„Hazahozzák” a képzést. Itt létesítenek majd oktatási központot Kolozson
Fotó: Makkay József
Oktatási központot létesítene jövőre a Kolozs megyei magyar gazdák számára a kolozsi gazdakör. A közös gépparkkal rendelkező község gazdatársulása 170 hektár földet művel közösen, a gazdakör tagjai kisebb-nagyobb agrárvállalkozók a sósfürdőjéről híres, Kolozsvártól mintegy 24 kilométerre fekvő településen.
2021. november 29., 14:062021. november 29., 14:06
Balog Istvánnal, a helyi gazdakör tagjával a kolozsi sósfürdő mellett kanyarodunk le a településen a farmokra kivezető mezőgazdasági útra, amely a helyi magyar gazdaközösség épülő oktatási központjához visz. Az aszfaltút tucatnyi kisebb-nagyobb állattelep, állatfarm mellett halad el, ahol fejőstehenet, hizlalásra szánt bikaborjúkat, juhokat és sertéseket tartanak a gazdák. Több agrárvállalkozó a kolozsi gazdakör tagja, akik a falu külterületén, az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet istállóiban és telephelyén rendezkedtek be. Valamivel odébb fekszik a kolozsvári agrártudományi egyetem állattenyésztési és szántóföldi növénytermesztési oktatófarmja is.
ha a tervek szerint 2022 folyamán sikerül befejezni az immár pirosban felhúzott emeletes épületet.
„A koronavírus-járvány előtt ötszáz Kolozs megyei gazdával majálisoztunk itt, 15–20 csapat főzött bográcsgulyást, a legjobbakat díjaztuk. A pandémia megjelenése után már csak kisebb csoportokat fogadtunk: az utóbbi két esztendőben is voltak találkozóink. Tavaly szántóversenyt is tartottunk a környékbeli szántóföldeken” – magyarázza vendéglátóm a fiatal gyümölcsfacsemetéktől övezett, füves réten.
Balog István 2000–2012 között, három mandátum erejéig töltötte be Kolozs község alpolgármesteri tisztségét. A rendszerváltás óta a 11 tagú helyi képviselő-testületben a magyarságnak három tanácsosa volt, legtöbbször a magyarok jelentették a mérleg nyelvét. Az utóbbi két mandátumban két, majd csak egy képviselőt tudott bejuttatni a helyi magyarság. A 2020-as helyhatósági választásokon mindössze egy RMDSZ-es tanácsos került be a többségében 9 román faluból álló község képviselő-testületébe, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje kiesett… Balog István eléggé bosszús ezért, mert azt tartja, „lábon lőjük magunkat”.
A nemzeti liberális polgármester a magyarok irányába tett gesztusként hívta meg maga mellé tanácsosnak az immár nyugdíjas vegyészmérnök Balog Istvánt. Azt tartja, ha a helyi magyar közösségnek már nincs is alpolgármestere, polgármesteri tanácsadóként sok mindenben megmaradt a magyar közösség beleszólása.
A Kolozsvártól 24 kilométerre fekvő, sósfürdőjéről elhíresült mezőségi községközpontban minden jel a mezőgazdasági tevékenység megszilárdulásának irányába mutat. Miközben a fél- vagy egyhektáros mezőgazdasági területeket művelő kisgazdák többsége abbahagyta a gazdálkodást, megerősödtek a több tíz hektárnyi bérelt területen gazdálkodó agrárvállalkozók. Többségük állatokat tart, így a megtermelt takarmányt feletetik a jószággal.
Fotó: Makkay József
Balog Istvánnal megállunk egy-két állattelepen, de mindenhol csak a kutyák fogadnak. Vendéglátóm arra panaszkodik, hogy
Aki dolgozni szeret, az saját gazdaságával van elfoglalva, aki pedig otthon vagy a kocsmában ül, az napszámosmunkára sem kapható. A súlyos munkaerőhiány miatt többen kénytelenek voltak felhagyni a tejelő tehenek tartásával, hiszen a fejőgépek kezeléséhez is munkáskéz kell. Van, aki átnyergelt húsmarhatartásra, és villanypásztorral elkerített legelőn hizlalja a jószágot, mások kizárólag gépesíthető szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, ahogyan azt Debreczeni József, a kolozsi gazdakör elnöke is teszi.
