Gazdaképzőt indít a kolozsi gazdakör – Közös gépparkot és farmot létesítettek a Kolozs megyei községben

ha a tervek szerint 2022 folyamán sikerül befejezni az immár pirosban felhúzott emeletes épületet.

„A koronavírus-járvány előtt ötszáz Kolozs megyei gazdával majálisoztunk itt, 15–20 csapat főzött bográcsgulyást, a legjobbakat díjaztuk. A pandémia megjelenése után már csak kisebb csoportokat fogadtunk: az utóbbi két esztendőben is voltak találkozóink. Tavaly szántóversenyt is tartottunk a környékbeli szántóföldeken” – magyarázza vendéglátóm a fiatal gyümölcsfacsemetéktől övezett, füves réten.

Alpolgármester helyett polgármesteri tanácsadó

Balog István 2000–2012 között, három mandátum erejéig töltötte be Kolozs község alpolgármesteri tisztségét. A rendszerváltás óta a 11 tagú helyi képviselő-testületben a magyarságnak három tanácsosa volt, legtöbbször a magyarok jelentették a mérleg nyelvét. Az utóbbi két mandátumban két, majd csak egy képviselőt tudott bejuttatni a helyi magyarság. A 2020-as helyhatósági választásokon mindössze egy RMDSZ-es tanácsos került be a többségében 9 román faluból álló község képviselő-testületébe, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje kiesett… Balog István eléggé bosszús ezért, mert azt tartja, „lábon lőjük magunkat”.

A nemzeti liberális polgármester a magyarok irányába tett gesztusként hívta meg maga mellé tanácsosnak az immár nyugdíjas vegyészmérnök Balog Istvánt. Azt tartja, ha a helyi magyar közösségnek már nincs is alpolgármestere, polgármesteri tanácsadóként sok mindenben megmaradt a magyar közösség beleszólása.

A Kolozsvártól 24 kilométerre fekvő, sósfürdőjéről elhíresült mezőségi községközpontban minden jel a mezőgazdasági tevékenység megszilárdulásának irányába mutat. Miközben a fél- vagy egyhektáros mezőgazdasági területeket művelő kisgazdák többsége abbahagyta a gazdálkodást, megerősödtek a több tíz hektárnyi bérelt területen gazdálkodó agrárvállalkozók. Többségük állatokat tart, így a megtermelt takarmányt feletetik a jószággal.

Aki dolgozni szeret, az saját gazdaságával van elfoglalva, aki pedig otthon vagy a kocsmában ül, az napszámosmunkára sem kapható. A súlyos munkaerőhiány miatt többen kénytelenek voltak felhagyni a tejelő tehenek tartásával, hiszen a fejőgépek kezeléséhez is munkáskéz kell. Van, aki átnyergelt húsmarhatartásra, és villanypásztorral elkerített legelőn hizlalja a jószágot, mások kizárólag gépesíthető szántóföldi növényter­mesztéssel foglalkoznak, ahogyan azt Debreczeni József, a kolozsi gazdakör elnöke is teszi.

Vele saját portáján találkozunk, amely egyben gépparkként is szolgál: a mintegy 70 hektárnyi saját és bérelt földön megtermelt kukoricát és takarmánynövényeket értékesíti, a rendszerváltás óta agrárvállalkozásból él. A mezőgépészmérnöki diplomával rendelkező szakember a Ceaușescu-rendszer utolsó éveiben az apahidai gépállomáson dolgozott, majd 1990-ben szülőfalujában, Kolozson fogott hozzá a gazdálkodáshoz. Volt, amikor 170 hektár szántóföldet művelt a gépállomástól bérbe vett gépekkel, mígnem rendre megvásárolt minden szükséges felszerelést a gazdálkodáshoz.

„Már a legelején elkezdtünk közösen tervezni. Szerveztük a gazdatanfolyamokat, és a szükséges kiadások fedezésére elhatároztuk, hogy a gazdakör számára földeket bérlünk, és a haszonból fizetjük a költségeinket. A kezdeti pár tíz hektár bérleti terület már 140 hektárra nőt, ennek bevételeit közösen használjuk fel” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.

Mind a 14 aktív gazdaköri tagjuk saját birtokát műveli, és emellett közös gazdaköri vállalkozást is fenntartanak. Ebből született meg a közös géppark ötlete, amire viszont nem találtak uniós pályázati keretet, így bankkölcsönre kényszerültek. Mivel a gazdakör egyesületi formában működő civil szervezet, nehezen tudták meggyőzni a hitelező bankot a kölcsönről.

A közös gépparkkal elsősorban a gazdaköri földeket művelik, de a gazdaköri tagok is használhatják. A Debreczeni József által népszerűsített modern talajművelési rendszer nem minden gazda körében népszerű, a szakember szerint azonban ez a fajta földművelés jobb a talajnak, és költségei is kisebbek.

– magyarázza Debreczeni József. Az eddigi fogatókönyv szerint szántóföldi növénytermesztésről, állattenyésztésről és pályázási tudnivalókról tartottak szaktanfolyamokat, de szükség szerint zöldségtermesztéssel és más mezőgazdasági területekkel is foglalkoznának. A faluban néhány gazdát is beszerveznek, akiknek meglátogatják a farmját, ez szolgálná a gyakorlati képzést.

Jövőre újraszervezik a szántóversenyeket is, amelyre korábban sok traktoros gazda benevezett. Debreczeni szerint ez is jó tanulóiskola, hiszen a mezőgazdasági gépek használata ma már mindenki számára elérhető, mégis sokan nem értenek hozzá. Ezt saját tapasztalatából tudja, hiszen falugazdászként is tevékenykedik a környékbeli magyarlakta mezőségi településeken.

A megyei gazdaszervezettel karöltve meggyőződésünk, hogy a kolozsi oktatási központ a következő években mérföldkővé válik a Kolozs megyei magyar gazdák számára” – érvel a gazdaköri beruházás fontossága mellett a kolozsi gazdakör elnöke.