Bank elemzői.
A képet kiegészíti az infláció szeptember óta tartó felfelé ívelő pályája, a globális infláció alakulása, illetve a monetáris szigorítások lassú üteme is, amelyek miatt decemberben akár a 8%-os küszöb túllépése is várható. A helyzet legkorábban jövő év őszére normalizálódhat, mivel az Európai Központi Bank továbbra is átmeneti inflációra számít, ezért nem siet az alapkamat emelésével.
„Hasonló megközelítést tapasztalunk országos szinten is, ahol
Az infláció szintjét nehéz megbecsülni, de az egyértelműnek tűnik, hogy jövőre ez a mutató a jegybanki céltartományon kívül marad; ennek kezelésére a BNR 2022-ben több lépcsőben emelheti a referenciakamatot, amely várhatóan 12 hónapon belül eléri a 2,75%-ot” – áll a közleményben.
A monetáris politika hatással lesz a lakossági hitelezésre, amelyek csökkenő tendenciát mutatnak, miközben az ingatlan- vagy vállalati hitelezések továbbra is jól teljesítenek. A november végén lezárult politikai válsághelyzet, de különösen az árak általános emelkedése és a gyors infláció, valamint az államadósság növekedési üteme jelentős kockázatokat rejt magában a költségvetési konszolidáció és az európai források felhasználása szempontjából.
Ha az 50%-os GDP-arányos eladósodottság ma már alacsony is az európai átlaghoz képest, ezt a fejleményt fiskális konszolidációval kell megfékezni, különösen a költségvetési és kereskedelmi hiányok esetében, amelyeket 2019 óta már nem egyensúlyoz a közvetlen külföldi befektetések hozzájárulása.
„A költségvetési konszolidáció előrehaladtával az ikerdeficit probléma enyhülni kezdhet, azonban a külső egyenleget idén és jövőre is kedvezőtlenül befolyásolja az energiaárak emelkedése” – szerepel a közleményben. Az OTP Bank elemzői szerint az idén elfogadott konvergenciaprogramnak megfelelően fokozatos költségvetési konszolidáció következik, és ha az államadósság 2024-re eléri is a GDP 55%-át, akkor is mérsékelt szinten marad a régiós piacokhoz képest.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!