„Hazahozzák” a képzést. Itt létesítenek majd oktatási központot Kolozson
Fotó: Makkay József
Oktatási központot létesítene jövőre a Kolozs megyei magyar gazdák számára a kolozsi gazdakör. A közös gépparkkal rendelkező község gazdatársulása 170 hektár földet művel közösen, a gazdakör tagjai kisebb-nagyobb agrárvállalkozók a sósfürdőjéről híres, Kolozsvártól mintegy 24 kilométerre fekvő településen.
2021. november 29., 14:062021. november 29., 14:06
Balog Istvánnal, a helyi gazdakör tagjával a kolozsi sósfürdő mellett kanyarodunk le a településen a farmokra kivezető mezőgazdasági útra, amely a helyi magyar gazdaközösség épülő oktatási központjához visz. Az aszfaltút tucatnyi kisebb-nagyobb állattelep, állatfarm mellett halad el, ahol fejőstehenet, hizlalásra szánt bikaborjúkat, juhokat és sertéseket tartanak a gazdák. Több agrárvállalkozó a kolozsi gazdakör tagja, akik a falu külterületén, az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet istállóiban és telephelyén rendezkedtek be. Valamivel odébb fekszik a kolozsvári agrártudományi egyetem állattenyésztési és szántóföldi növénytermesztési oktatófarmja is.
ha a tervek szerint 2022 folyamán sikerül befejezni az immár pirosban felhúzott emeletes épületet.
„A koronavírus-járvány előtt ötszáz Kolozs megyei gazdával majálisoztunk itt, 15–20 csapat főzött bográcsgulyást, a legjobbakat díjaztuk. A pandémia megjelenése után már csak kisebb csoportokat fogadtunk: az utóbbi két esztendőben is voltak találkozóink. Tavaly szántóversenyt is tartottunk a környékbeli szántóföldeken” – magyarázza vendéglátóm a fiatal gyümölcsfacsemetéktől övezett, füves réten.
Balog István 2000–2012 között, három mandátum erejéig töltötte be Kolozs község alpolgármesteri tisztségét. A rendszerváltás óta a 11 tagú helyi képviselő-testületben a magyarságnak három tanácsosa volt, legtöbbször a magyarok jelentették a mérleg nyelvét. Az utóbbi két mandátumban két, majd csak egy képviselőt tudott bejuttatni a helyi magyarság. A 2020-as helyhatósági választásokon mindössze egy RMDSZ-es tanácsos került be a többségében 9 román faluból álló község képviselő-testületébe, miután az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje kiesett… Balog István eléggé bosszús ezért, mert azt tartja, „lábon lőjük magunkat”.
A nemzeti liberális polgármester a magyarok irányába tett gesztusként hívta meg maga mellé tanácsosnak az immár nyugdíjas vegyészmérnök Balog Istvánt. Azt tartja, ha a helyi magyar közösségnek már nincs is alpolgármestere, polgármesteri tanácsadóként sok mindenben megmaradt a magyar közösség beleszólása.
A Kolozsvártól 24 kilométerre fekvő, sósfürdőjéről elhíresült mezőségi községközpontban minden jel a mezőgazdasági tevékenység megszilárdulásának irányába mutat. Miközben a fél- vagy egyhektáros mezőgazdasági területeket művelő kisgazdák többsége abbahagyta a gazdálkodást, megerősödtek a több tíz hektárnyi bérelt területen gazdálkodó agrárvállalkozók. Többségük állatokat tart, így a megtermelt takarmányt feletetik a jószággal.
Fotó: Makkay József
Balog Istvánnal megállunk egy-két állattelepen, de mindenhol csak a kutyák fogadnak. Vendéglátóm arra panaszkodik, hogy
Aki dolgozni szeret, az saját gazdaságával van elfoglalva, aki pedig otthon vagy a kocsmában ül, az napszámosmunkára sem kapható. A súlyos munkaerőhiány miatt többen kénytelenek voltak felhagyni a tejelő tehenek tartásával, hiszen a fejőgépek kezeléséhez is munkáskéz kell. Van, aki átnyergelt húsmarhatartásra, és villanypásztorral elkerített legelőn hizlalja a jószágot, mások kizárólag gépesíthető szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, ahogyan azt Debreczeni József, a kolozsi gazdakör elnöke is teszi.