Vele saját portáján találkozunk, amely egyben gépparkként is szolgál: a mintegy 70 hektárnyi saját és bérelt földön megtermelt kukoricát és takarmánynövényeket értékesíti, a rendszerváltás óta agrárvállalkozásból él. A mezőgépészmérnöki diplomával rendelkező szakember a Ceaușescu-rendszer utolsó éveiben az apahidai gépállomáson dolgozott, majd 1990-ben szülőfalujában, Kolozson fogott hozzá a gazdálkodáshoz. Volt, amikor 170 hektár szántóföldet művelt a gépállomástól bérbe vett gépekkel, mígnem rendre megvásárolt minden szükséges felszerelést a gazdálkodáshoz.
„Már a legelején elkezdtünk közösen tervezni. Szerveztük a gazdatanfolyamokat, és a szükséges kiadások fedezésére elhatároztuk, hogy a gazdakör számára földeket bérlünk, és a haszonból fizetjük a költségeinket. A kezdeti pár tíz hektár bérleti terület már 140 hektárra nőt, ennek bevételeit közösen használjuk fel” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.
Mind a 14 aktív gazdaköri tagjuk saját birtokát műveli, és emellett közös gazdaköri vállalkozást is fenntartanak. Ebből született meg a közös géppark ötlete, amire viszont nem találtak uniós pályázati keretet, így bankkölcsönre kényszerültek. Mivel a gazdakör egyesületi formában működő civil szervezet, nehezen tudták meggyőzni a hitelező bankot a kölcsönről.
A közös gépparkkal elsősorban a gazdaköri földeket művelik, de a gazdaköri tagok is használhatják. A Debreczeni József által népszerűsített modern talajművelési rendszer nem minden gazda körében népszerű, a szakember szerint azonban ez a fajta földművelés jobb a talajnak, és költségei is kisebbek.
Debreczeni József három évtizede agrárvállalkozásból él
Fotó: Makkay József
A gazdakör anyagi hátterének megerősödésével az utolsó szakaszába jutott a régóta megálmodott oktatási központ. Reményeik szerint itt kerül majd sor a 2021-es téli tanfolyamok lebonyolítására is, ahol el lehet majd szállásolni a más falvakból érkező gazdákat. Az oktatóközpont ötlete az erdélyi arisztokrata családból származó, Marosvásárhelyen idén nyáron elhunyt Gáll Miklóstól származik, aki a környező mezőségi falvakban több száz hektár szántóföldet kapott vissza a családi örökségéből. Megkereste a gazdakört, hogy 36 hektárnyi mezőgazdasági területtel járulna hozzá a leendő gazdaképző fenntartásához. A szántó- és kaszálóterületeket a gazdakör használatára bízta, halála után azonban Svédországban élő lánya fel akarta bontani a szerződést, és csak hosszas egyezkedés után tudtak megállapodni a földek sorsáról: a gazdakör végül borsos bérleti díj kifizetésére kényszerült. Mindez azonban nem akadályozta meg a kolozsi gazdákat a hosszú évekkel korábban elképzelt oktatási központ megvalósításában.
– magyarázza Debreczeni József. Az eddigi fogatókönyv szerint szántóföldi növénytermesztésről, állattenyésztésről és pályázási tudnivalókról tartottak szaktanfolyamokat, de szükség szerint zöldségtermesztéssel és más mezőgazdasági területekkel is foglalkoznának. A faluban néhány gazdát is beszerveznek, akiknek meglátogatják a farmját, ez szolgálná a gyakorlati képzést.
Jövőre újraszervezik a szántóversenyeket is, amelyre korábban sok traktoros gazda benevezett. Debreczeni szerint ez is jó tanulóiskola, hiszen a mezőgazdasági gépek használata ma már mindenki számára elérhető, mégis sokan nem értenek hozzá. Ezt saját tapasztalatából tudja, hiszen falugazdászként is tevékenykedik a környékbeli magyarlakta mezőségi településeken.
A megyei gazdaszervezettel karöltve meggyőződésünk, hogy a kolozsi oktatási központ a következő években mérföldkővé válik a Kolozs megyei magyar gazdák számára” – érvel a gazdaköri beruházás fontossága mellett a kolozsi gazdakör elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!