„Hazahozzák” a képzést. Itt létesítenek majd oktatási központot Kolozson
Fotó: Makkay József
Oktatási központot létesítene jövőre a Kolozs megyei magyar gazdák számára a kolozsi gazdakör. A közös gépparkkal rendelkező község gazdatársulása 170 hektár földet művel közösen, a gazdakör tagjai kisebb-nagyobb agrárvállalkozók a sósfürdőjéről híres, Kolozsvártól mintegy 24 kilométerre fekvő településen.
2021. november 29., 14:062021. november 29., 14:06
Balog Istvánnal, a helyi gazdakör tagjával a kolozsi sósfürdő mellett kanyarodunk le a településen a farmokra kivezető mezőgazdasági útra, amely a helyi magyar gazdaközösség épülő oktatási központjához visz. Az aszfaltút tucatnyi kisebb-nagyobb állattelep, állatfarm mellett halad el, ahol fejőstehenet, hizlalásra szánt bikaborjúkat, juhokat és sertéseket tartanak a gazdák. Több agrárvállalkozó a kolozsi gazdakör tagja, akik a falu külterületén, az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet istállóiban és telephelyén rendezkedtek be. Valamivel odébb fekszik a kolozsvári agrártudományi egyetem állattenyésztési és szántóföldi növénytermesztési oktatófarmja is.
ha a tervek szerint 2022 folyamán sikerül befejezni az immár pirosban felhúzott emeletes épületet.
„A koronavírus-járvány előtt ötszáz Kolozs megyei gazdával majálisoztunk itt, 15–20 csapat főzött bográcsgulyást, a legjobbakat díjaztuk. A pandémia megjelenése után már csak kisebb csoportokat fogadtunk: az utóbbi két esztendőben is voltak találkozóink. Tavaly szántóversenyt is tartottunk a környékbeli szántóföldeken” – magyarázza vendéglátóm a fiatal gyümölcsfacsemetéktől övezett, füves réten.
Balog István 2000–2012 között, három mandátum erejéig töltötte be Kolozs község alpolgármesteri tisztségét. A rendszerváltás óta a 11 tagú helyi képviselő-testületben a magyarságnak három tanácsosa volt, legtöbbször a magyarok jelentették a mérleg nyelvét. Az utóbbi két mandátumban két, majd csak egy képviselőt tudott bejuttatni a helyi magyarság. A 2020-as helyhatósági választásokon mindössze egy RMDSZ-es tanácsos került be a többségében 9 román faluból álló község képviselő-testületébe, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje kiesett… Balog István eléggé bosszús ezért, mert azt tartja, „lábon lőjük magunkat”.
A nemzeti liberális polgármester a magyarok irányába tett gesztusként hívta meg maga mellé tanácsosnak az immár nyugdíjas vegyészmérnök Balog Istvánt. Azt tartja, ha a helyi magyar közösségnek már nincs is alpolgármestere, polgármesteri tanácsadóként sok mindenben megmaradt a magyar közösség beleszólása.
A Kolozsvártól 24 kilométerre fekvő, sósfürdőjéről elhíresült mezőségi községközpontban minden jel a mezőgazdasági tevékenység megszilárdulásának irányába mutat. Miközben a fél- vagy egyhektáros mezőgazdasági területeket művelő kisgazdák többsége abbahagyta a gazdálkodást, megerősödtek a több tíz hektárnyi bérelt területen gazdálkodó agrárvállalkozók. Többségük állatokat tart, így a megtermelt takarmányt feletetik a jószággal.
Fotó: Makkay József
Balog Istvánnal megállunk egy-két állattelepen, de mindenhol csak a kutyák fogadnak. Vendéglátóm arra panaszkodik, hogy
Aki dolgozni szeret, az saját gazdaságával van elfoglalva, aki pedig otthon vagy a kocsmában ül, az napszámosmunkára sem kapható. A súlyos munkaerőhiány miatt többen kénytelenek voltak felhagyni a tejelő tehenek tartásával, hiszen a fejőgépek kezeléséhez is munkáskéz kell. Van, aki átnyergelt húsmarhatartásra, és villanypásztorral elkerített legelőn hizlalja a jószágot, mások kizárólag gépesíthető szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, ahogyan azt Debreczeni József, a kolozsi gazdakör elnöke is teszi.
