Szúrja a szemüket. Bukarestnek nem tetszik, hogy Magyarország több százmillió eurót pumpált az erdélyi gazdaság fejlesztésébe
Fotó: Pro Economica Alapítvány
A Pro Economica Alapítvány eddigi pályázatait nem érinti, viszont a meghirdetésre váró partiumi gazdaságfejlesztési program csak akkor indulhat el, ha román–magyar kormányközi megállapodás születik a magyar állam által finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési programról. Kozma Mónika, a marosvásárhelyi alapítvány vezetője szerint a román állam kettős mércét alkalmaz pályázataikkal kapcsolatban.
2020. május 31., 09:572020. május 31., 09:57
Az erdélyi gazdaságfejlesztési program folytatása volt a fő téma Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter hét eleji, bukaresti tárgyalásainak. A román fél írott egyezséghez köti a magyarországi költségvetési forrásokból finanszírozott erdélyi program folytatását.
A Klaus Iohannis államfő nyomására ad hoc parlamenti többséggel tavaly ősszel elmozdított szociáldemokrata (PSD) kormány korábbi külügyminisztere, Teodor Meleșcanu a magyar diplomácia vezetőjével folytatott tárgyalások során még 2017-ben beleegyezett a gazdasági célú magyar pályázatok erdélyi lebonyolításába.
A programmal tavaly őszig nem voltak diplomáciai gondok, mígnem a kormányváltás után Románia budapesti nagykövete, Marius Lazurca egy magyar–román kereskedelmi kamarai rendezvényen úgy fogalmazott:
Az állásfoglalásra reagálva Kozma Mónika, a gazdaságfejlesztési program erdélyi pályázatait lebonyolító marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója akkor elmondta, hogy a nagyköveti állítás nem felel meg a valóságnak, mert a két külügyminiszter között erről korábban szóbeli egyezség született, másrészt két európai uniós tagállam között a hasonló programok lebonyolítására nincs szükség kétoldalú szerződésekre.
A korábbi diplomáciai csörte elhalt, és úgy tűnt, a program az eredeti tervek szerint folytatódik. Ezt erősítette meg Szijjártó Péter március 20-án tett kolozsvári bejelentése. Nem sokkal később Kozma Mónika a Krónikának elmondta, hogy
A magyar diplomácia vezetője a múlt héten jelentette be a magyar Országgyűlésben, hogy idén 18,5 milliárd forintot (mintegy 53 millió eurót) fordítanak a határon túli gazdaságfejlesztési programokra.
Kozma Mónika szerint már Szijjártó Péter keddi, bukaresti látogatásán megszületett annak a kétoldalú, román–magyar vegyes bizottságnak az összetétele, amely a következő hetekben készíti elő az erdélyi gazdaságfejlesztési programról szóló kormányközi egyezményt.
A bizottságnak Kozma Mónika nem tagja, viszont számít arra, hogy őt is meghallgatják a gazdaságfejlesztési program eddigi munkájáról és eredményeiről.
Kozma Mónika
Fotó: Haáz Vince
Egyelőre túl sokat nem lehet tudni arról, hogy a román felet pontosan mi zavarja a magyarországi programmal kapcsolatban. „Az Európai Unió tagországaiban az ilyenszerű programok gyakoriak, tehát Magyarország semmi rendkívülit nem talált ki, amikor négy évvel ezelőtt beindította. Romániai viszonylatban ki kell emelnünk a brassói székhelyű Saxonia Alapítványt, amely németországi költségvetési forrásokból kínál gazdasági pályázatokat Erdély szász és sváb vidékein élők számára. De közismertebb a Norvég Alap tevékenysége, amelynek programjaiban nemcsak romániai önkormányzatok és civil szervezetek pályáznak sikeresen, hanem cégek is. Működése nagyban hasonlít a magyar állam által finanszírozott gazdaságfejlesztő programra, a román politikum mégsem tiltakozik ellene. A mi esetünkben a román kormány egyértelműen kettős mércét alkalmaz” – fogalmazott a Krónikának a Pro Economica Alapítvány vezetője.
A marosvásárhelyi szakember azért is tartja érthetetlennek a román kifogásokat, mert a pályázatokat meghirdetésük előtt elküldik brüsszeli véleményezésre.
Nem is lehetett, hiszen a Pro Economica Alapítvány és a budapesti finanszírozó állami intézmény jogászai tüzetesen megvizsgálták, hogy a pályázatok tökéletesen illeszkedjenek az uniós versenyszabályokba. Sőt az erdélyi gazdasági pályázatokat a marosvásárhelyi alapítvány minden alkalommal elküldte a román Versenytanácsnak is. Az eredményhirdetés, a finanszírozási szerződés aláírása és az elszámolás után a bukaresti versenyhivatal újabb részletes tájékoztatót kapott a lebonyolított programról és a nyertesek lajstromáról, tehát a román állam illetékesei érdemben tájékozódhattak a teljes munkamenetről, ami az alapítványnál zajlik.
