Kolozs megye még európai összevetésben is gazdagnak minősül az egy főre jutó GDP alapján
Fotó: Orbán Orsolya
Mindössze Bukarest és Kolozs megye számít „európai értelemben vett” gazdag megyének romániai viszonylatban, ha az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vesszük górcső alá. Amúgy egy kettészakadt Romániát látunk, ahol egy bukaresti átlagosan 6,4-szer nagyobb gazdasági értéket termel, mint egy Vaslui megyei. Ha a tágabb értelemben vett Erdélyt nézzük, akkor lényegesen kisebb, 2,32-szeres a különbség az egy főre eső Kolozs megyei GDP és a legszegényebb erdélyi megye eredménye között.
2026. június 19., 21:352026. június 19., 21:35
2026. június 19., 21:352026. június 19., 21:35
Románia egy főre jutó GDP-je 2026-ban 21 177 euró az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) 2026-ra vonatkozó becslései szerint. Ám nagy a szakadék az ország egyes vidékei között: miközben Bukarestben 59 600 euró jut minden lakosára, addig a legszegényebb megyékben a 10 000 eurót sem éri el a Hotnews.ro portál friss elemzése szerint.
Kezdjük a rangsor végével. Ahogy azt már a hasonló statisztikákból megszokhattuk, az ország öt legszegényebb megyéje mind az ország keleti és déli felében található: Vaslui (9320 euró/lakos), Botoșani (9603 euró), Giurgiu (9936 euró), Călărași (11 051 euró) és Suceava megyéről (11 502 euró) van szó. Amelyek közül négy moldvai megye, ez pedig megerősíti a román gazdasági földrajz egyik jól ismert mintázatát –
Vaslui megyében az egy főre jutó termelés kevesebb, mint a fele az országos átlagnak (44%), és körülbelül 16 százaléka annak, amit Bukarestben előteremtenek. Egy Vaslui megyei lakos számára ez konkrétan azt jelenti, hogy 2025-ben a becsült nettó átlagfizetése 4111 lej, szemben a fővárosban mért 7368 lejjel – ez 79 százalékos különbség, amely meghaladja a két térség közötti megélhetési költségek közötti különbségét.
A skála másik végén Bukarest egyértelműen vezet, lakosonként 59 600 euróval – ami több mint 2,8-szorosa az országos átlagnak. A fővárost Kolozs megye (30 639 euró) követi, az egyetlen olyan megye, amely Bukarest mellett még átlépte a fejenkénti 30 000 eurós küszöböt, amelyet hagyományosan használnak egy európai értelemben vett „gazdag” térség meghatározására.
A harmadik és negyedik helyen Temes (25 836 euró) és Gorj megye (25 126 euró) áll, majd Konstanca (24 893 euró) és Prahova (24 195 euró) következik.
„Gorj megyében nincs fejlett szolgáltatási szektor, és nincs olyan városi agglomerációja sem, amely összehasonlítható lenne Kolozs vagy Temes megyével – viszont ott található a Hidroelectrica és egy, a bányák és hőerőművek köré koncentrálódó energetikai komplexum. Olyan vállalatok, amelyek viszonylag kis létszámú alkalmazotti gárdával hatalmas gazdasági értéket teremtenek.
egy megye sokat termelhet, és mégis gyenge közszolgáltatásokkal és olyan életszínvonallal rendelkezhet, amely nem tükrözi az összesített adatot. Ez magyarázza, miért szerepel Gorj a GDP országos ranglistáján, de az életminőségi ranglistán nem” – húzza alá az elemzés.
Ha csak a 2026-ra vonatkozó adatokat nézzük, arra a következtetésre juthatnánk, hogy felzárkózásnak vagyunk szemtanúi, a szegény megyék százalékos növekedése ugyanis gyorsabb, mint a gazdagoké.
Ez a trend azzal az örök igazsággal magyarázható, hogy alacsony szintről könnyebb látványos növekedést produkálni:
De – amint az elemző is hangsúlyozza – a százalékos konvergencia nem jelenti az abszolút konvergenciát. Abszolút értékekben kifejezve a Vaslui és Bukarest közötti különbség nem csökken, hanem nő: a 2026-os 50 280 euróról 2028-ra 52 538 euróra mélyül a szakadék. Ahhoz, hogy a szegény megyék ténylegesen ledolgozzák a lemaradást – és ne csak alacsony kiindulási szintről százalékosan gyorsabban növekedjenek –, évi 30–40 százalékos növekedési ütemre lenne szükségük, hosszú távon, ami a CNSP előrejelzésében egyetlen megye esetében sem szerepel.
A Krónika kíváncsi volt ugyanakkor arra, hogy mi a helyzet a tágabb értelemben vett erdélyi megyékben. A Hotnews elemzésében megjelenített térkép szerint a következő ragsor rajzolódik ki:
Vagyis a leggazdagabb és a legszegényebb erdélyi megye között 2,32-szeres a különbség, lényegesen kisebb, mint az országos szakadék, de a legtöbb megye esetében bőven van hely a felzárkózásra, és igen messze még a „gazdagságot hozó” 30 000 euró.
A gazdasági kimutatások szerint már nem számít szegény országnak Románia, viszont az egyes megyék között hatalmasak a különbségek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!