Vele saját portáján találkozunk, amely egyben gépparkként is szolgál: a mintegy 70 hektárnyi saját és bérelt földön megtermelt kukoricát és takarmánynövényeket értékesíti, a rendszerváltás óta agrárvállalkozásból él. A mezőgépészmérnöki diplomával rendelkező szakember a Ceaușescu-rendszer utolsó éveiben az apahidai gépállomáson dolgozott, majd 1990-ben szülőfalujában, Kolozson fogott hozzá a gazdálkodáshoz. Volt, amikor 170 hektár szántóföldet művelt a gépállomástól bérbe vett gépekkel, mígnem rendre megvásárolt minden szükséges felszerelést a gazdálkodáshoz.
„Már a legelején elkezdtünk közösen tervezni. Szerveztük a gazdatanfolyamokat, és a szükséges kiadások fedezésére elhatároztuk, hogy a gazdakör számára földeket bérlünk, és a haszonból fizetjük a költségeinket. A kezdeti pár tíz hektár bérleti terület már 140 hektárra nőt, ennek bevételeit közösen használjuk fel” – magyarázza a mezőgazdasági szakember.
Mind a 14 aktív gazdaköri tagjuk saját birtokát műveli, és emellett közös gazdaköri vállalkozást is fenntartanak. Ebből született meg a közös géppark ötlete, amire viszont nem találtak uniós pályázati keretet, így bankkölcsönre kényszerültek. Mivel a gazdakör egyesületi formában működő civil szervezet, nehezen tudták meggyőzni a hitelező bankot a kölcsönről.
A közös gépparkkal elsősorban a gazdaköri földeket művelik, de a gazdaköri tagok is használhatják. A Debreczeni József által népszerűsített modern talajművelési rendszer nem minden gazda körében népszerű, a szakember szerint azonban ez a fajta földművelés jobb a talajnak, és költségei is kisebbek.
Debreczeni József három évtizede agrárvállalkozásból él
Fotó: Makkay József
A gazdakör anyagi hátterének megerősödésével az utolsó szakaszába jutott a régóta megálmodott oktatási központ. Reményeik szerint itt kerül majd sor a 2021-es téli tanfolyamok lebonyolítására is, ahol el lehet majd szállásolni a más falvakból érkező gazdákat. Az oktatóközpont ötlete az erdélyi arisztokrata családból származó, Marosvásárhelyen idén nyáron elhunyt Gáll Miklóstól származik, aki a környező mezőségi falvakban több száz hektár szántóföldet kapott vissza a családi örökségéből. Megkereste a gazdakört, hogy 36 hektárnyi mezőgazdasági területtel járulna hozzá a leendő gazdaképző fenntartásához. A szántó- és kaszálóterületeket a gazdakör használatára bízta, halála után azonban Svédországban élő lánya fel akarta bontani a szerződést, és csak hosszas egyezkedés után tudtak megállapodni a földek sorsáról: a gazdakör végül borsos bérleti díj kifizetésére kényszerült. Mindez azonban nem akadályozta meg a kolozsi gazdákat a hosszú évekkel korábban elképzelt oktatási központ megvalósításában.
– magyarázza Debreczeni József. Az eddigi fogatókönyv szerint szántóföldi növénytermesztésről, állattenyésztésről és pályázási tudnivalókról tartottak szaktanfolyamokat, de szükség szerint zöldségtermesztéssel és más mezőgazdasági területekkel is foglalkoznának. A faluban néhány gazdát is beszerveznek, akiknek meglátogatják a farmját, ez szolgálná a gyakorlati képzést.
Jövőre újraszervezik a szántóversenyeket is, amelyre korábban sok traktoros gazda benevezett. Debreczeni szerint ez is jó tanulóiskola, hiszen a mezőgazdasági gépek használata ma már mindenki számára elérhető, mégis sokan nem értenek hozzá. Ezt saját tapasztalatából tudja, hiszen falugazdászként is tevékenykedik a környékbeli magyarlakta mezőségi településeken.
A megyei gazdaszervezettel karöltve meggyőződésünk, hogy a kolozsi oktatási központ a következő években mérföldkővé válik a Kolozs megyei magyar gazdák számára” – érvel a gazdaköri beruházás fontossága mellett a kolozsi gazdakör elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!