Mugur Isărescu jegybanki kormányzó ingerküszöbét is elérte a multinacionális vállalatok tisztességtelen adózási gyakorlata. Egy ellenzéki törvényjavaslat szerint a társaságoknak ott kellene a megtermelt profit után adózniuk, ahol az keletkezett.
2017. február 12., 16:082017. február 12., 16:08
2017. február 12., 16:362017. február 12., 16:36
A külföldi cégeknek alá kell vetniük magukat a romániai törvényeknek, tiszteletben kell tartaniuk az adózási rendszerünket, a szabályainkat – jelentette ki a napokban Mugur Isărescu. Ezáltal a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója is feliratkozott azok közé, akik szerint meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a multinacionális vállalatok kimenekítik a nyereségüket az országból. A multik eljárását nemrég Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök is bírálta, felhívva a figyelmet, hogy miközben a Romániában alapított cégek mintegy 55 milliárd lejes profitadót fizetnek be évente, a külföldi cégek hazai leányvállalatai mindössze kétmilliárdot. Azt pedig már a számvevőszék statisztikáiból tudjuk, hogy 2016-ban hét és tízmilliárd euró közötti összegre rúgó nyereséget menekítettek ki az országból a multik, ami a GDP 0,9 százalékát kitevő bevételt hozott volna az állami költségvetésnek.
Nem véletlen, hogy parlamenti képviselők egy csoportja olyan törvénytervezetet terjesztett a törvényhozás elé, amelynek lényege, hogy a társaságoknak ott kell a megtermelt profit után adózniuk, ahol az keletkezett. Előterjesztésükben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői rámutatnak, hogy jelentős egyenlőtlenség érhető tetten az országban működő kereskedelmi társaságok között, ami megszünteti a versenyképességet és felborítja a belső piac egészséges működését. Miközben ugyanis a tevékenységüket kizárólag Romániában kifejtő cégek többek között 16 százalékos adót fizetnek a megtermelt nyereségük után, a multinacionális vállalatok az adóterhek csökkentése érdekében kihasználják helyzeti előnyüket, valamint az adórendszerek közötti eltéréseket.
Harmincezer cég, egymillió alkalmazott
Az országban működő 450 ezer kereskedelmi társaság valamivel több mint hat százaléka, 30 ezer cég van külföldi tulajdonban. Bár a számuk kevés, a multinacionális társaságok jelentősen hozzájárulnak a román gazdaság növekedéséhez, például harminc multi cég adja az első száz, az ipar területén tevékenykedő hazai vállalat forgalmának nyolcvan százalékát. A Hotnews hírportál kimutatása szerint az ország első száz legnagyobb exportőre közül 96 külföldi tulajdonban van. A legtöbb, 11 400 multinacionális cég a szolgáltatóiparban fejti ki tevékenységét. A multinacionális cégeknél dolgozó romániai alkalmazottak száma meghaladja az egymilliót, a legtöbben, 570 ezren ipari tevékenységet folytató vállalatnál dolgoznak, míg a szolgáltatások terén 246 ezren.
Mivel több országban fejtik ki tevékenységüket, a multinacionális vállalatcsoportoknak lehetőségük van arra, hogy agresszív adótervezést folytassanak, amire viszont az egyetlen országban működő vállalkozásoknak nincs módjuk. Törvénymódosító javaslatukban a liberálisok számos példát sorolnak fel arra, milyen módszereket alkalmaznak a multik, hogy kivonják magukat a közteher-befizetés alól.
Az egyik eljárás az, amikor a társaságok nulla nyereséget vallanak be könyvelésükben a romániai tevékenységük után, hogy mentesüljenek az ottani adókötelezettség alól. A másik elterjedt adóelkerülési módszer az, amikor a külföldön bejegyzett anyacég meghitelezi a romániai leányvállalatát, amely aztán a megtermelt nyereségét a kölcsön visszafizetésére fordítja, ez a pénzügyi művelet pedig már adómentes. A legtöbben ugyanakkor úgy járnak el, hogy egyszerűen kimenekítik a profitjukat az országból, mégpedig az esetek többségében adóparadicsomokban bejegyzett cégeken keresztül.
Hivatalos adatok szerint ötezer, Romániában (is) üzleti forgalmat lebonyolító társaság 2015-ben 48 milliárd eurós nyereségre tett szert. Az előterjesztő honatyák becslése szerint a román állami költségvetésbe a jelenlegi társasági adó négyszerese folyna be, ha a hatóságoknak módjukban állna behajtani a tevékenységüket egyszerre több országban kifejtő multinacionális vállalatcsoportok nyereségadóját. Ionel Blănculescu pénzügyi elemző ugyanakkor a kezdeményezés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy 2008-ban, a rendszerváltás utáni legnagyobb romániai gazdasági boom évében az országban bejegyzett cégek összesen 260 milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolítottak le, a multik adóelkerülési és -kimenekítési politikája miatt azonban a bukaresti hatóságoknak kevesebb mint egymilliárd eurós közterhet sikerült behajtaniuk.
Amúgy a román adóhatóság tavaly vizsgálatot indított számos informatikai óriás – közöttük a Google és a Facebook – ellen a Romániában főleg az online eladás terén termelt jövedelmük pontos megállapítása érdekében, az ANAF gyanúja szerint ugyanis ezek a társaságok kibújtak adózási kötelezettségük alól. Brüsszeli adatok egyébként rávilágítanak, hogy az Európai Unión belüli tisztességtelen adózási gyakorlatok nyomán évente 50-70 milliárd euróra rúg a tagállamok bevételében a társaságiadó-kikerülés.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!