Vele saját portáján találkozunk, amely egyben gépparkként is szolgál: a mintegy 70 hektárnyi saját és bérelt földön megtermelt kukoricát és takarmánynövényeket értékesíti, a rendszerváltás óta agrárvállalkozásból él. A mezőgépészmérnöki diplomával rendelkező szakember a Ceaușescu-rendszer utolsó éveiben az apahidai gépállomáson dolgozott, majd 1990-ben szülőfalujában, Kolozson fogott hozzá a gazdálkodáshoz. Volt, amikor 170 hektár szántóföldet művelt a gépállomástól bérbe vett gépekkel, mígnem rendre megvásárolt minden szükséges felszerelést a gazdálkodáshoz.
„Már a legelején elkezdtünk közösen tervezni. Szerveztük a gazdatanfolyamokat, és a szükséges kiadások fedezésére elhatároztuk, hogy a gazdakör számára földeket bérlünk, és a haszonból fizetjük a költségeinket. A kezdeti pár tíz hektár bérleti terület már 140 hektárra nőt, ennek bevételeit közösen használjuk fel” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.
Mind a 14 aktív gazdaköri tagjuk saját birtokát műveli, és emellett közös gazdaköri vállalkozást is fenntartanak. Ebből született meg a közös géppark ötlete, amire viszont nem találtak uniós pályázati keretet, így bankkölcsönre kényszerültek. Mivel a gazdakör egyesületi formában működő civil szervezet, nehezen tudták meggyőzni a hitelező bankot a kölcsönről.
A közös gépparkkal elsősorban a gazdaköri földeket művelik, de a gazdaköri tagok is használhatják. A Debreczeni József által népszerűsített modern talajművelési rendszer nem minden gazda körében népszerű, a szakember szerint azonban ez a fajta földművelés jobb a talajnak, és költségei is kisebbek.
Debreczeni József három évtizede agrárvállalkozásból él
Fotó: Makkay József
A gazdakör anyagi hátterének megerősödésével az utolsó szakaszába jutott a régóta megálmodott oktatási központ. Reményeik szerint itt kerül majd sor a 2021-es téli tanfolyamok lebonyolítására is, ahol el lehet majd szállásolni a más falvakból érkező gazdákat. Az oktatóközpont ötlete az erdélyi arisztokrata családból származó, Marosvásárhelyen idén nyáron elhunyt Gáll Miklóstól származik, aki a környező mezőségi falvakban több száz hektár szántóföldet kapott vissza a családi örökségéből. Megkereste a gazdakört, hogy 36 hektárnyi mezőgazdasági területtel járulna hozzá a leendő gazdaképző fenntartásához. A szántó- és kaszálóterületeket a gazdakör használatára bízta, halála után azonban Svédországban élő lánya fel akarta bontani a szerződést, és csak hosszas egyezkedés után tudtak megállapodni a földek sorsáról: a gazdakör végül borsos bérleti díj kifizetésére kényszerült. Mindez azonban nem akadályozta meg a kolozsi gazdákat a hosszú évekkel korábban elképzelt oktatási központ megvalósításában.
– magyarázza Debreczeni József. Az eddigi fogatókönyv szerint szántóföldi növénytermesztésről, állattenyésztésről és pályázási tudnivalókról tartottak szaktanfolyamokat, de szükség szerint zöldségtermesztéssel és más mezőgazdasági területekkel is foglalkoznának. A faluban néhány gazdát is beszerveznek, akiknek meglátogatják a farmját, ez szolgálná a gyakorlati képzést.
Jövőre újraszervezik a szántóversenyeket is, amelyre korábban sok traktoros gazda benevezett. Debreczeni szerint ez is jó tanulóiskola, hiszen a mezőgazdasági gépek használata ma már mindenki számára elérhető, mégis sokan nem értenek hozzá. Ezt saját tapasztalatából tudja, hiszen falugazdászként is tevékenykedik a környékbeli magyarlakta mezőségi településeken.
A megyei gazdaszervezettel karöltve meggyőződésünk, hogy a kolozsi oktatási központ a következő években mérföldkővé válik a Kolozs megyei magyar gazdák számára” – érvel a gazdaköri beruházás fontossága mellett a kolozsi gazdakör elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
Várhatóan a jövő héten indul az idei roncsautóprogram – jelentette be Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Az elmúlt egy évben az elektromos energia, a friss gyümölcsök, valamint a higiéniai és kozmetikai szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!