– foglalta össze hároméves tapasztalatait Kozma Mónika.
A bukaresti médiában időnként az erdélyi gazdaságfejlesztési program úgymond etnikai jellegét bírálják. Az alapítvány vezetője ezzel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott, hogy Románia 16 megyéjére készítettek stratégiát, és ebből a régióból csupán két megye magyar többségű, tehát nehéz úgy értelmezni a Pro Economica Alapítvány munkáját, hogy programjai kizárólag csak magyarokhoz szólnak.
– fogalmaz Kozma. Igaz, hogy a pályázati űrlapokat csak magyar nyelven lehet kitölteni, de sok román gazda pályázatíró cég vagy magyar ismerősei segítségével jelentkezett be, és nyert is.
Nemcsak a kis összegű, önrésszel 20 ezer eurós pályázatok nyertesei között vannak románok, hanem a nagy összegű pályázatot elnyert vállalatok tulajdonosai között is. Kozma Mónika teljesen alaptalannak és rosszindulatúnak tartja azt a vádat, hogy a román pályázókat kizárnák. Az okokat keresve úgy véli,
Az alapítvány vezetője szerint azonban mindkét ország számára fontos a gyors megegyezés, ezért jött össze ilyen hamar a vegyes bizottság.
Fotó: Haáz Vince
Kozma Mónika úgy látja, jó esély van arra, hogy a nyáron összejöjjön a kormányközi megállapodás. Mivel a partiumi pályázatokat eleve a székelyföldi de minimis, kis összegű pályázatok június 30-i elszámolása után kezdik előkészíteni, így az eredeti tervek szerint ősszel meg tudnák hirdetni a Bihar, Szatmár és Szilágy megyére tervezett pályázatokat. A szakember szerint a mostani viszály a régebbi pályázatok lebonyolítását nem érinti.
A nagy összegű székelyföldi pályázatok azonban nem állnak ilyen jól: ott a pályázók mintegy felével sikerült eddig szerződést kötni a hiányzó építkezési engedélyek meg egyéb igazoló okiratok lassú beszerzése miatt. Az is akadályozó tényező, hogy a pályázónak rendelkeznie kell az 50 százalékos önrésszel, ami egy több százezer vagy több millió eurós pályázat esetében nagyvállalatok számára is hatalmas összeg. A kis összegű pályázatokon kívül ősszel a partiumi megyékben is meghirdetnék a nagy beruházóknak szóló pályázati kiírást.
Gulyás is üzent Bukarestnek
Bogdan Aurescu román külügyminiszternek a Magyarországról érkező gazdaságfejlesztő támogatásokra vonatkozó nyilatkozatát Gulyás Gergely csütörtökön úgy értékelte: száz év elteltével üdvözítő lenne, ha Románia az ott élő magyarságot is saját polgárainak tekintené, és ha így lenne, akkor örülne annak, hogy a magyar többségű térségekben megjelennek magyar vállalati vagy állami pénzek is. „Mi nagy örömmel vennék, ha a román kormány úgy döntene, hogy a Magyarországon élő román közösséget bármivel támogatja, mert mi úgy gondoljuk, hogy ezzel Magyarországot gyarapítja” – emelte ki a budapesti Miniszterelnökség vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Raiffeisen Bank egy lépésre van attól, hogy megvásárolja a spanyol BBVA csoporttól a Garanti Bank Romániát – adat hírül pénteken a Profit.ro gazdasági-pénzügyi szakportál.
A földgáz ára péntek reggel kissé csökkent Európában, de ennek ellenére az energiaválság óta a legnagyobb heti emelkedésnek lehetünk szemtanúi, mivel a közel-keleti konfliktus továbbra is bizonytalanságot okoz a globális ellátásban – írja a Bloomberg.
A villanyszámla-támogatás eddigi kedvezményezettjei a továbbiakban is automatikusan megkapják a segélyt, nem kell ezt ismét kérelmezniük a program meghosszabbítása miatt.
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az INS.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott sürgősségi rendeletével stabilitási támogatást vezet be az úgynevezett NEET státuszú fiatalok számára, akik megszerzik első munkahelyüket teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaszerződéssel.
Románia gazdasága reálértéken 0,7 százalékkal nőtt tavaly 2024-hez képest, azonban a negyedik negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévhez viszonyítva – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette pénteken is folytatódott az üzemanyag-drágulás a romániai töltőállomásokon.
Még ebben a hónapban elfogadják az ország költségvetését – jelentette ki Nicușor Dan elnök csütörtök este.
Folytatódott csütörtökön a földgáz világpiaci árának a közel-keleti konfliktus után elindult áremelkedése.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a kormány elfogadta a sürgősségi rendeletet, amely alapján a földgáz árát jövő tavaszig a jelenlegi szinten tartják a lakossági fogyasztók számára.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás